A francia, brit, amerikai és svájci hatóságok egy 2018 óta folyó nyomozás során felfedezték, hogy orosz ügynökök több, Európában véghez vitt merénylet előtt a francia–svájci–olasz határ menti Felső-Savoyában húzták meg magukat. Emellett fény derült több olyan kém nevére, akik egy kifejezetten gyilkosságra kiképzett csoport tagjai lehettek, és akik a francia hírszerzés szerint a 2018-ban diplomáciai botrányt okozó Szkripal-ügy felelősei. Mindez összefügg azzal a nemrégiben történt berlini gyilkossággal, amely miatt Németország és Oroszország között egyre nagyobb a feszültség.
A kelet-franciaországi Felső-Savoya festői környék. A megyét az Alpok nyugati része övezi, itt található például a Mont Blanc, de gyönyörű tiszta vizű tavak is vannak, innen származik az Evian ásványvíz. Ez a vidék a természeti kincseinek és sípályáinak köszönhetően is elég népszerű a turisták körében. Most úgy tűnik,
Nem mellesleg évekig itt tanyázott több orosz kém, akiknek az volt a feladatuk, hogy célzott merényleteket hajtsanak végre Európa-szerte.
A regénybe illő kémsztorit a francia Le Monde hozta nyilvánosságra a múlt héten, de több más lap is foglalkozott vele. Az orosz ügynökök fészkét a brit, francia, amerikai és svájci hatóságok fedezték fel egy 2018 óta tartó közös nyomozás során.
A Le Monde szerint a Felső-Savoyában tartózkodó orosz egység ügynökei 2014 és 2018 között tevékenykedtek Európában. Tíz kém neve már korábban is ismert volt a Bellingcat és a The Insider oknyomozásainak köszönhetően, de a francia lap további öt nevet hozott nyilvánosságra. A Le Monde szerint a Franciaországban rejtőzködő orosz ügynökök műve volt többek között az a gyilkosság is, amely miatt Németország a napokban kiutasított két orosz diplomatát. A lap az utóbbi hírrel egy időben hozta nyilvánosságra oknyomozó riportját.
Nem véletlen, hogy az ügynökök olyan alpesi kisvárosokat választottak, mint például Annemasse, Evian és Chamoix, ahol ironikus módon egy James Bond-filmet is forgattak. A Svájccal és Olaszországgal is határos régió már csak földrajzi elhelyezkedése miatt is megkönnyítette a kémek dolgát. A helyi települések elég kicsik ahhoz, hogy el lehessen rejtőzni bennük, de mivel népszerű üdülőhelyek is egyben, ezért nem feltűnőek az idegenek, sőt az oroszok körében kifejezetten népszerű úti céloknak számítanak a felső-savoyai kisvárosok.
Azért is volt fontos a kémeknek a franciaországi kitérő, hogy ne rögtön az akciók előtt utazzanak az adott országba, mert az gyanút kelthetett volna. Emellett elővigyázatosságból a rejtőzködő kémek soha nem követtek el akciókat Franciaország területén, viszont általában francia vízummal közlekedtek. Egy, a Le Monde-nak nyilatkozó
francia ügynök szerint lehetséges, hogy − bérgyilkosságoktól kezdve a szabotázsokig − az egység összes európai akciója innen indult ki.
A nyugati kémelhárítók nem találtak oroszok által hátrahagyott tárgyakat, de megtalálták azokat a helyeket, ahol ott tartózkodásuk során ettek, vásároltak és megszálltak.
A nyomozás Szergej Szkripal orosz exkatonatiszt megmérgezése után indult el 2018-ban. A Szkripalt és lányát megmérgező ügynökök egy novicsok nevű idegmérget használtak, amelyet az oroszok fejlesztettek ki, és ami rögtön rájuk terelte a gyanút. Az angliai hatóságok által megvádolt két férfit az orosz külügy védelmébe vette, és minden követ megmozgattak, hogy bebizonyítsák: Alekszandr Petrov és Ruszlan Boszirov egyszerű turisták, akik étrend-kiegészítőkkel kereskednek.
