Ausztriában egy héttel korábban kezdődött a járvány, közel négyszer több tesztet végeztek el, és hétszer több koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, mint nálunk. Nyugati szomszédunk túl van a nehezén, és most a korlátozó intézkedések fokozatos feloldására készül. Mit tanulhatunk Ausztriától, amelyre Orbán Viktor is példaként tekint? Az elején ott is kevésnek tűntek az intenzív ágyak, de végül 300-nál több nem kellett a járvány csúcspontján sem. Ausztria most sem engedi el a gyeplőt: szigorú maszkviselést ír elő, és most akar rövid idő alatt letesztelni 130 ezer embert.
Szerencsénk van ugyanakkor, mert Olaszország és Magyarország között van egy ország. Úgy hívják, Ausztria. A helyzet úgy áll, hogy mindenki sötétben tapogatózik, de ők előttünk tapogatóznak a sötétben, ezért én laboratóriumként tekintek Ausztriára, nem fenyegetésként. Tehát ha ők ott oldanak bizonyos tiltásokat, és próbálkoznak az élet normális menetéhez való visszatéréssel, akkor azt figyelni kell, jegyzetelni kell, elemezni kell, tanulni kell belőle, és ami beválik, azt szabad átvenni. Örüljünk, hogy egyszer végre nem mi vagyunk a kísérleti egerek.
Ezt Orbán Viktor mondta pénteki rádióinterjújában, amikor arról kérdezték, Magyarországon is várható-e a kijárási korlátozások lazítása, ahogy azt Európa több országában teszik. Orbán már április 10-én is arról beszélt, hogy külön csoporttal figyelteti Dél-Németországot és Ausztriát, mert ami ott beválik, azt mi is alkalmazni tudjuk.
Ugyan Ausztria már húsvét után elkezdte a fokozatos visszatérést a régi kerékvágásba, Magyarországon ez egyelőre nem várható. Az országos tisztifőorvos szerint nálunk még felszállóágban van a koronavírus-járvány, Orbán pedig a hétvégén azt mondta: szakértők május 3-ra várják a fertőzési hullám tetőzését Magyarországon.
Az Olaszország felől érkező járványban érthető okokból figyelünk Ausztriára. Nyugati szomszédunk nemcsak Magyarország, de sok szempontból minden európai ország előtt jár a járvány leküzdésében és a korlátozások fokozatos feloldásában. Ausztriában az elmúlt közel két hónapban összesen 14 925 igazolt fertőzöttről lehetett tudni. Mostanra több mint kétharmaduk meggyógyult, és az aktív esetek száma is folyamatosan csökken. 510-en haltak meg, jelenleg 176 ember van intenzív osztályon.
Nálunk május 3-ra várják a tetőzést, de talán reménykedhetünk, mert Bécsben is elkalkulálták ezt a sokismeretlenes egyenletet. Március végén még úgy számoltak, hogy a tetőzés április közepe és május közepe közötti időszakra esik. Ez végül már április 3-án bekövetkezett, amikor a reprodukciós ráta 1 alá csökkent. Ez azért nagyon fontos, mert 1 alatt lehet a járvány biztos lassulásáról beszélni. Az egészségért és élelmiszerbiztonságért felelős ügynökség (AGES) modellszámításai szerint a ráta április 2-14. között már 0,63 volt, azaz 10 koronavírusos már csak 6 másikat fertőzött tovább, és ez a tendencia stabilizálódni látszott. Az új esetek számának növekedése a kezdeti 30-40 százalékról az elmúlt héten mindössze 0,5 százalékra csökkent.
Ausztria a múlt héten a védekezés második szakaszába lépett. „Ez döntő szakasz, ami, ha lehet, még nehezebb, és még több kihívással jár” – mondta Rudolf Anschober szociális és egészségügyi miniszter. A cél ugyanis most az, hogy
az enyhítések mellett is megakadályozzák a második fertőzési hullám kialakulását.
Húsvét után újra kinyithattak a kisebb boltok, fokozatosan tervezik a kereskedelem újraindítását. Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt héten jelentette be, hogy osztrák kollégájával megállapodtak: szerdán megnyitnak egy plusz határátkelőt az Ausztriában dolgozó magyaroknak, akik ismét használhatják a Fertőrákos és a burgenlandi Szentmargitbánya közötti átkelőhelyet.
