Index Vakbarát Hírportál

Szívinfarktusa után hamar visszatért a Wall Street rémálma

2019. október 31., csütörtök 20:31

Kampányígéretei szerint importálná a skandináv jóléti modellt, azonban Donald Trump szerint inkább Venezuela sorsára juttatná az Egyesült Államokat. Amikor négy éve elindult a demokrata elnökjelöltségért, egy felmérés szerint a szavazók csupán 62 százaléka ismerte őt, jelenleg viszont ő a legismertebb politikus a demokrata elnökjelöltségért folyó versenyben, annak ellenére, hogy nem is tagja a pártnak. Bár megválasztása esetén ő lenne a valaha volt legidősebb amerikai elnök, pont a fiatalok között a legnagyobb a támogatottsága.

A 78 éves Bernie Sanders vermonti szenátor október elsején kényszerült felfüggeszteni kampányát szívinfarktusa miatt, ám máris visszatért a ringbe, az október 15-i elnökjelölti vitán újra régi fényében tündökölt. Az elmúlt hetekben készített felmérések szerint egészségügyi állapota nem igazán befolyásolta támogatottságát, és a legutóbbi negyedévben a pénzgyűjtésben is élen járt, de ettől még a harmadik helyre csúszott vissza Joe Biden, Barack Obama volt alelnöke és a balszárny másik ismert alakja, az egyre erősödő Elizabeth Warren massachusettsi szenátor mögé.

Abban is reménykedhet azonban, hogy több progresszív demokrata képviselő is beállt mögé közvetlenül a szívinfarktusa után. A legnevesebb közülük, a demokraták egyik feltörekvő újbalos csillaga, Alexandria Ocasio-Cortez fel is szólalt október 19-én szombaton Sanders queens-i kampányeseményén, mely a demokrata előválasztási kampány legnagyobbja volt eddig 26 ezer résztvevővel. A rendezvényen Michael Moore Oscar-díjas dokumentumfilmes is a szenátor támogatására biztatta a jelenlevőket. Sanders pedig ötvenperces beszéde elején a Terminátort idézve mosolyogva kijelentette:

I am back!

Négy éve még radikálisnak számított, ma már a legtöbb elnökjelölt őt követi

Sanders általános meglepetést okozott azzal, hogy miután nyíltan felvállalta, hogy demokratikus szocialista, ennek ellenére milyen sikereket tudott elérni a 2016-os előválasztáson, mivel a „szocialista” igencsak megbélyegző jelzőnek számított az Egyesült Államokban már az 1920-as évek, az első Red Scare óta. Sanders 2016-ban több mint 13 millió szavazatot szerzett (ami 43 százalékot jelentett) Hillary Clintonnal szemben az előválasztáson, és a rá leadott szavazatok egy jelentős része fiataloktól érkezett, ami már előrevetítette, hogy négy évvel később is meghatározó szerepe lehet a demokrata elnökjelöltségért folyó versenyben, és az egész párt arculatának alakításában.

A Quinnipiac Egyetem október 24-én közzétett felmérése alapján annak ellenére, hogy ő a legidősebb jelölt, pont a legfiatalabb demokrata szavazók körében a legnagyobb a népszerűsége:

a 18-34 éves korosztály 31 százaléka szavazna Sandersre,

ha most tartanák az előválasztást. (Ugyanezen felmérés alpján a demokrata szavazók messze őt tartják a legőszintébb jelöltnek.) A vermonti szenátor az X- és Z-generációra tudatosan is épít: a vermonti szenátor augusztusban egy körömszalonban ült le Cardi B-vel, hogy megvitassa az amerikaiakat érintő problémákat a rendőri túlkapásoktól kezdve a bevándorláson át az egészségügyig, kampányeseményeit pedig már Twitchen is lehet követni.

Bár Sanders kampányígéretei 2016-ban még radikálisnak számítottak, mostanra sokak szemében ő lett a mainstream. Programjának középpontja a Medicare for All egészségügyi reform. A jelenlegi törvények szerint állami egészségbiztosításra (mely vagy teljesen ingyenes, vagy jóval olcsóbb a legtöbb magán egészségbiztosításnál) jogosult minden család, amely a szegénységi küszöb 138 százalékánál kevesebbet keres (Medicaid), valamint a 65 év feletti állampolgárok és a fogyatékkal élők (Medicare).

Sanders (és a demokrata elnökjelölt-aspiránsok egy jelentős része) ezt terjesztené ki a teljes lakosságra. Azonban míg például Sanders és Warren ezzel párhuzamosan megszüntetné a magán egészségbiztosítást, addig az általa írt törvényjavaslatra építve mások, pl. Pete Buttigieg, egy indianai kisváros polgármestere és Kamala Harris kaliforniai szenátor megadnák a választási lehetőséget az állampolgároknak, hogy maradnak a magán egészségbiztosításuknál, vagy átiratkoznak (pénzért) az államira. A másik oldalról Joe Biden viszont például az Obamacare-t szélesítené ki, és azzal támadja Sanderst, hogy az ő javaslata 30 ezer milliárd dollárba kerülne, amit csak a középosztály adóterheinek emelésével lehetne elérni.

