Hogyan ne kezeljük a járványügyi krízist? – mintha erre a kérdésre igyekeztek volna a japán hatóságok elrettentő példákat szolgáltatni a Diamond Princess óceánjáró kálváriája segítségével. Két hétig karanténban tartották az utasokat, és eközben – a kritikusok szerint legalábbis – semmit sem tettek azért, hogy a fedélzeten az egészségesek ne fertőződjenek meg. Ezután a folyamatosan sokasodó fertőzések dacára elkezdték szabadon engedni az utasokat, miközben Japánban egyébként is egyre több helyen üti fel a fejét a fertőzés. Hogyan lesz ebből olimpia?
A Diamond Princess óceánjáró január 20-án indult Jokohamából. A több ezer utas között felszállt egy 80 éves hongkongi férfi is, aki öt nappal később kiszállt Hongkongban. Február 1-én a férfi jelentkezett az egyik hongkongi kórházban a koronavírus-fertőzés megfázásszerű tüneteivel, és igazolták nála a covid-19 jelenlétét.
A hajó február 3-ra visszatért Jokohamába, és ekkor már többen is gyanús tüneteket produkáltak a fedélzeten. Egy nappal később tíz újabb utasnál igazolták a koronavírus fertőzését. A következő napon, február 5-én a japán egészségügyi minisztérium a hajó összes utasát és teljes legénységét, összesen 3700 embert karantén alá helyezett, a zárlatot 14 naposra tervezték.
A fertőzés így nem juthatott ki a hajóról, viszont a fedélzeten szinte akadálytalanul terjedt. A kritikusok szerint éppen a válogatás nélküli karantén, vagyis a kis helyre összeárt fertőzöttek és egészségesek közege segítette elő a lokális járvány gyors eszkalálódását. Két nappal később már 61 embernél igazolták a fertőzést.
A következő napokban folyamatosan emelkedett a fertőzöttek száma, ezen a héten naponta 89, 88, 79 új megbetegedést regisztráltak eddig. Két héttel ezelőtt, amikor a karantént kihirdették, a legtöbb szakértő az előrejelzett 14 napos zárlatot úgy értelmezte, hogy ez csak akkor lesz tartható, ha időközben csökken, vagy akár meg is szűnik az új fertőzések száma a fedélzeten. Ehhez képest az újonnan regisztrált esetszám éppenséggel nőtt a karantén előrehaladtával.
A legutóbbi hírek szerint ma meg is halt két utas, akik a hajó fedélzetén fertőződtek meg. Mindketten japánok voltak, egyikük egy 87 éves férfi, a másik egy 84 éves nő. Egyébként a hajó utasainak nagy többsége idős korú – márpedig az eddigi tapasztalatok szerint a vírus főként az idősekre jelent súlyos veszélyt. A két halálos áldozat már nem a hajó fedélzetén tartózkodott, kritikus állapotuk miatt kórházba szállították őket.
De mégsem a két utas halála robbantotta ki végképp a botrányt a Diamond Princessen kitört járvány megkérdőjelezhető kezelése körül, hanem egy japán járványügyi szakértő, Ivata Kentaro netre feltöltött videója. Ivata járt a hajó fedélzetén, és konkrétan azt jelentette ki a felvételen, hogy
az ott tapasztalt higiéniai állapotok olyan szörnyűek voltak, hogy folyamatosan a fertőzéstől rettegett.
Ivata nem akárki, a kobei egyetemi kórház fertőzőosztályának professzora, és a helyszínen vett részt az afrikai ebola-, illetve a 2003-as kínai SARS-járvány elleni küzdelemben. Noha az egészségügyi miniszter tiltakozásának hatására azóta levette a videót a netről, és bocsánatot kért azért, hogy a nyilatkozatával megzavarta a járványügyi erőfeszítéseket, kevesen hiszik, hogy ilyen komoly dolgokról csak úgy a levegőbe beszélne hirtelen felindulásból. A minisztérium azt közölte, hogy bár Ivata valóban járt a Diamond Princessen, de nem engedték be mindenhova, és mivel engedetlenül viselkedett, elküldték.
