Januárban Japánban az elsők között jelent meg a Kínából indult új koronavírus, de csak február végén kezdtek el komolyabb intézkedéseket hozni a járvány terjedése miatt, március végére pedig már ezek feloldásáról beszélnek, az élet kezd visszatérni a normális kerékvágásba. A hivatalos adatok szerint alacsony a fertőzöttek száma, és a kormány és a helyi operatív törzs szerint megfékezték a vírust; a szkeptikusabb szakemberek viszont úgy vélik, nem tesztelnek eleget, és ezért nem tudják, mekkora a baj valójában.
A csúcsidőben az elővárosi vonatok tömve vannak, az éttermek és kávézók forgalma átlagos, a bevásárlóközpontokban hömpölyög a tömeg, a parkokban nagy csoportokban látogatják az emberek a virágzó cseresznyefákat: Japánban nem sok jele van annak, hogy a világ nagy részén otthonmaradásra kérik az embereket és karantént rendelnek el a koronavírus miatt.
A vírus Japánt sem kerülte el, február vége óta számos óvintézkedést hoztak. Lemondtak tömegrendezvényeket, elmaradtak a nagyobb sportesemények, a turisták eltűntek, az iskolák, vidámparkok zárva tartanak, és sok cég próbálkozik a távmunkával. Megtiltották a járvány által súlyosabban érintett területeken járt emberek beutazását, és a napokban felfüggesztették a vízummentességet 38 ország, köztük a teljes schengeni övezet számára.
Ennek ellenére az élet a lakosság nagy része számára normális kerékvágásban zajlik, nem folyik kiterjedt országos tesztelés, nincsenek hatályban súlyosabb korlátozások, sőt az utóbbi napokban a korábbi intézkedések lazítása is napirendre került.
Az északi Hokkaidón, ahol a legtöbb koronavírusos fertőzöttről tudni, elrendelték a három hete kihirdetett szükségállapot végét, egyes látványosságok ismét megnyitották kapuikat, újra játszanak filmeket néhány, a járványgócokban korábban bezárt moziban, egyre több iskolában folytatódik a tanulás, a hétvégén rendezvényeken az ellenjavallat ellenére is ezrek gyűltek össze.
Ugyanakkor míg a kormány és annak szakértői testülete szerint a járványt eddig sikerült megfékezni, szkeptikusabb szakemberek úgy vélik, a tesztek alacsony száma miatt nagyobb lehet a baj az ismertnél, és a mostani lazaság később megbosszulhatja magát.
Japánt februárban sok bírálat érte a partjaihoz több fertőzöttel érkező Diamond Princess óceánjáró körüli bénázás kapcsán, és akkoriban voltak szakértők, akik arról beszéltek, hogy kemény kormányzati lépések hiányában Japán „második Vuhan” lesz.
Ennek egy hónapra rá semmi jele. Bár a vírust már januárban kimutatták a szigetországban, azóta csupán 1057 fertőzöttet azonosítottak, közülük 41-en meghaltak, 285-en már felépültek (ez nem tartalmazza a Diamond Princess betegeit). A koronavírussal foglalkozó kormányzati testület (a helyi operatív törzs) a héten úgy ítélte meg, hogy az új koronavírust sikerült kordában tartani:
a járványgócokat relatíve hamar azonosították és elkülönítették; számításaik szerint március eleje óta az ismert belföldi fertőzöttek átlagban kevesebb mint egy embert fertőztek tovább, 80 százalékuk senkinek sem adta tovább a kórt.
Különböző értékelések szerint Japán egyfelől szerencsés, hogy kevesen hozták be a fertőzést az országba, és a behozott megbetegedések kisebb területeken koncentrálódtak, így könnyű volt kezelni a helyzetet. Másfelől az is gyakran felmerül, hogy egyes kulturális jellegzetességek, például a kézfogás és a puszizkodás hiánya, valamint a széleskörű maszkviselés, a nyugatinál nagyobb fokú társadalmi szabálykövetés és az egészségügyi rendszer magas technológiai színvonala is megkönnyíti a betegség elleni küzdelmet (a tüdőgyulladás kimutatására is használt CT-gépek egy főre eső száma például sokkal nagyobb Japánban, mint bárhol máshol a világon).
