Öles léptekkel ért fel Brazília a koronavírus-fertőzöttségi országlista dobogójára. Az összes regisztrált fertőzés számában a héten megelőzte a harmadik - az antitestes tesztekkel együtt 279 ezer fertőzöttet jegyző - Spanyolországot, és idővel lehagyhatja a 317 ezer fertőzést számon tartó Oroszországot is. A brazil adatok ráadásul világviszonylatban is rendkívül kevés teszt mellett ilyen kiugróak. Aggasztóak a járvány számai Ecuadorban, valamivel ígéretesebb a helyzet a szintén berobbanó Peruban, Mexikóban viszont a kevés tesztelés miatt nincs pontos kép a fertőzésről.
A brazil járványhelyzet pillanatképe sem túl biztató, de még beszédesebbek a folyamatok, hiszen az aktív esetek száma is stabilan 10 ezer körüli tételben nő, miközben a brazil elnök a vírust februárban még elbagatellizáló Donald Trumpra is rálicitálva tagadja, hogy a járvány veszélyes méreteket öltött. Vagy egyáltalán azt, hogy maga a betegség komolyabb lenne egy „kisebb influenzánál.”
Amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy nem meglepő módon Brazíliában sem viselkedik másként a vírus, és itt is szed áldozatokat, április végén, ötezer haláleset után így reagált:
„Na, és akkor mi van? Gyászolom a halottakat, mi mást tehetnék? ...de csodákra nem vagyok képes”. Az elnököt egyelőre a több mint 19 ezer halott sem billentette ki meggyőződéséből, és az sem, hogy a napokban az új esetek és a napi halálozások száma is csúcsot döntött, utóbbi 1179 esettel.
Csodát valóban nem tehet Bolsonaro, de enélkül is észreveteti magát az elnök a járványban a maga módján: nemcsak elutasító hozzáállásával buzdítja híveit, de aktívan, korlátozások elleni tüntetéseken való részvételével int be
A 212 milliós Brazília örökös problémája a szegénységgel és a bűnözéssel szorosan összefonódó nyomornegyedek léte, és ezen a rövid katonai pályafutás után politikussá lett Bolsonaro fokozott erőpolitikája sem változtatott: korábban sem volt ritka, hogy a benyomuló rendőrség tűzharcba keveredik a drogbandákkal, de a rajtaütések mást jelentenek, amikor a legszegényebbek úgy érzik, az állam csak fegyverrel a kezében jelenik meg a favelákban, miközben a járvánnyal szembeni védelmet nem képes és nem is igazán akarja biztosítani.
Idén csak Rio de Janeiróban kétezer embert lőttek le a rendőrök. A múlt héten a riói Complexo do Alemão favelában egy rajtaütéskor 13 embert lőttek le, köztük egy kórházi dolgozónő 17 éves fiát. Maria Nascimento elismerte, hogy fia tagja volt egy drogbandának, de halála nem volt arányban tetteivel – írta a Guardian.
A rendőrség szerint nem is volt cél 13 embert megölni, ők csak reagáltak a lövésekre, és őket igazolja, hogy több tucat fegyvert, kézigránátot gyűjtöttek be, valamint likvidálták egy drogbanda körözött vezetőjét is.
Ez azonban nem oldja meg a favellák 13 millió lakójának napi gondjait, amelyek a járvánnyal fokozottan nőttek: bevételeik lenullázódtak, és a járvány is könnyen terjed, hiszen az izolációra itt nincs lehetőség, és orvosi segítséghez is alig jutnak – mondta a Guardian kisfilmjében egy aktivista.
Bolsonaro nyíltan fellép a a szövetségi államok kormányzóinak kijárási korlátozásaival szemben, azzal érvelve, hogy ezek gazdasági kára nagyobb, mint az egészségügyi hozadéka. Hozzáállásával kormánya sem tud azonosulni: a múlt héten lemondott egészségügyi minisztere. Nelson Teich alig egy hónapot töltött a tárca élén. Elődje is az elnökkel folytatott viták miatt távozott. „Nem fogjuk tudni elkerülni a betegek növekedésének számát... az egészségügyi rendszerünk nem áll készen a tömeges fertőzésre” - figyelmeztetett még április közepén Luiz Mandetta lemondásakor, és úgy tűnik, nem cáfol rá az élet.