Ugyan a Sanders és a Buttigieg, illetve Harris féle tervezet pont emiatt nagyban különbözik egymástól, mindhárman Medicare for All-ként hivatkoznak rá. Ez pedig nagyon nehézzé teszi a kezdeményezés népszerűségének mérését, hiszen 2016-ban még csak a Sanders-féle Medicare for All létezett. Mindenesetre felmérések alapján a Sanders és Warren-féle tervezetet a teljes lakosság 41 százaléka támogatja, az opcionális Medicare-t pedig 70 százalékuk. A demokraták között 64 százalékos Sandersék tervének támogatottsága.

Warrennel nem csak az egészségüggyel kapcsolatban egyezik meg Sanders véleménye.

Mindketten a dollármilliárdosok és az óriáscégek megadóztatásával, környezetvédelemmel, ingyenes felsőoktatással, illetve a diákhitel-tartozások teljes (Warren esetében majdnem teljes) eltörlésével kampányolnak. Nagyobb különbség köztük tehát mindössze a részletekben rejlik. Ráadásul egy egyezséget is kötöttek egymással, miszerint a tévéviták és a kampány során nem támadják egymást, ez pedig egyelőre kifizetődőnek látszik (legalábbis Warrennek, aki egy ideig már beérte a kettejük által támadott Bident a felmérésekben).

És hogy miért ennyire népszerűek ezek a kezdeményezések? Például azért, mert az utóbbi években a gyógyszerek és az egészségügyi kezelések árai az egekbe szöktek, 45 millió amerikainak pedig összesen 1,6 ezer milliárd dollár értékű diákhitel-tartozása van. Sanders egy júliusi kampányesemény keretein belül átbuszoztatott néhány, az ország északi határánál élő diabéteszes szavazót Kanadába, ugyanis ott az amerikai ár (340 dollár, vagyis kb. 100 ezer forint) tizedéért árulnak egy fiolányi inzulint.

Lehet a 2016-os kampányra építeni

Sandersnek a 2015-16-os kampányban sikerült kiépíteni egy, az egész országot lefedő, önkéntesekből álló, alulról szerveződő mozgalmat, melyre minden bizonnyal ezúttal is számíthat majd a vermonti szenátor. Ilyen önkéntesként dolgozott egy bizonyos Alexandria Ocasio-Cortez is, aki az elmúlt egy év alatt az Egyesült Államok második legnagyobb politikai influenszerévé nőtte ki magát Trump után, miután 29 évesen ő lett a kongresszus valaha volt legfiatalabb női tagja.

Többek között ezeknek az önkénteseknek köszönhető hogy Sanders gyűjtötte a legtöbb pénzt a harmadik negyedévben a kampányára, 25,3 millió dollárt (kb. 7,6 milliárd forintot),

ami több mint tízmillióval több, mint amennyit Joe Biden szedett össze az azonos időszakban.

Ráadásul míg Biden 15,2 milliójának körülbelül kétharmada 200 dollárnál nagyobb adományok formájában érkezett, addig Sanders ugyanebben az arányban kapott 200 dollárnál kisebb támogatásokat. A második negyedévben a vermonti szenátornak körülbelül 746 ezren, Bidennek 256 ezren adományoztak. Területi alapon ráadásul még nagyobb Sanders előnye, az ötven amerikai államból negyvennégyben neki volt a legtöbb adományozója.

A támogatottsági adatokon van még mit javítani

Azonban a közvélemény-kutatások eredményei egyelőre nem tükrözik a fényes pénzügyi eredményeket. Sanders harmadik helyre csúszott vissza Joe Biden és Elizabeth Warren mögött, az elmúlt két hétben készített felmérések átlageredményei alapján 16,7 százalékos támogatottsággal. Hátránya – mely 11 százalékpontos Bidenhez és 4,3 százalékpontos Warrenhez képest – bár nem ledolgozhatatlan, de Sandersnek komolyan meg kell küzdenie a jelöltségért.

Egy párnapos időszakot leszámítva eddig végig Biden vezetett a közvélemény-kutatásokban, a második helyért viszont ádáz a küzdelem. Szeptember közepén még fej fej mellett állt Sanders és Warren, aztán az utóbbi igencsak belehúzott, és egy kis időre Bident is sikerült megelőznie, miközben sikerült Sanderst 12 százalékkal maga mögött hagynia. Sanders energikus visszatérése a kampányba azonban jónéhány szavazót visszacsalogathatott Warrentől, melynek köszönhetően a vermonti szenátor már csak alig több mint négy százalékkal van lemaradva.