Mire alapozta a sokat látott szakember a félelmét? Nos, elmondása szerint a hajón látott állapotok alkalmatlanok voltak arra, hogy a fertőzést kordában lehessen tartani. Az orvosokat inkompetensnek minősítette, de egyébként is úgy látta, hogy mindenütt bürokraták döntenek mindenről a doktorok helyett. Ráadásul a higiénia is szörnyű a véleménye szerint, így az volt az érzése, hogy a vírus bárhol jelen lehet az egész hajón. Például nem különítettek el fertőzésmentes „zöld zónát” és potenciálisan vírushordozó „vörös zónát”.
Sok fertőzéssel volt már dolgom az elmúlt több mint 20 évben. Voltam Afrikában az ebolajárvány idején, kolerával küzdő országokban, illetve Kínában a 2003-as SARS közepette. Soha nem féltem attól, hogy magam elkapom a fertőzést, mert tisztában vagyok azzal, hogy hogyan védjem meg magam, illetve másokat, és tudom, hogy a fertőzésellenes intézkedéseknek hogyan kell történniük. De a Diamond Princess fedélzetén nagyon megijedtem. Nagyon megijedtem, hogy megfertőződöm a covid-19-cel, mert nem lehetett megmondani, hogy hol van jelen a vírus. Bárhol lehetett, és senki sem törődött ezzel.
Ivata szerint az egészségügyi személyzet
többször is használta ugyanazt a védőfelszerelést, és ugyanabban a kesztyűben esznek és nyomogatják a telefonjaikat, amelyben a betegeket vizsgálják, illetve a velük kapcsolatba került tárgyakhoz nyúltak.
Az egyik orvos Ivata állítása szerint azt mondta neki, hogy ő már megfertőződött, és ezért felhagyott a védőfelszerelés viselésével. Ezek majdnem hihetetlen állítások. Hogyan lehetnének ilyen elővigyázatlanok és fogalmatlanok a világ egyik legfejlettebb államának egészségügyi dolgozói? Az egészségügyi minisztérium minden állítást hazugságnak minősített, és tiltakozik az ellen a – teljesen általánosnak mondható – meggyőződés ellen, hogy a hajóval kapcsolatos lépéseket dilettánsok irányítják.
Viszont arra semmi magyarázattal nem szolgált senki, hogy Ivata miért hazudozna összevissza, hiszen ezzel nemcsak pánikot idézhet elő az egész országban (sőt a világon), de a saját tudományos karrierjét is a földig rombolná. Ő maga egyébként nem vont vissza semmit az állításaiból. A videó levételét azzal indokolta, hogy annak terjedése nem segítette a koronavírus elleni erőfeszítéseket. Egyébként pedig arról tájékoztatták, hogy a látogatása óta sokat javultak az állapotok a hajón. Ezért
a Youtube-videónak már nincs jelentősége
–nyilatkozta Ivata egy sajtótájékoztatón. Az ő értékelése szerint tehát mindenben igaza volt, és éppen a videója hatására szigorítottak a fedélzeti intézkedéseken. A Science-nek is úgy nyilatkozott a jokohamai hotelszobájából (ahová önkéntes karanténbe vonult, hogy ne fertőzze meg a családját), hogy reméli, a videó változást okoz.
Más szakértők azonban tagadják, hogy a Diamond Princess fedélzetén bármikor is kaotikus állapotok uralkodtak volna, illetve megsértettek volna minden fertőzésvédelmi szabályt, ahogy Ivata állította. Külföldi kutatók elismerik, hogy Japán nehéz döntésre kényszerült két héttel ezelőtt, amikor végül az egész hajót karantén alá helyezték. Bár jobb lett volna minden utast elkülöníteni a szárazföldön, 3700 embernek azonnal szállást találni, ráadásul olyan helyen, ahol nem érintkeznek másokkal, az egészségügyi személyzet viszont hozzájuk fér, szinte lehetetlen lett volna.