Sebastian Kurz kancellár a múlt héten azt mondta, kéthetente értékelik majd a helyzetet, és ez alapján döntenek az újabb lépésekről. Ehhez nagy vállalkozásba kezdenek:
A korlátozások fokozatos feloldásával párhuzamosan legalább 130 ezer embert akarnak rövid idő alatt letesztelni Ausztriában.
Elsősorban azokat, akik sok emberrel kerülnek kapcsolatba, azaz a kereskedelmi alkalmazottakat, valamint a kórházakban és idősotthonokban élőket és dolgozókat. Továbbra is fontosnak tartják a kontaktkutatást, amelybe a rendőrség is besegít. Ha valakinek a tesztje pozitív lesz, azt telefonon hívja fel a rendőrség, majd egy kérdőív segítségével derítik fel, kivel kerülhetett kapcsolatba.
Ehhez az ambiciózus tervhez egyre több labor áll csatasorba. Az osztrák egészségügyi tárca a Frankfurter Allgemeine Zeitung kérdésére azt válaszolta: nemrég még csak 20 labor végzett teszteket, azóta már 40 van, és a szükséges reagensek beszerzése is valamivel könnyebbé vált a világpiacon. Így jelenleg mintegy 10 ezer tesztet tudnak elvégezni naponta. Mivel több európai tanulmány utal arra, hogy minden második Covid-19 haláleset az idősotthonokban történt, módszeresen végig akarják tesztelni a 918 ausztriai idősotthont.
Az osztrák kormány ezek alapján vázolta fel, hogyan tervezi az élet beindítását:
Kurz kedden azt is hangsúlyozta, hogy a kormány által bevezetett enyhítések mellett megnő az egyes emberek felelőssége. A járvány jelentős lassulását jelző, kedvező mutatók mellett az osztrák egészségügyi szakértők azt figyelik majd, hogyan hatnak ki az első enyhítések erre a folyamatra.
Ausztriában hivatalosan egy héttel korábban jelent meg a koronavírus, mint Magyarországon. Február 26-án regisztrálták az első két fertőzöttet Tirolban: egy Ausztriában dolgozó olasz házaspárról volt szó, akik akkor tértek vissza Bergamóból. Kína vagy Olaszország példáján jól tudjuk, hogy a vírus már hetekkel korábban jelen lehetett, és csendesen terjedt a turistákkal tömött síterepeken. Mint később kiderült, az egyik európai gócpont a tiroli Ischgl volt.
A fertőzöttek száma először Ausztriában sem emelkedett drasztikusan. Két hét elteltével még csak 158 igazolt eset volt. Ekkor első korlátozó lépésként az osztrák kormány március 10-én megtiltotta a beutazást Olaszországból (az osztrák állampolgárok kivételével), a vállalatokat távmunkára való átállásra biztatták, betiltották az 500 főnél nagyobb kültéri- és a 100 főnél nagyobb beltéri rendezvényeket, bejelentették az egyetemek bezárását.
A fertőzések száma azonban Magyarországgal ellentétben innentől exponenciálisan kezdett el emelkedni. Három nappal később már 432 fertőzött volt, és bekövetkezett az első haláleset: egy Olaszországból hazatérő 69 éves férfi hunyt el. Miután az azt megelőző napokban a fertőzöttek száma már 40 százalékkal emelkedett, Sebastian Kurz kancellár ekkor határozott intézkedéseket jelentett be a társadalmi érintkezések drasztikus korlátozására.
Március 16-tól „csökkentett üzemmódra” állították át az országot az üzletek nagy részének bezárásával, illetve a 15 óra utáni nyitvatartás megtiltásával, az egyetemek, iskolák kiürítésével, a távmunkára való átállással, a síterepek lezárásával, utazási korlátozásokkal, valamint két tiroli terület (Paznauental és St. Anton am Arlberg) karantén alá helyezésével. (A Tirol 279 településén elrendelt vesztegzárat április 7-én feloldották, de még a mostani enyhítések mellett is maradtak karantén alatt területek.)