Az egy hónappal utána szintén távozott Teich esete azért sokatmondó, mert Bolsonaro támogatójaként lett miniszter, maga is egyetértett azzal, hogy a korlátozásokat a lehető legenyhébb szinten kell tartani, ám az elnök gyógyítási javaslataival ő sem tudott mit kezdeni.
Közben az elnök az igazságügyi miniszterét is elveszítette még áprilisban: Sergio Moro azért mondott le, mert Bolsonaro egyeztetés nélkül menesztette a brazil szövetségi rendőrség vezetőjét.
A korlátozások enyhítésének követelését és a járvány egészségügyi kockázatának negligálását a rászorulók védelmeként írja le az elnök, mondván, ezzel a gazdaság működését, így a munkahelyek megőrzését biztosítja. Ez korábbi tapasztalatai alapján érthető: a gazdasági növekedéssel párhuzamosan nőtt a népszerűsége a 2019 elején hivatalba lépett elnöknek. Januárban 47 százalékon állt, és az azt megelőző fél évben folyamatosan növekedett a tetszési indexe.
Azóta azonban a gazdaságot védő megközelítés hullámzó népszerűséget hozott, most az elnök épp rosszul áll: április közepén 36 százalék volt nagyon elégedett és 33 százalék elutasító vele szemben, a múlt héten azonban ugyanannál a közvélemény-kutatónál már csak 30 százalék támogatta az elnököt, a vele elégedetlenek aránya 39 százalékra nőtt.
Bolsonaro hozzáállásával a járvány visszaszorításában sem tud eredményeket felmutatni, eközben a gazdaságot sem sikerül gyorsan talpra állítania. Nem is lehetséges a visszaesést elkerülni a globális válság alatt, ez azonban visszaüthet Bolsonaróra, aki mindent a gazdasági siker ígéretére tett fel.
Sőt, a helyzet talán már most sokkal rosszabb, mint amilyennek az egyébként is borús számok mutatják. Alig 750 ezer tesztet végeztek – ez lakosságarányosan negyede a magyarországinak, alig 8 százaléka az Egyesült Államokban mértnek és kevesebb mint huszada a németországinak. Pontos kép tehát nincs, jóval több fertőzött lehet: a São Pauló-i Egyetem orvosi karának oktatója, Domingos Alves szerint
akár 2,1 millió fertőzött is lehet, amivel már a másfélszer nagyobb Egyesült Államokat is beelőzné Brazília (persze ott is a hivatalos adatoknál több tünetmentes fertőzött lehet).
Ez nemcsak több tünetmentes fertőzöttet jelent, hanem akár több halálos áldozatot is a regisztrált 19 ezernél. Azt Manaus polgármesterének nyilatkozata sejteti, hogy nem minden koronavírusban meghalt ember kerül be a statisztikába. Arthur Virgilio Neto szerint négyszer több a temetés a szokásosnál. Ez nemcsak arányaiban sok, hanem abszolút értékben is: az Amazonas mentén fekvő Manaus ugyanis egy kétmilliós város. Amazonas államban két és félszer többen halnak meg otthon, mint egy éve – ők megint csak nagy valószínűséggel nem kerülnek be a koronavírus statisztikájába.
Országosan is 20 százalékkal nőtt az otthonukban meghaltak száma.
Ahogy a számok mindinkább ellentmondanak az elnöknek, úgy nő vele szemben az ellenállás egykori szövetségesei között is. A leggazdagabb állam, São Pauló kormányzója az államfőválasztáson még Bolsonarót támogatta – annyira, hogy a kormányzóválasztáson 2018 őszén „BolsoDoria” szlogennel kampányolt, és tavaly nyáron is együtt nyomták a fekvőtámaszokat, bár a magát atlétának beállító 65 éves Bolsonarónak ez nem nagyon ment. Azonban a márciusban már szigorú kijárási korlátozást életbe léptető Joao Doria ma már azt mondja, hogy az országban két vírus tombol: a Covid-19 és Bolsonaro.
