A demokrata előválasztás első állomásának számító február 3-i iowai kaukusz előtt megrendezett utolsó tévévita a párt elnökjelölt-aspiránsai között leginkább arról marad majd emlékezetes, hogy ezen már összezördült Bernie Sanders vermonti és Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, a demokraták balszárnyának két ismert alakja, utóbbi a vita után kezet sem volt hajlandó fogni. A vitán fontos szerepet kapott az USA és Irán közötti konfliktus is.
A kaukusz a kevésbé jellemző formája a jelöltválasztásnak egy tagállamban az előválasztási időszakban. Ilyenkor a pártok szavazói összegyűlnek a kijelölt körzetekben egy nagy teremben, és csoportokba szerveződnek. Az egyes jelöltek támogatói csoportjainak vezetői beszédeket mondanak, majd nagyjából fél-egy óra alatt megpróbálják meggyőzni a többi jelölt támogatóit.
Magyar idő szerint szerda hajnalban tartották a vitát az iowai Des Moines-ban. A vitára hat politikus kvalifikálta magát:
Ez volt eddig a legkevesebb jelöltet felvonultató vita. A két legesélyesebbnek tartott fekete jelölt, Kamala Harris és Cory Booker december 3-án, illetve január 13-án jelentették be, hogy visszalépnek az elnökjelöltségtől. A legesélyesebb latinó jelölt, Julián Castro január 2-án jelentette be a visszalépését, négy nappal később pedig csatlakozott Elizabeth Warren kampányához. Az egyetlen ázsiai származású jelölt, Andrew Yang pedig a kampány során először nem kvalifikálta magát a vitára. Michael Bloomberg milliárdos 6,2 százalékon áll a felmérésekben, de a kampányát saját vagyonából finanszírozza, így nem teljesítette a 225 ezer adományozós kritériumot, ezért nem volt ott a vitán. Bloomberg ki is hagyja az első négy államot az előválasztás során, de óriási reklámköltéssel próbálná kiegyensúlyozni az esélyeit.
A hetedik tévévitán az a jelölt vehetett részt, akinek a támogatottsága legalább öt százalékos legalább négy országos, vagy az öt elsőként szavazó államban készített felmérés szerint, vagy legalább hét százalékos legalább két, az öt elsőként szavazó államban készített felmérés szerint.
Ezen kívül a jelölteknek fel kellett mutatniuk legalább 225 ezer választót, akik pénzzel támogatták a kampányukat.
Annak ellenére, hogy a jelölteknek gyakorlatilag ez volt az utolsó esélye arra, hogy meggyőzzék az iowai választókat a 20 nap múlva esedékes kaukusz előtt, a vita meglepően visszafogott volt, látszólag egyik jelölt sem mert kockáztatni. Ennek megfelelően a vita nagy részében a jelöltek nem egymást támadták, hanem a saját választási programjaikat mutatták be immár sokadjára.
Azért természetesen nagy szerepet kapott az aktuálpolitika is. A kétórás vita első részében az Egyesült Államok és a Közel-Kelet (ezen belül főként Irán) kapcsolata volt a téma. Abban mind a hat jelölt egyet értett, hogy nem szabad, hogy katonai konfliktussá eszkalálódjon az Amerika és Irán között éleződő feszültség, illetve mindannyian újrakötnék az iráni atomalkut. Ezt még Barack Obama elnöksége idején, 2015-ben írta alá az USA, Irán, az Egyesült Királyság, Oroszország, Franciaország, Kína, Németország és az Európai Unió, de amiből Donald Trump kilépett.
Az alku értelmében Irán felfüggesztette nukeláris programjának fejlesztését, melyért cserébe a megállapodásban résztvevő országok felfüggesztették az Irán elleni szankcióikat. Trump még 2018 májusában mondta fel az USA részéről az alkut, Irán pedig január elején rúgta fel végleg a megállapodást, miután egy amerikai dróntámadás végzett az iráni Forradalmi Gárda különleges egységeinek vezetőjével, Kászim Szulejmánival.
Bernie Sanders felhívta a figyelmet arra, hogy ő vezette az iraki és a jemeni háborút ellenzők csoportját a kongresszusban, illetve arról beszélt, hogy az USA két legnagyobb külpolitikai katasztrófája a jelöltek életében, a vietnámi és az iraki háború hazugságokon alapult. A vermonti szenátor attól fél, hogy Trump is hazugságokkal próbál egy háborút kirobbantani Iránnal, ami
Sanders szerint súlyosabb következményekkel járhat, mint az iraki háború.