Nézzük meg ugyanezt Magyarország esetében. Nálunk az első két fertőzést Ausztriához képest 7 nappal később azonosították két iráni egyetemistánál. Két hét elteltével nálunk csak 58 igazolt eset volt az osztrák 158-cal szemben, rá három nappal később pedig csak 103.
Ugyan a számok nálunk jóval alacsonyabbak voltak, és a fertőzés is később kezdődött, a magyar kormány az osztrákokkal szinte párhuzamosan lépett. A magyar kormány az első fertőzöttek ismertté válása után már egy héttel (március 11-én) elrendelte a veszélyhelyzetet, ami akkor még csak az egyetemek kiürítéséről, a tömegrendezvények betiltásáról, mozik, színházak bezárásáról és utazási korlátozásokról szólt. Bár Orbán Viktor március 13-án reggel még korainak tartotta az iskolák bezárását, aznap estére az összes parlamenti párt egyetértésével megszületett az erről szóló döntés is.
Magyarország így március 16-tól egy még jóval kedvezőbb járványügyi helyzetben Ausztriával épp egy időben vezetett be hasonlóan szigorú korlátozásokat a társadalmi érintkezések „jegelésére”.
A JÁRVÁNY HIVATALOS KEZDETÉTŐL TEHÁT AUSZTRIÁBAN 20 NAP TELT EL A KORLÁTOZÁSOK BEVEZETÉSÉIG, MAGYARORSZÁGON CSAK 12 NAP.
Magyarországon már önmagában az iskolák, óvodák bezárása, illetve az üzletek nyitvatartásának korlátozása is jelentősen csökkentette a lakosság mozgását és érintkezését, a külön kijárási korlátozásokat nálunk később, március 28-tól jelentették be.
Miközben Ausztriában a javuló statisztikák alapján húsvét előtt már az enyhítéseken gondolkoztak, Magyarországon még más szakaszában járt a járvány. Orbán bejelentette, hogy a polgármesterek saját hatáskörben szigoríthatnak a korlátozásokon a húsvéti hétvégére, majd a múlt hétvégére is.
Magyarországon a kormány tette ingyenessé országosan rendelettel a parkolást, amiről Bécsben a városvezetés döntött. Karácsony Gergely főpolgármester viszont múlt héten előbb azt rendelte el, hogy a BKK járataira is csak valamilyen arcot takaró kendővel, sállal vagy maszkkal lehet majd felszállni április 27-től, majd kedden bejelentette, hogy döntését a kormánnyal is egyeztetve a boltokban is előírják a maszkviselést jövő hétfőtől. A miskolci tömegközlekedésen csütörtöktől kötelező a maszk, kendő.
Többször írtunk arról, hogy az egyes országok koronavírus-statisztikáival, illetve ezek összehasonlításával óvatosan kell bánni. Eleve nem a fertőzöttek valós számát ismerjük, csak a laborteszteken pozitívnak bizonyult esetek számát. Nagyon sok múlik azon, melyik országban mennyit tesztelnek, és milyen szempontok szerint sorolnak valakit a statisztikába.
A számok azt mutatják, hogy a 8,8 milliós Ausztriában jobban aratott a vírus, mint nálunk. Az új esetek száma március közepén már 300 felett volt, aztán jöttek olyan nagy kiugrások, amikor 800-nál is több új fertőzöttet regisztráltak. Az igazi csúcs a járvány hivatalos kezdete után egy hónappal történt: akkor egy nap alatt 1321 új fertőzöttről érkezett jelentés. Végül 14 925-en fertőződtek meg idáig, akik közül 11 328-an kigyógyultak a betegségből és 510-en haltak meg. Az új halálos áldozatok száma várhatóan csak jelentős késéssel követi az aktív esetek számának csökkenését, hiszen sokak esetében akár hetek alatt derülhet ki, hogy meggyógyulnak vagy belehalnak a fertőzésbe.