Ez utóbbira utal, hogy idén a szezonális influenza esetszáma jelentősen elmarad a korábbi évek átlagától, különösen azóta alacsony, mióta januárban világossá vált, hogy a szomszédos Kína súlyos járvánnyal küzd. Más szóval az optimista forgatókönyv, hogy a japánok kezet mosnak, maszkot viselnek, nem érintkeznek másokkal, és szerencséjük volt, hogy például a szomszédos Koreával szemben nem volt szuperterjesztőjük, aki egymaga rengeteg embernek átadta volna a vírust. Amikor pedig Hokkaidón több gócpontot találtak, amelyekben elkezdett terjedni a vírus, az egészségügyi hatóságok gyors beavatkozása elejét vette, hogy nagyobb baj legyen.
Más szakértők ugyanakkor minimum szkeptikusak a hivatalos adatok kapcsán, és kiemelik, hogy a 126 milliós népesség arányában csak nagyon kevés tesztet végeztek el, január óta 20 ezer embert vizsgáltak (bár a tesztelés üteme gyorsul).
Azaz nem arról van szó, hogy Japánban ne tombolna a járvány, hanem arról, hogy nem tárták fel annak mélységét.
Sibuja Kendzsi, a londoni King’s College professzora, korábbi vezető WHO-szakértő szerint két lehetőség van: az egyik, hogy a járványgócok korai elkülönítésével valóban sikerült megállítani a vírus terjedését; a másik, hogy még nem találták meg a nagyobb járványgócokat.
Mindkét verzió hihető, de nekem az a tippem, hogy Japánban is meg fog ugrani a fertőzöttek száma (...) A tesztek száma növekszik, de nem eléggé
– mondta a Bloombergnek.
A hivatalos irányelvek szerint csak azokat tesztelik, akik négy napja lázasak, köhögnek és nem kapnak levegőt, illetve fertőzött területen jártak vagy kapcsolatba kerültek fertőzöttel. 290 esetben pedig orvosi beutaló ellenére is elutasították a vizsgálatot a tünetekkel rendelkezők számára.
Egyes, a közösségi médiában terjengő elméletek ezt az olimpiával hozzák összefüggésbe: a spekulációk szerint a japán kormány presztízsből és pénzügyi okokból nem akarja lemondani a júliusban kezdődő játékokat, ezért próbálja lekicsinyíteni a járvány mértékét. Egy ennél pár fokkal reálisabb elmélet azzal magyarázza a dolgot, hogy a vonatkozó törvények alapján minden, koronavírussal diagnosztizált embert kórházban kell kezelni, viszont nem akarják tünetmentes vagy enyhe tünetekkel bíró emberekkel elárasztani a kórházakat. „Ha tesztelnek, karanténba kerülsz, de nincs elég kórházi ágy a nem súlyos betegeknek”, nyilatkozta Cukamoto Joko virológus professzor.
A helyi sajtónak nyilatkozó japán orvosok szerint csupán arról van szó, hogy nincs szükség kiterjedtebb tesztelésre. Ők úgy vélik, több értelme van egy kisebb számú, de súlyosabb tüneteket mutató, és nagyobb eséllyel fertőzött populációt tesztelni, mint minél több tesztet végezni. Noha korábban a WHO főigazgatója elmondta, hogy szerinte tesztelni, tesztelni, tesztelni kell, kedden egy kormánytisztviselő arról beszélt, „nem kell csak azért tesztelni az embereket, mert meg vannak ijedve”.
Egy ellenzéki politikus azt pedzegette, az is lehet, hogy sok koronavírusos esetet szimplán tüdőgyulladásként kezelnek.
Ezt arra alapozza, hogy mintegy 70 ezer embert kezelnek tüdőgyulladással Japánban, évente 90-100 ezer hal meg a betegségben, az idősek körében a vezető halálozási okok között van. A betegek döntő részét viszont nem tesztelik a koronavírusra.