És hogy Sanders miért a Warrentől és nem a Bidentől érkező szavazókban reménykedhet elsősorban? Azért mert a massachusettsi szenátornő programjának főbb pontjai megegyeznek Sandersével, ami  szavazatvándorláshoz vezet. Míg a Demokrata Párt mérsékeltebb szárnyának éllovasa egyértelműen Biden, addig a balszárnyat az élen álló három jelölt közül Sanders és Warren is képviseli – vagyis idővel elkerülhetetlennek tűnik, hogy a szavazóik majd inkább az egyikük mögé sorakozzanak fel.

A demokrata előválasztások február 3-i kezdete azonban még nagyon messze van, és Sandersnek ettől függetlenül minden esélye megvan arra, hogy egészen az előválasztás végéig versenyben maradjon – Hillary Clinton ellen is végigcsinálta az összes államot –, ám az október elején az egészségével kapcsolatban felmerülő kételyek nem jöttek jól neki.

Sokan aggódtak miatta

A 78 éves politikust október 1-jén szállították kórházba szívinfarktus miatt, így kénytelen volt felfüggeszteni a kampányát. Utána burlingtoni otthonában rehabilitálódott, ám a múlt keddi tévévitán már ereje teljében vett részt, mely után újraindította kampányát is. 

A felmérések szerint a szívinfarktus nem igazán befolyásolta a támogatottságát,

melyhez hozzájárulhatott, hogy Sanders – akinek korábban semmilyen komolyabb egészségügyi problémája nem volt – orvosai szerint teljesen fel fog épülni, és egy újabb szívinfarktus vagy agyvérzés esélye is elhanyagolható.

Az elnökjelölti vitán nyújtott teljesítményén sem látszott, hogy mindössze két héttel van túl szívinfarktusán. Az este során sikeresen védte a Medicare for All tervezetet, és felszólalt Donald Trump külpolitikájával szemben, sőt Joe Bidennek is odaszúrt egyet. Amikor Obama alelnöke azzal kérkedett, hogy ő az egyetlen, aki igazán nagy dolgokat ért el a jelenlevők közül, Sanders azzal vágott vissza, hogy bizony ezek közé tartozik a „katasztrofális iraki háború is”.

Sanderst kampányának újraindításában az is segítheti, hogy a vita alatt derült ki, hogy a képviselőház egy éve megválasztott, progresszív tagjaiból álló, önmagukat „Squad”-nak nevező négyfős csoport három tagja (az említett Ocasio-Cortez, Ilhan Omar és Rashida Tlaib) is

nyilvánosan támogatja Sanders kampányát, ami óriási löketet adhat a vermonti szenátornak.

Az 5,6 millió Twitter- és 4 millió Instagram-követővel rendelkező Ocasio-Cortez támogatása azért jelent sokat, mivel mindössze egy év alatt – nem utolsó sorban Trump folyamatos támadásai miatt – 30 éves korára ő lett az egyik legismertebb amerikai politikus. Bár idáig a folyamatos kérdések ellenére tartotta magát ahhoz, hogy nem akar kiállni egyik jelölt mellett sem, végül két héttel ezelőtt felhívta a kórházban fekvő Sanderst, gyakorlatilag megmentve ezzel annak kampányát.

Annak ellenére, hogy a felmérések alapján Sanders támogatottsága stabil maradt, az ő és Biden életkorával (78 és 76 év), illetve egészségügyi állapotával kapcsolatos aggodalmak a 70 éves Warren felé fordíthatnak szavazókat.

Biden támogatottságának az sem tesz jót, hogy Trump ellen indult impeachment eljárás kellős közepén találta magát. Az elnök ugyanis azt kérte Ukrajnától és Kínától, hogy vizsgálják ki a volt alelnököt, és fiát, Hunter Bident. Bár Biden az utóbbi két hétben közzétett felmérések alapján megint elhúzott Warrentől, az október 15.-i vitán mindenki Warrent próbálta támadni, ami azt sugallja, hogy a többi demokrata elnökjelölt aspiráns is kezd favoritként tekinteni Warrenre.

A következő tévévitát egy hónap múlva, november 20-án rendezik, ami újabb alkalmat fog adni a választóknak, hogy összehasonlítsák Warrent és Sanderst, ugyanis a Warrent támadók célkeresztjébe, ha akaratlanul is, de Sanders is be fog kerülni programjaik hasonlósága miatt. Ez alapján derülhet ki, hogy kettőjük közül melyik tudja jobban eladni és védelmezni tervezeteit. Azonban sokatmondó lesz az is, hogy a Biden-Warren-Sanders hármas támogatottsága hogyan alakul addig.

 (Borítókép: Drew Angerer / Getty Images Hungary)

Rovatok