Magyarországon ehhez képest még egy hónappal a járvány kezdete után is mindössze napi 40-60 volt a regisztrált új esetek száma. A számokat egyedül a Pesti úti idősotthon tesztelése emelte meg jelentősen, amikor összesen több mint 200 új fertőzöttet regisztráltak egy nap (a Pesti úton mostanra 280 fertőzöttet azonosítottak, és 28-an haltak meg). Tudhatjuk, hogy ennél a járványnál elég nagy a látencia. A fertőzöttek minimum 30 százaléka észre sem veszi, hogy elkapta a vírust, 50 százaléknak pedig csak enyhe tünetei vannak, ezért nagy részüket nem is tesztelik.
Magyarországon 52 702 ezer tesztet végeztek, de azt nem tudjuk, hogy ez hány embert jelent, hiszen egy páciensnél több vizsgálatra is szükség lehet a betegség elején, majd a gyógyulttá nyilvánításnál is. Ausztriában ennek közel négyszerese az elvégzett tesztek száma, és az ORF adatai alapján csak áprilisban 145 ezer tesztet végeztek el.
Müller Cecília országos tisztifőorvos is utalt arra, hogy a magyar fertőzöttek száma magasabb lehet a regisztrált adatoknál. Egy klinikai biostatisztikus szerint akár tízszerese lehet a statisztikában szereplőkhöz képest az enyhe tüneteket mutató vagy tünetmentes betegekkel együtt. Ha most hivatalosan 2168 fertőzöttet tartanak nyilván nálunk, Magyarországon számolhatunk 20 ezer fertőzöttel, ami a lakosság számát nézve nagyjából arányosan megfelelne a 14 ezer osztrák fertőzöttnek. Azonban a több teszt ellenére Ausztriában is a regisztráltnál több lehet a fertőzöttek valós száma.
Ausztriában néhány napja mutatták be azt a kutatást, ami azt vizsgálta, hogy az országban kialakulhatott-e a nyájimmunitás. Az eredmények szerint mindössze a lakosság 0,33 százaléka fertőződött meg koronavírussal, ami a hibahatárokat is figyelembe véve azt jelenti: 95 százalékos pontossággal kijelenthető, hogy a lakosság mindössze 0,12–0,76 százaléka szerezhetett immunitást a vírusra (ráadásul az sem jelenthető még ki teljesen biztosan, hogy nem lehet kétszer elkapni a fertőzést).
A fertőzések országos eloszlásában is van különbség a két ország között. Magyarországon a fertőzöttek kétharmada Budapesten és Pest megyében él, Ausztriában viszont nem a főváros, hanem a már említett Tirol tartomány a fertőzés fészke. Ezen kívül Stájerországban és Alsó-Ausztriában van még a legtöbb aktív eset.
Bár Ausztriából sok hír érkezett a fertőzöttek viszonylag magas számáról, olyan jeleneteket nem láthattunk, mint Észak-Olaszországban, ahol a leginkább túlterhelt kórházakban a folyosón tudták csak elhelyezni a betegeket. Minden rászorulónak jutott kórházi ágy és intenzív ellátás. Ez nem véletlen. A 8,8 millió lakosú Ausztriában körülbelül annyi (64 285) kórházi ágy van, mint a 9,7 millió lakosú Magyarországon. Európában így Németország után Ausztriában a 2. legmagasabb az 1000 főre jutó kórházi ágyak száma, Magyarország pedig a harmadik a listán. (Olaszország vagy Spanyolország, ahol a fertőzés erősen túlterhelte az egészségügyi rendszert, a rangsor alsó harmadában van).
A járványra való felkészülés részeként Ausztriában is már március 12-től javaslatot tettek a tervezett műtétek elhalasztására. A fejlett osztrák egészségügyben a 64 285 ágy közül normál üzemmód mellett 2547 az intenzív ágy. Ezek közül április elején kb. 1600 volt foglalt az egyéb betegségek miatt ellátásra szoruló betegekkel. Ausztriában is több kórházi osztályt átköltöztettek, új gépeket szereztek be. Április elejére így sikerült feltornázni az intenzív ellátóhelyek számát 3000-re, amelyekből legalább 1300-at szántak a Covid-19-es betegek ápolására.