A hajót illető intézkedéseket irányító orvoscsoportot azért is kritizálják, mert az ismereteiket nem osztják meg elég gyorsan a tudományos közösséggel. Ők azt mondják, hogy az adatokat „hamarosan” publikálni fogják. Ráadásul Japánban nem működik az amerikai CDC-hez hasonló, gyakorlati járványüggyel dedikáltan foglalkozó hivatal. A most irányítószerepet játszó Országos Fertőző Betegségek Intézete főként alapkutatást végez.
Sok utas attól félt, hogy a Diamond Princess szellőztetőrendszere aktív szerepet játszott a vírus terjedésében. A hajón két párhuzamos rendszer felelős a légcseréért. Az egyik a külvilágból juttat friss levegőt a hajó belsejébe, a másik a benti levegőt keringeti. Utóbbi sokkal kevesebb energiát igényel, így ezt gyakrabban használják. A hajózási társaság ugyanakkor azt állítja, hogy a keringtetett levegőt folyamatosan szűrik, és a filterek megegyeznek azokkal, amelyeket például szállodákban is használnak. A tokiói amerikai nagykövetség is úgy nyilatkozott a náluk jelentkező amerikai utasoknak, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a ventillációs rendszeren keresztül terjedne a vírus.
Bármilyenek is voltak eddig a körülmények a hajó fedélzetén, tény, hogy a kéthetes karantén nem állította meg a lokális járványt, sőt megsokszorozódott a fertőzöttek száma. De legalább a fertőzési gócot sikerült érintetlenül megőrizni, a vírus – elvileg – nem jutott ki a szárazföldre.
Erre feloldották a karantént, és az utasok elkezdtek partra lépni.
Számos ország chartergépekkel rögtön hazaszállítja a polgárait. Az Egyesült Államok már napokkal ezelőtt hazavitte a hajón tartózkodott 328 állampolgárát. Az amerikai járványügyi szervek szerint a japánok csak az utolsó pillanatban, szinte a repülőre való felszállás előtt közölték velük, hogy az evakuált amerikaiak között 14 fertőzött is van. Amerikában mindannyiukra újabb, 14 napos karantén vár.
De nem is azok az utasok okozhatnak nagyon nagy problémákat, akiket azonnal hazavisznek, és otthon elkülönítenek. Még csak azok sem, akikről bebizonyosodott, hogy fertőzöttek, és kórházakban kezelik őket. Mindenki a tünetmentes fertőzöttektől fél.
Noha az elsők között csak azok az utasok szállhatnak partra, akiket teszteltek, és negatívnak bizonyultak a vírusfertőzés szempontjából, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a fertőzés korai időszakában általában nem okoz tüneteket, és tesztek segítségével sem feltétlenül kimutatható.
Viszont ezek az emberek ettől még fertőzőképesek lehetnek.
A hírek szerint a negatív teszteredményt produkáló és tünetmentes utasok, miután engedték leszállni őket a hajóról, szabadon mozoghatnak, és a hatóságok nem ellenőrzik a hollétüket – vagyis eltűnnek a járványügyi szakemberek szeme elől. A japán egészségügyi miniszter japán idő szerint csütörtökön este bejelentette, hogy aznap 244 ember szállt ki a hajóról, míg szerdán 443-an hagyták el a Diamond Princesst.
Miközben Kínában talán stabilizálódni látszik a járványhelyzet, mindenki az újabb, ezúttal Japánban fellángoló ragálytól fél. Ha ez bekövetkezik, abban nagy szerepet játszhat a Diamond Princess krízisének számos ponton megkérdőjelezhető kezelése. A kiszállás több napig fog tartani, a világ feszülten figyel, és várja, hogy feltűnnek-e a következő két hétben olyan fertőzöttek, akik a hajón kapták el a betegséget, de tünetmentesek lévén elengedték őket.
(Borítókép: A Diamond Princess óceánjáró egyik utasa kinéz az őket szállító busz ablakán, amikor a 14 napos karantént követően elhagyják a kikötőt 2020. február 19-én. Fotó: Jae C. Hong / AP / MTI)