A tüdőgyulladásos halálok magas száma nagyrészt annak a lenyomata, hogy Japán társadalma mind átlagéletkort, mind a 65 éven felüliek arányát tekintve nagyjából ugyanolyan öreg, mint Olaszországé, ahol az idősek magas aránya felelős a kiugró halálozási arányért. Japánban ugyanakkor a tüdőgyulladások száma is átlagos idén, tehát ebből sem következik, hogy a hatóságok tudta nélkül súlyos járvány tombolna.
Ettől függetlenül azt a japán operatív törzs is elismerte, valós a veszély, hogy a jövőben meg fog ugrani a fertőzöttek száma. Ezt azzal indokolták, hogy az utóbbi időben nőtt az olyan fertőzöttek száma, ahol nem sikerült lekövetni, hogy kitől kapták meg a kórt, azaz az indirekt jelek szerint mégis terjed a vírus, és lehetnek ismeretlen járványgócok. Másrészt, ahogy világszerte terjed a vírus, a külföldről behozott esetek száma nőhet.
Ugyanakkor a szakértői testület szerint nincs szükség országos intézkedésekre, bár a járvány által érintett régiókban továbbra is tartózkodni kellene a tömegrendezvényektől, és szükség esetén szükségállapot kihirdetésére is sor kerülhet. Azt is hangsúlyozták, hogy a koronavírus elleni harc nem néhány hétbe fog telni, hanem egy hosszabb folyamat lesz, és az óvintézkedéseket még jó ideig be kell majd tartani.
Ahol viszont nem terjed a betegség, lassan megnyitják az iskolákat és az üzleteket is. A kormány pénteken közölte, hogy nem fogják kezdeményezni a március 2-án indult iskolabezárások meghosszabbítását, és a jövő utáni héten újraindulhat a tanítás. (Egyes helyeken pedig már eddig is folyt, az iskolabezárás nem volt teljes.)
Sok helyen a turisztikai látványosságok, vidámparkok is kezdenek újranyitni, a hotelek külön kampányokkal próbálják becsalogatni a belföldi turistákat, miután a látogatók elmaradása elég súlyosan érinti egyes kistérségek gazdaságát. „Járványmegelőzési szempontból jobb otthon maradni, de azt is figyelembe kell venni, hogy ez milyen hatással van a gazdaságra és az emberek életére”, mondta Jaszuda Dzsiró, egy japán virológusprofesszor a Nikkei üzleti lapnak.
A külföldi turisták száma februárban éves összevetésben 58 százalékkal csökkent, a márciusi adat vélhetően még rosszabb lesz: március a cseresznyevirágzás időszaka, emiatt főszezonnak számít. (A cseresznyevirágzással kapcsolatos legtöbb rendezvényt lemondták.) Egyes iparági becslések szerint a turisztikai és szórakoztatói szektorban a cégek nagy része legfeljebb 2-3 hónapos tartalékkal rendelkezik. A japán gazdaság pedig még a járvány nélkül is recesszióval nézett szembe a tavaly év végi gyenge adatok után, ezért a vállalkozások részéről nagy a nyomás a helyi hatóságokon és a kormányon, hogy térjenek vissza a rendes kerékvágásba.
Közben van, ahol a tesztelést is elkezdték komolyan venni. Niigatában már megnyitottak egy koreai stílusú drive-in tesztközpontot, ahol kocsival behajtva teszteltetheti magát az embert. A napokban Nagojában is hasonló hely nyílik majd, és vélhetően több város is követi majd a példát.
Ezzel párhuzamosan viszont az olimpiai láng is megérkezett Japánba.
Bár Görögországban a járvány miatt lefújták a lánghordozást, Japánban nem. Ugyan a hatóságok arra kérték az embereket, hogy kerüljék a tömeget, a láng lefényképezése végett mintegy 500-an zsúfolódtak össze egy kis, lekordonozott területen a Tokiótól északra fekvő Isinomakiban.
(Borítókép: Gyalogosok Tokióban 2020. február 20-án. / Fotó: MTI/AP/Szato Kiicsiro)