Csütörtökön ismét több mint 13 ezer új koronavírusos megbetegedést regisztráltak az Egyesült Államokban, ezzel az összes fertőzött száma 82 ezer fölé nőtt, és egy nagy ugrással megelőzték előbb Olaszországot, majd a járvány első epicentrumát jelentő Kínát is a megbetegedések számában. A csütörtökön jelentett több mint 150 új halottal eközben már 1150-nél is több áldozata van a járványnak Amerikában. A neheze pedig csak most jön.
A koronavírus elleni küzdelem már minden harmadik amerikait érinti, csütörtökre Connecticut, Delaware, Hawaii, Illinois, Indiana, Iowa, Kalifornia, Kentucky, Louisiana, Massachusetts, Michigan, New York, Nyugat-Virginia, Oregon, Új-Mexikó, Washington és Wisconsin államok kérték vagy szigorú otthon maradásra az állampolgárokat, vagy zárták le a működésüket a legfontosabb ipari szektorok kivételével teljesen.
Eközben mind az újonnan regisztrált betegek, mind a koronavírus-járvány halálos áldozatainak a száma is folyamatosan emelkedik az országban. Hiába mondta kedden azt Donald Trump amerikai elnök, hogy inkább heteken, mint hónapokon belül szeretné újra nyitva látni a boltokat, a modellek alapján ez még optimista kívánságnak is túlzás lenne.
Trumpnak aligha lesz igaza a húsvéti boltnyitásokkal, van viszont a környezetében olyan, aki reálisabban látja a helyzetet. Jerome Adams tisztifőorvos március 23-án mondta azt, hogy ez lesz az az a hét, amikor minden nagyon rosszra fordul majd a koronavírus-járvány miatt. Mire így nyilatkozott, március 22-én már 9400 új esetet regisztráltak, másnap pedig átlépték a napi 10 ezres határt.
Ebben az a legaggasztóbb, hogy tulajdonképpen még csak New Yorkban indult be igazán a járvány, miközben az elemzők szerint egész Amerika a New York-i mintázatot követi az esetek emelkedésében.
Arról, hogy mennyire rossz a helyzet New Yorkban, szerdán írtunk, bár az abban a cikkben olvasható adatok értelemszerűen máris elavultak, a városban ugyanis nem túlzás azt mondani, hogy óráról órára romlik a helyzet, fogynak a kórházi helyek és a védőfelszerelések. Hogy mennyire, azt jól példázza, hogy az Egyesült Államok egyik legrégebbi alapítású kórházában, a manhattani Mount Sinaiban a héten meghalt egy, a koronavírust a betegektől elkapó ápoló, akinek rendes védőfelszerelés helyett már csak szemeteszsák jutott.
New Yorknak elég nagy a népsűrűsége, gondolhatnánk, hogy ez is gondot okoz, de valójában csak a 12. legsűrűbben lakott az államok és a nagyobb városok között, tehát amit New Yorkban látunk, az könnyen megismétlődhet az USA több részén is, több tízmillió lakost fenyegetve.
Éppen ezért nem mindegy, mit mutatnak a számok. Az Amerikában regisztrált esetek – nagyrészt a gyors tempóban megemelt tesztelési kapacitásnak is köszönhetően – megtriplázódtak március 10. és 13. között. Március 16. és 20. között újabb triplázódás következett, ekkor 5600-ról 16 600 eset fölé nőttek. Azóta már a triplázódás fölé értek a március 20. és 25. között 16 600-ról 68 800 fölé emelkedő regisztrált betegszámmal. Az akkori 68 ezer beteg majdnem fele, 33 ezer New Yorkban állt kezelés alatt.
Ott, ahol hasonló időintervallumokban szintén triplázódott a betegek száma, vagyis több esettel ugyanaz játszódott le, mint New Yorkon kívül.
A New York utáni tíz legfertőzöttebb államban csütörtökön is nagy ugrás volt látható az esetszámban, ahogy New Yorkban is, így csütörtökön már az országos adatok 50 százaléka alá esett a keleti parti állam.