Csakhogy az általuk előadott sztori tele volt lyukakkal. Végül 2019 februárjában a Bellingcat kiderítette, hogy a két férfi valóban az orosz hírszerzésnek dolgozik. A Le Monde szerint mindketten a felső-savoyai bázisokon tartózkodhattak, de mellettük még ott lehetett a merénylet kitervelője, Szergej Fedotov, illetve egy ugyanehhez az ügyhöz köthető negyedik ügynök, Szergej Pavlov is.
A nemzetközi sajtónak a Szkripal-ügy elkövetőivel együtt összesen tíz ügynököt sikerült beazonosítania, de a Le Monde ezt most megtoldotta még öt névvel: Alekszandr Kulagin, Jevgenyij Larin, Tyimur Nurizov, Naman Juszupov és Gennagyij Svec is annak a csoportnak a tagja lehetett, amely Bulgáriában , Moldovában, Montenegróban és Ukrajnában is aktív volt. A brit, francia, amerikai és svájci hírszerzés szerint
mindannyian a GRU, vagyis az Orosz katonai felderítés 29155-ös egységének tagjai, akiket kifejezetten merényletek végrehajtására képeztek ki.
És hogy milyen merényleteket hajthattak végre ezek az ügynökök? Hát például olyanokat, mint az a berlini eset, ami most komoly hullámokat vert a német diplomáciában.
A berlini gyilkosság augusztusban történt, az áldozat pedig Zelimhan Hangosvili, egy leszerelt csecsen katona volt. Hangosvili évekig harcolt tisztként az oroszok ellen a második csecsen háborúban. Miután kétszer is megpróbálták megölni, illetve többször megfenyegették, 2015-ben Berlinbe menekült családjával. Ott benyújtotta a menekültstátusz iránti kérelmét is, ennek elbírálása folyamatban volt meggyilkolásakor.
Augusztus 23-án a 40 éves Hangosvili egy belvárosi mecsetbe tartott, hogy pénteki imáját elmondja, amikor egy parkon áthaladva elhúzott mellette egy motoros, és közelről háromszor fejen és vállon lőtte egy hangtompítóval felszerelt, 9 milliméteres Glock 26-os fegyverrel. A támadó pár száz méterrel odébb a Spree folyóba dobta a motorbiciklit, valamint a nejlonba csomagolt fegyverét és parókáját, majd pillanatok alatt felismerhetetlen kopasz, hasitasis turistába vedlett át. Arra már nem jutott ideje, hogy elvegyüljön az utcán, ugyanis két tinédzser értesítette a rendőrséget, akik nagyon hamar letartóztatták.
Az először Vagyim Szokolovként azonosított támadó lakásán a rendőrség jelentős mennyiségű készpénzt talált. A nyomozás során kiderült, hogy a gyilkos a fent említett ügynökökhöz hasonlóan, Franciaországon keresztül érkezett Berlinbe Moszkvából, ahová már megvolt a retúrjegye. A német média azonnal a Szergej Szkripal elleni merényletkísérlethez hasonlította az esetet.
A Bellingcatnek is elég gyanús volt az ügy, így nyomozásba fogtak. Vagyim Szokolov érdekes módon semmilyen orosz nyilvántartásban nem szerepelt egészen 2015-ig. Hamar ki is derült: az elkövető valójában nem Vagyim Szokolov, hanem Vagyim Kraszikov, aki korábban körözés alatt állt, ugyanilyen módszerrel elkövetett gyilkosság miatt. Csakhogy 2015-ben, egy évvel azután, hogy keresni kezdték, már nem szerepelt a körözött személyek listáján, sőt, minden rendőrségi és közigazgatási adatbázisból eltűnt.
És Azzal egy időben, hogy Vagyim Kraszikov megszűnt létezni, feltűnt a rendszerben Vagyim Szokolov.
A Bellingcat csoport több képet is talált Kraszikovról, amiket összehasonlítottak a Szokolov letartóztatásakor készült fotóval. Mindezek alapján teljesen világossá vált számukra, hogy a két férfi egy és ugyanaz. Az a tény, hogy Kraszikov a bűnözői múltja ellenére így fel tudott szívódni, majd álnéven került elő Berlinben, miután megölt egy embert, eléggé arra utalt, hogy beszervezett ügynökként utasították Hangosvili lelövésére. Ráadásul az oroszok nem voltak hajlandóak átadni Szokolov valós adatait a német hatóságoknak, hátráltatva ezzel a nyomozást, így tovább fokozódott a feszültség.