Joe Biden, akinek sokan felrótták a kampány során, hogy szenátorsága alatt megszavazta az iraki háborút, elismerte hogy hibázott, ám úgy véli, hogy a háborúellenes Obama nem véletlenül választotta őt alelnökének, mely pozícióban az ő feladata volt az amerikai csapatok Irakból való kivonásának levezénylése. Ettől függetlenül kijelentette, hogy a jelenleg Irakban tartózkodó katonákat nem vonná ki, annak ellenére, hogy az iraki parlament egy nem kötelező érvényű határozatban a külföldi katonák kivonását követelte, miután Szulejmánit iraki területen likvidálták.
Az összes katonát Amy Klobuchar sem hívná vissza a Közel-Keletről, azonban bírálta Trump októberi döntését, melynek értelmében az amerikai katonák kivonultak Észak-Szíriából, átengedve a területet a törököknek.
Velük szemben Elizabeth Warren amellett foglalt állást, hogy az összes katonát ki kell vonni a régióból, Pete Buttigieg – az egyetlen háborús veterán a jelöltek közül (hét hónapot szolgált Afganisztánban) – pedig azt mondta, semmilyen konfliktusban sem szabadna katonákat bevetni, ha van más alternatíva.
A külpolitikán kívül szó esett a környezetvédelemről is, mellyel kapcsolatban Tom Steyer a jelöltek közül egyedüliként kijelentette, hogy hivatalba lépésének napján szükségállapotot hirdetne a klímaváltozás ürügyén. A milliárdos álláspontját kicsit árnyalja a tény, hogy vagyona jelentős részét azzal szerezte, hogy fosszilis energiába fektetett be. Steyer ezen kívül azzal keltett még feltűnést, hogy lelkesen támogatta a többek között Warren és Sanders által kezdeményezett, milliárdosokat célzó adót, mely őt is érintené.
A vita fénypontját azonban nem ez, hanem a párt balszárnyának vezető jelöltjei, Sanders és Warren között kialakult konfliktus jelentette. A két, egymással szoros barátságot ápoló jelölt az újságírók szerint még a kampány legelején kötött „megnemtámadási szerződést”, azonban úgy tűnik, a kampány célegyenesében semmissé vált ez a megállapodás.
A kettőjük közötti összetűzés azzal kezdődött, hogy hétfőn este megjelent a CNN-en egy hír, mely szerint Sanders egy 2018. decemberi négyszemközt folytatott beszélgetésen azt mondta Warrennek, hogy véleménye szerint egy nő nem tudná megnyerni a választást. A beszélgetés tartalmát nagy valószínűséggel a Warren kampány szivárogtathatta ki, mivel
míg Warren megerősítette az információt, Sanders a vitán tagadta, hogy valaha is ilyet mondott volna,
és egy 80-as évekbeli videófelvételt hozott fel érvként, melyen arról beszél, hogy egy nő is tudna elnökválasztást nyerni.
Warren azt hozta fel a női jelöltek védelmében, hogy a pódiumon álló négy férfi összesen tíz választást veszített el életében, a két nő (Warren és Klobuchar) az összeset megnyerte, amin elindult. Azt is kijelentette, hogy az elmúlt harminc évben ő volt az egyetlen a jelenlevők közül, aki meg tudta szerezni egy republikánus politikus székét.
Erre válaszul egy kisebb cicaharc kezdődött közte és Sanders között, a vermonti szenátor rámutatott, hogy ő pont harminc évvel ezelőtt, 1990-ben győzött le egy republikánust a képviselői helyéért. A vita után aztán tovább fokozódott a helyzet, mivel Warren nem volt hajlandó kezet fogni Sanders-szel, és látszólag össze is vitatkoztak.
Az előválasztás február 3-án, az iowai kaukusszal veszi kezdetét, melyet a New Hampshire-i előválasztás (február 11.) és a nevadai kaukusz (február 22.) követ majd. Tévévitákat február 7-én, 19-én és 25-én rendeznek majd. A felmérések szerint a négy legnépszerűbb jelölt (Biden, Sanders, Warren és Buttigieg) fej-fej mellett áll Iowában, így húsz nappal a kaukusz előtt egyelőre lehetetlen megmondani, ki fog kikerülni ott győztesen.
(Borítókép: Scott Olson / Getty Images Hungary)