Egy ukrajnai olajkikötő ügye is az amerikai elnökválasztási kampány részévé vált, miután a demokraták azzal vádolták meg Donald Trumpot, hogy kifejezetten kérte egy július 25-i telefonbeszélgetésen az ukrán elnöktől, hogy indítson nyomozást a demokrata elnökjelöltségért induló, egykori alelnök, Joe Biden fia ellen – írta a The Hill.
Trump tagadja, hogy bármi törvénytelent tett volna, a vád csupán arra jó, hogy a demokraták ezzel eltereljék a figyelmet Joe Biden családjának esetleges érintettségéről. A demokraták szerint viszont az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij felé tett javaslat törvénytelen, mert ezzel az amerikai elnök a saját érdekében – az újraválasztásának esélyeit erősítendő – kért közbenjárást egy külföldi politikusnál. Biden rágalomnak tartja a szerepét firtató állításokat.
Ukrajnában valóban folyik nyomozás pénzmosás gyanújával egy 33 millió dolláros ügyben. Ez még 2013-ra nyúlik vissza, amikor a herszoni olajátrakót – egy olajkikötőt és egy vasúti olajszállítmányok indítására alkalmas telepet – megszerezte az egykori elnök, Viktor Janukovics családi vagyonát kezelő üzletember, Szergej Kurcsenko.
2014-ben Janukovicsot elűzték, de az Oroszországban kikötött politikus menedzsere nem sokkal előtte eladta a céget, az akkori ukrán kormányfő helyettese, Szergej Abuzov és az energetikai miniszter hozzájárulásával. A vevő három cég volt, az egyik az energetikai miniszter, Nyikolaj Zlocsevszkij tulajdonában volt. A Burisma Holding igazgatótanácsában pedig nem más ült, mint Joe Biden fia, Hunter Biden.
A Wall Street Journal szerint Trump júliusban egy telefonbeszélgetés alatt nyolc alkalommal is nyomatékosan arra kérte Zelenszkij elnököt, hogy beszéljen Rudolph Giulianival – Trump ügyvédjével, New York egykori polgármesterével, 2008 republikánus elnökjelöltjével – Hunter Biden érintettségéről.
Giuliani korábban arról beszélt, hogy az egykori demokrata alelnök érintettségét is vizsgálnia kellene Ukrajnának. Lényegében elismerte, hogy ezt telefonon beszélve is kérte az ukrán vezetéstől, igaz, ugyanabban az interjúban ezt tagadta is. A 27 perces, indulatos beszélgetés a CNN műsorvezetőjével, Chris Cuomóval kétperces rövidítésben így festett:
Joe Biden tagadta, hogy családja érintett lenne bármilyen törvénytelenségben és felszólította az elnököt, hogy most már viselkedjen elnökként.
Trump szerint Biden „tiszteletlen megnyilatkozása” nem cáfol semmit. Azt azonban nem tette világossá, hogy valóban beszélt-e az ukrán elnökkel Biden fia ügyéről, csak annyit mondott, hogy „nem az számít, hogy mit vitatott meg vele”. A szivárogtatást politikai hekkerek partizán akciójának tartotta.
Az ügynek azonban hosszú előzménye van, amely miatt nem egyszerű megválaszolni Biden érintettségét. A herszoni olajátrakót Janukovics elűzése után államosították, és nyomozás indult az eladási ügylet miatt. Ezt az akkor egy éve hivatalban lévő – tehát már a magát nyugatbarátként pozicionáló ukrán vezetés által kinevezett – legfőbb ügyész képviselte.
Joe Biden nem csinált titkot belőle, hogy Viktor Sokint ő zavarta el a pozícióból.
„Hat órájuk van, hogy lemondassák, különben nem kapják meg az egymilliárd dolláros hitelt” – emlékezett vissza Biden:
Az új legfőbb ügyész Jurij Lucenko lett, aki Julija Timosenko kormányfősége alatt belügyminiszter is volt. 2017-ben Lucenko bejelentette: sem az idősebb, sem az ifjabb Biden sem sértette meg Ukrajna törvényeit. Igaz, azt is közölte, hogy a kifizetési papírokat elküldik az amerikai félnek is, hogy az ottani hatóságok megvizsgálják, hogy az – ezek szerint legális – bevételek után minden érintett szabályosan adózott-e.