Végül a járvány csúcspontján, április elején sem érte el a 300-at az intenzív ágyon kezelt betegek száma – derül ki az Osztrák Aneszteziológiai, Újraélesztési és Intenzívterápiás Társaság (ÖGARI) összesítéséből. Az ORF oldalán látható grafikon alapján nézzük meg azt a napot, amikor a legtöbb koronavírusos volt intenzíven. Április 8-án a következő volt a helyzet:
Mindez érdekes annak fényében, hogy Magyarországon a legrosszabb forgatókönyvre készülve 37 ezer kórházi ágyat tesznek szabaddá, és legalább 5000 lélegeztetőgéppel készülnek a május elejére várt tetőzésre (de Orbán Viktor azt is mondta, akár 7500-8000 lélegeztetőgép is kellhet majd).
Mindkét országban megfigyelhető, hogy a krízis kezelését politikai viták kísérik, és egy-egy eset kapcsán a felelősség kérdését is feszegetik. Karácsony Gergely főpolgármestert folyamatosan azzal támadja a propagandamédia, hogy nem gondoskodott megfelelően a Pesti úti idősotthon védelméről, miközben Karácsony azzal vág vissza, hogy amit lehet, megtettek, letesztelték a dolgozókat és bentlakókat, akiket amúgy ellenőrzés nélkül küldtek vissza a kórházakból az otthonba, a járvány elleni védekezéshez pedig a kormánynak és a kormányhivatalnak is kell adnia eszközöket. Közben tudjuk, hogy ez nem egyedi eset: Magyarországon már közel 20 idősotthonban mutatták ki a fertőzést, és Európában is a halálos áldozatok legalább fele innen kerül ki.
Ausztriában Tirol és Stájerország tartományban is ügyészségi vizsgálat indult, miután a koronavírus-fertőzés idősotthonokat is érintett. Az egyik stájerországi idősotthonban 39 bentlakó és gondozó kapta el a fertőzést, és a 160 ágyas intézményben 6 ember halála hozható összefüggésbe a koronavírussal. A fenntartónak azt róják fel, hogy nem gondoskodott megfelelő védőfelszerelésről. A tiroli idősotthonban annak gyanúja merült fel, hogy az intézmény vezetése nem reagált időben a figyelmeztetésekre. Azt is vizsgálják, hogy
a fertőzést olyan takarítónők vihették-e be a szociális intézménybe, akik másodállásban az erősen fertőzött Ischgl és St. Anton síközpontjaiban is dolgoztak.
Feljelentették Günther Plattert, Tirol tartományi vezetőjét is amiatt, hogy későn hoztak óvintézkedéseket, túl későn zárták be a hoteleket és a sípályákat, mert nem akarták félbeszakítani a turistaszezont. Az osztrák sajtó kiderítette: a tiroli hatóságokat már március elején arról értesítette Izland, hogy 15 Ischglből hazatérő turista szervezetében mutatták ki a koronavírust. Az osztrák hatóságok ennek ellenére nem tettek semmit. Az izlandiak megkeresésére azt válaszolták, az izlandi turisták feltehetően nem Ausztriában, hanem a repülőtéren vagy a repülőn kaphatták el a fertőzést.
Magyarázkodásra kényszerült Ischgl polgármestere is, akit sokan azzal vádolnak, hogy onnan terjedt szét a vírus Európa nagy részén. Werner Kurz azzal védekezik, hogy sem Tirol tartomány, sem pedig Ischgl vezetése nem követett el mulasztást. A polgármester azt állítja: mindenben követte a hatóságok utasítását. Az osztrák hatóságoknak felróják azt is, hogy előbb értesítették a veszélyről a hoteltulajdonosokat, mint a közvéleményt.
Ischgl polgármestere sokak szerint nem cselekedett időben, nem záratta le a szórakozóhelyeket, amikor pedig megkezdődött a kiürítés, az kaotikusan zajlott. Komoly bírálatok érték Franz Hörl tiroli néppárti politikust és hoteltulajdonost is, aki egy március 9-i SMS-ben könyörgött az akkor már a járvány gócpontjának számító Kitzloch Bar üzemeltetőjének, hogy zárja be a boltot. Az SMS szerint azonban Hörlnek nem a vendégek biztonsága volt az elsődleges, hanem Tirol hírnevének megőrzése és a síszezon üzleti sikere.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)