Elég tény áll rendelkezésünkre, amelyek alapján feltételezhetjük, hogy Oroszország, vagy az orosz föderáció részét képező Csecsen Köztársaság ügynökei vitték véghez a gyilkosságot
− nyilatkozta a német szövetségi ügyész a nyomozásról. Ezzel együtt a külügyminisztérium persona non gratának, azaz nem kívánt személynek minősített két orosz diplomatát, amiért nem működtek együtt a Hangosvili-gyilkosság megoldásában. A két diplomata egy hetet kapott arra, hogy elhagyja Németországot. Mindeközben Moszkva minden erejével tagadja, hogy bármi köze lenne Hangosvili meggyilkolásához.
sőt, Putyin válaszul két német diplomata kiutasításával fenyegetőzik.
Angela Merkel német kancellár pártjának, a Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) az egyik tagja egyenesen a hidegháborúhoz hasonlította a kialakult politikai helyzetet.
Németországnak nagyon össze kell magát szednie, ha úgy áll a helyzet, hogy német földön külföldi megrendelésre meg lehet gyilkolni valakit
− mondta Armin Schuster. A politikus emellett az orosz befolyás elleni intézkedéseket szorgalmazta. A Le Monde-nak nyilatkozó brit és francia hírszerzés emberei szerint Hangosvili meggyilkolását az oroszok rendelték meg, és Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság oroszbarát elnöke segédkezhetett a végrehajtásban.
Vlagyimir Putyin a Guardian szerint valóban elég keményen nyilatkozott Hangoshviliről. Az orosz elnök ugyanis nemrégiben kegyetlen és vérszomjas emberként írta le a meggyilkolt csecsent. Szerinte Hangoshvili felelős egy 98 emberéletet követelő merényletért, és a 2010-es moszkvai metróban történt robbantásért is. Putyin az első eset alatt valószínűleg egy 2004-es, Csecsenföld határán lévő orosz településen történt merényletet ért, amelynek áldozatai orosz belügyminisztériumi dolgozók voltak. Hangoshvili több barátjának is úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg az utóbbi, csecseneknek tulajdonított akció miatt vadásznak rá. A moszkvai terrorcselekmény ügyében azonban sosem történt vádemelés, és a csecsen férfi közeli informátorok szerint nem is valószínű, hogy segédkezett volna a 2010-es támadásban.
A német főügyész nem kommentálta az orosz elnök nyilatkozatát, tekintve, hogy a Hangoshvili körülötti nyomozás még javában folyik. A német szociáldemokraták külpolitikai szakértője szerint még ha igaz is a vád, hogy Hangoshvili valóban terrorista volt, akkor sem megengedhető, hogy a férfit külföldi megrendelésre német földön kivégezzék.
De hogy ne csak az oroszok és a németek között legyen feszültség, Franciaország is kínos helyzetbe került: Kraszikov francia vízummal a zsebében léphetett Németország területére.
Csakhogy a 30 napra szóló tartózkodási engedélyét gyorsított eljárással, mindössze egy nap alatt kapta meg, egy olyan lakcímmel, ami nem is létezett.
Ennek ellenére Franciaország tagadja, hogy mulasztott volna az ügyben. A Le Monde információi szerint a berlini gyilkosság ügyét politikai okokból szivárogtatták ki, amiért Emmanuel Macron az utóbbi időben elnéző volt Moszkvával szemben. „Biztonságosabbá tette Európát az Oroszországgal való párbeszéd hiánya? Nem hinném...” − nyilatkozta nemrég a francia elnök.
Ettől függetlenül a francia titkosszolgálat Le Monde-nak nyilatkozó tagja tagadta, hogy Franciaország bármennyire is naiv lenne az oroszokkal szemben. Szerinte a francia kémelhárítás is „legalább olyan magas szinten dolgozik − ha nem magasabban − mint Európa bármely hírszerzési szolgálata”.
(Borítókép: A Mont Blanc Chamonix városánál Franciaországban. Fotó: Emrah Oprukcu / NurPhoto / Getty Images)