Aztán valami 2019 márciusában megváltozott, a nyomozást Lucenko felújította. Elképzelhető, hogy ez szívesség lett volna Trumpnak, cserébe azért, hogy az amerikai elnök egyértelműen támogassa Petro Porosenko ukrán elnököt az újraválasztásban. Porosenko azonban nagyon kikapott Volodimir Zelenszkijtől.
Aztán a Buzzfeed júliusban adott hírt arról, hogy Lucenko közvetítőkön keresztül megkereste a Fehér Házat, hogy olyan információt szolgáltasson Joe Bidenről, amely kellemetlenséget okozhat az elnökjelöltnek és a demokratáknak a 2020-as választási kampányban. Ezek szerint a demokraták a 2016-os elnökválasztási kampányban Hillary Clinton támogatása érdekében érték el, hogy Ukrajna nyilvánosságra hozza az egykori Janukovics-párt titkos könyvelését, amelyből kiderült, hogy Paul Manafort milyen pénzekkel kötődött az oroszbarát ukrán politikai vezetőkhöz. Az adócsalásért elítélt Manafort kapcsolatai okoztak ugyan kellemetlenséget Trumpnak, de de nem sikerült bebizonyítani, hogy az elnök győzelmében az oroszok kulcsszerepet játszottak volna és azokat Trump tudatosan használta volna. Mindenesetre Trump nem felejtette el az ügyet és rossz néven veszi, hogy a Manafortot ellehetetlenítő ügyet kiszivárogtató Szerhij Lescsenko jelenleg Zelenszkij pártjának képviselője.
Így aztán Trump Zelenszkijjel sem jön ki. Ezzel magyarázható, hogy májusban – Zelenszkij megválasztása után egy hónappal – Giuliani lemondta kijevi látogatását, mondván, Zelenszkij közelében csak Trump ellenségei vannak.
Ezután jött a még Porosenko idején megválasztott legfőbb ügyész nyári megkeresése. Igaz, a parlamenti választást is megnyerte Zelenszkij, így Lucenko közölte: lemond legfőbb ügyész pozíciójáról, ami augusztus végén hivatalosan meg is történt. Így ha Trump bármit el szeretne érni Kijevben, csak Zelenszkijhez fordulhat.
Az öntörvényű – Németországban még miniszterként fiával együtt egy kellemetlen ittassági ügybe is keveredett – egyébként is sok kacskaringóval tarkított pályája alapján azonban Lucenkót nehéz besorolni: miközben a nyári megkereséssel elvileg Trump felé akart kapcsolatot találni, a The Hillnek adott interjújában arról is beszélt, hogy a Trump által 2016-ban kinevezett új nagykövet, Mary Yovovich átnyújtott neki egy listát azokról az amerikaiakról, akiket az ukrán hatóságok nem piszkálhatnak. Bizonyíték erre nincs, Yovovichot viszont idő előtt visszahívták Kijevből.
Az államosított herszoni olajátrakó komplexum birtoklása körüli viták nem értek véget: a nyáron a megbízott állami ügynökség egy tavaly létrehozott, ismeretlen vállalkozásnak adta kezelésbe. A Westwide Trade irodája egy fodrászüzlethez van bejelentve, ami sehogyan sincs arányban a herszoni komplexum értékével és jelentőségével. Az ügynökség verseny nélkül választotta ki a kft-t, és egyelőre kérdés, kik állnak valójában mögötte.
Az ügy kezelésében azonban az ukrán vezetésnek is óvatosan kell egyensúlyoznia: az Oroszországgal a kelet-ukrajnai szeparatisták és a Krím elcsatolása miatt feszült viszonyban lévő Kijevnek szövetségeseket kell szereznie, ám a 2020-as amerikai választásra gondolva sem a demokratákkal, sem a republikánusokkal nem rúghatja össze a port, már csak azért sem, mert égető szüksége van Washington anyagi támogatására az ország katonai erejének fejlesztéséhez – írta a CNN. Két hete hosszas várakozás után az Egyesült Államok jóváhagyott egy 400 millió dolláros tételt. A folytatás azonban kérdéses lehet, miközben Trump már jelezte, hogy Oroszországot vissza kellene engedni a G7-be – hogy az ismét G8 legyen – és az EU is utalt rá, hogy ideje lenne normalizálni a kapcsolatokat Moszkvával.
(Borítókép: Alex Wong / Getty Images)