Az elnöknek Doria eltávolodása kellemetlen ugyan, de a krízis ellenére saját pozíciójáért még nem kell aggódnia, hiszen a választásokig még van két és fél éve. Azonban sok minden múlik azon, hogyan alakul a járvány, mennyi szövetségesével rúgja össze addig a port az elnök, és legfőképp, hogyan alakul a gazdaság helyzete. Egyelőre a már most elért 7 százalékos költségvetési deficit a biztos – szemben a tavalyi 0,9 százalékkal –, és várhatóan a GDP is visszaesik legalább öt százalékkal.
Bolsonaro bármennyire hangosan ellenzi a járványügyi korlátozásokat, elsősorban nem rajta, hanem a 27 szövetségi állam kormányzóin múlnak az intézkedések.
Feloldani nem tudja őket, abban azonban fontos szerepe van, hogy mennyire hajlandók azokat betartani az emberek.
Nem erősítik a védekezést a korlátozásellenes megnyilatkozások és a tüntetések támogatása, amelyeken hősöknek nevezi a tiltakozókat. Igaz, sok helyen az országban egyébként is csak májusban kezdtek komolyabb kijárási korlátozásokban gondolkodni, előtte inkább csak a boltok nyitva tartását szűkítették.
A futballvilág óvatosabb volt Bolsonarónál: március közepén már több tornát felfüggesztettek, a májustól decemberig tartó bajnokság pedig el sem indult. Az elnök csak a partvonalról szólhat, nem ő dönt a kezdésről, de természetesen a bajnokság elindítását követeli, többek között a futballisták közötti munkanélküliséggel érvelve. Szerinte egyébként ha meg is fertőződnek, nem lesz nagy bajuk, hiszen erős sportolók – ami persze önmagában nem jelent védelmet, sőt, a vírus okozta tüdőgyulladás akár maradandó nyomokat is hagyhat, ami a hétköznapokat esetleg nem, de a sportteljesítményt nagyon is befolyásolhatja.
Bolsonarót az 1994-es világbajnok csapat támadó középpályása, Raí is kritizálta a szerinte felelőtlen újranyitási követeléséért. A São Paulo FC menedzsere szerint az elnöknek inkább le kellene mondania, mert a járvány kezelése helyett inkább csak politikai válságot okoz.
Bolsonaro ettől még a helyén marad, de egy világbajnok futballista szava azért sokat számít Brazíliában.
Latin-Amerikában elsőként Peruban vezettek be korlátozásokat, még március 16-án. A 32 milliós ország azonban mégsem kerülte el a járvány tömeges terjedését. A napi halálesetek száma 10 napja 100 és 150 között van – épp átlépték már a háromezret –, összesen 99 ezer ember fertőződött meg, jelenleg 60 ezer beteget tartanak számon.
Ráadásul az új esetek száma a héten rekordot döntött napi 4550-nel. Ennek alapján Peru akár Bolsonaro érvelését erősíthetné: az ország ugyanis a kezdetektől komolyan vette az egészségügyi ajánlásokat, a katonaság és a rendőrség szigorúan betartatta a kijárási korlátozásokat – mégsem kerülte el a járványt, sőt lakosságarányosan a fertőzések száma is nagyobb, a halottaké pedig arányosan nagyjából ugyanannyi. Az érvelés azonban hamis lenne, egyrészt, mert ebből nem következik, hogy a korlátozások nélkül nem lenne sokkal több a beteg és a halott, másrészt, mert a fertőzések magas száma a tömeges tesztelésnek köszönhető.
csaknem annyit teszteltek, mint a hétszer népesebb Brazíliában.