A magyar idő szerint csütörtök éjjeli, helyi idő szerint többnyire (kora) délutáni adatok szerint New Jersey-ben 2474, Kaliforniában 896, Washingtonban 424, Michiganben 561, Illinois-ban 673, Massachusettsben 579, Floridában 378, Louisianában 510, Pennsylvaniában 560, Texasban pedig 371 új megbetegedést jelentettek. (Magyar idő szerint 23.30-as, még nem végleges adatok szerint.)
New Jersey-ben ez több mint 50 százalékos emelkedés egy nap alatt, ami azt mutatja, hogy ott is kezd elszabadulni a vírus, de a kaliforniai (valószínűleg nem teljes adatok alapján) közel 25 százalékos emelkedés is aggasztó. Hasonlót látunk Michigan, Illinois, Massachusetts és Louisiana esetében is többek között.
A louisianai New Orleans esete azért is különleges, mert a helyi ünnep, a Mardi Gras miatt új gócponttá válhat a 400 ezres város, amiből újabb területekre juthat el a járvány. A városban már készülnek a legrosszabbra, egy kongresszusi központból ideiglenes ellátóközpontot csinálnak a tervek szerint 1120 ággyal, amiből 120 már a hétvégére kész lesz.
A hasonló megoldások nem ismeretlenek New Orleans esetében, a 2005-ös, a várost katasztrofális mértékben pusztító Katrina hurrikán után szinte minden nagyobb létesítmény új szerepkörbe került a vészhelyzetben. A hurrikán lényegében használhatatlanná tette a város közepén álló, 2680 ágyas kapacitással rendelkező Charity Hospitalt, aminek utódja, a University Medical Center csak 2015-ben nyitott meg, mindössze 446 ággyal. A kieső több mint 2000 ágyra most a koronavírus-járvány miatt óriási szüksége lenne a városnak – nem mintha várhatóan ne lenne rövidesen kapacitáson felül terhelve a legtöbb amerikai nagyváros egészségügyi rendszere.
Az egyre több régióban súlyosbodó járványhelyzet már oda vezetett, hogy Texas állam kormányzója, Greg Abbott csütörtökön bejelentette, a New Yorkból, New Jersey-ből, Connecticutból és a New Orleans városából érkező utazókra karantén vár. Ezek alapján hasonló dolog indult el az Egyesült Államokon belül, mint amit Európában láttunk, ahol országok között korlátozták a mozgást. Vélhetően ez is (szinte) teljes utazási tilalomhoz vezet majd, hogy ne terjedjen tovább szabadon a járvány, a kérdés csak az, hogy mikor.
A járványügyi helyzeten még nem sikerült komolyan javítania Donald Trump kormányának, a gazdasági zuhanást viszont sikeresen megfékezték, a 2000 milliárd dolláros mentőcsomag elfogadása óta sorban harmadik nap javultak a tőzsdei mutatók. Igaz, közben egy hét alatt rekordszámú, 3,3 millió munkanélküli jelentkezett az USA-ban, ami ismét ronthatja a gazdasági kilátásokat.
A járvány kezelése kapcsán Donald Trump amerikai elnök csütörtökön arról tájékoztatta az államok kormányzóit, hogy levélben küldi majd meg nekik az új járványügyi tervet. Ez alapján minden állam minden megyéjét külön elbírálás alapján sorolnák be magas, közepes és alacsony kockázati fokozatba, és ezek alapján rendelnék el az adott területen a korlátozó intézkedések szigorúságát. Vagyis nem komplett államokra rendelnének el boltbezárásokat, hanem megyénként változna mindez.
Ez helyenként szigorítást, helyenként viszont akár enyhítést is jelenthetne a mostani helyzethez képest, abban bízva, hogy így, kisebb területekre fókuszálva jobban kézben tudják tartani majd a helyzetet, és a járvány terjedését is lassíthatják.
(Borítókép: Kórházi dolgozókat tesztelnek koronavírusra New Yorkban egy felállított orvosi sátorban 2020. március 24-én. Fotó: Misha Friedman / Getty Images Hungary)