Jó jel azonban, hogy az aktív esetek száma így is csökkent 1800 fővel, a gyógyultak száma meghaladja az új fertőzésekét.
A perui járvány elsősorban a fővárosban, Latin-Amerika harmadik legnagyobb városában, a nyolcmilliós Limában összpontosul. Nemcsak mérete miatt, de azért is, mert ez a térség fontos gasztronómiai központja, írta a Guardian. Márpedig az ételpiacok már a kezdeti, kínai terjedés idején is fontos szerepet játszottak a vírus elszabadulásában. Egy perui vizsgálat ki is mutatta, hogy a helyi kereskedők nagy arányban vannak a fertőzöttek között.
A legsúlyosabb helyzet azonban nem Limában van, hanem a 17 milliós Ecuador legnagyobb városában, Guayaquilben. A Csendes-óceán közelében fekvő kétmilliós kikötővárosban
április első felében a korábbi időszakokban átlagosan ezer halálesetet regisztráltak. Idén hatezret.
Ennek alapján erős a gyanú, hogy a járványban eddig regisztrált 2400 körüli halálos áldozatnál többen veszíthették életüket a fertőzésben. Ezt a sejtést erősítik azok a már április közepén megjelent hírek, hogy a rendőrség 700, otthonában meghalt ember holttestét gyűjtötte be, akik nagy valószínűséggel a koronavírus szövődményeibe haltak bele.
A fertőzöttek száma 34 ezer, de az adatok hektikussága alapján gyanítható, hogy megfelelő adminisztráció mellett ez is jóval magasabb lenne.
A koronavírus-járvány februárban kezdődött az Ecuador gazdasági központját jelentő Guayaquilben, miután sok fertőzött ember térhetett oda vissza Spanyolországból. Ma már szigorú korlátozások vannak érvényben, a lakosság délután 2 és hajnali 5 között egyáltalán nem hagyhatja el az otthonát, a többi időszakban is csak élelmiszerért, létfontosságú munkaügyben vagy egészségügyi okokból. A maszk és a kesztyű viselése kötelező, a közösségi közlekedés leállt, és hetente egyszer lehet autóba ülni, ehhez az autókat rendszám alapján sorolták csoportokba.
Latin-Amerika második legnépesebb országában a fentiekhez képest nem is állnak rosszul: a 128 milliós Mexikóban 56 ezer fertőzést regisztráltak – nagyjából annyit, mint a 10 milliós Belgiumban –, a halottak száma pedig 6100 volt a csütörtöki adatok szerint. Az új fertőzések száma 2 ezer feletti mértéke sem nagyon aggasztó, úgy különösen nem, hogy jelenleg alig 11 ezer beteget tartanak nyilván.
A szép számokat azonban árnyalja, hogy a kontinensen Mexikóban teszteltek a legkevesebbet: a 185 ezer teszt negyedannyi, mint amennyit Belgiumban végeztek – lakosságarányosan alig ötvened része. A sorban hátul lévő Brazília is két és félszer több tesztet csinált, mint Mexikó. Így feltehető, hogy nem kerül be minden halott a járványstatisztikába: az AP kórházi forrásai szerint Mexikóvárosban valójában háromszor annyi volt a halott, mint amennyit a járvány áldozataként a hatóságok elismertek.
Mexikóban a mérések ellen hat a társadalmi hozzáállás is: több egészségügyi dolgozót ért támadás utcán, tömegközlekedési eszközön, egyszerűen azért, mert érintkezésbe léphettek fertőzöttekkel – írta a BBC.
A hivatalos adatok azonban arra indították a hatóságokat, hogy azokon a településeken, ahol nem regisztrálnak újabb fertőzést, fokozatosan enyhíthetnek a korlátozásokon – írta a Guardian. Június 1-jétől az enyhítések országosak lesznek, a tanítás is újraindulhat az iskolákban.
Borítókép: Jair Bolsonaro brazil elnök támogatóinak integet a Brazíliavárosban tartott nagygyűlésén 2020. május 17-én MTI/EPA-EFE/Joédson Alves