Egy houstoni templomban kedden megtartották a rendőri intézkedés közben két hete meggyilkolt George Floyd temetési szertartását, amin beszédet mondtak családtagok, civilek, de politikusok, köztük a videón bejelentkező Joe Biden volt alelnök, demokrata elnökjelölt is.
A koporsót innen átvitték a sírhoz, az utolsó szakaszon átrakták egy lovaskocsira. Floyd Houstonban nőtt fel, és az édesanyja mellé temetik. A Cullen Boulevardon az út mentén barikádokat állítottak fel, amögül figyelték a menetet az emberek. Az út mentén sorakozó emberek időről időre „George Floyd!”, „Nem kapok levegőt!” skandálásba kezdtek.
A CNN szerint békés tüntetések a temetéssel párhuzamosan is voltak Washingtonban és New Yorkban is.
Magyar idő szerint este hat után kezdődött Floyd temetési szertartása, amit zárt körben, 500 fő jelenlétében tartottak, de a hatalmas érdeklődés miatt élőben is közvetítették a helyszínről a beszédeket.
A szertartást ugyanaz az Al Sharpton vezette, aki Floyd múlt heti minneapolisi búcsúztatóján is felszólalt. A tiszteletes akkor azt mondta, hogy „Azért nem lehetünk azok, akik szeretnénk, amit megálmodtunk, mert folyamatosan a nyakunkon térdeltek... Eljött az ideje, hogy George nevében is felálljunk és hangoztassuk: le a térdekkel a nyakunkról!”
A houstoni templom egyik lelkésze, Mia K. Wright az összetartozás pillanatának nevezte a búcsúztatást. „Ez most egy olyan pillanat, amiben Isten a világ minden tájáról összeterelte az embereket George Perry Floyd élete körül” – mondta.
Dr. Mary White tiszteletes arról beszélt, hogy amikor Floyd az édesanyját hívta segítségül, miközben a rendőr a nyakán térdelt, minden anya feljajdult, minden anya meghallotta Floyd segélykérését, miközben a gyerekeire, az unokáira, az ország férfijaira gondolt.
Joe Biden, aki hétfőn Floyd családjával is találkozott, videóüzenetben állított emléket a szertartáson Floydnak. A demokrata elnökjelölt, korábbi alelnök arról beszélt, hogy amikor igazságot szolgáltatnak George Floydnak, akkor az Egyesült Államok elindult a helyes úton a faji igazságtalanság és elnyomás felszámolása felé. „Amerikának nincs más választása, jobban kell teljesítenie. A faji igazságtalanság ideje lejárt, eljött a faji igazságosság ideje” – mondta, hozzátéve, hogy egy pillanatra sem fordulhat meg az amerikaiak fejében, hogy elfordulhatnak a lelküket mérgező rasszizmus és szisztematikus elnyomás kérdésétől. Biden üzent Floyd hatéves lányának, Giannának is, kiemelve, hogy egy gyereknek sem szabadna azt kérdeznie, amit generációkon át kérdeznek a fekete gyerekek, miszerint miért nincs velük az édesapjuk.
Bidentől egy texasi képviselő, Al Green vette át szót. Green kijelentette, hogy „George Floyd nem volt feláldozható, épp ezért vagyunk ma itt”, majd azzal folytatta, Floyd egyetlen bűne az volt, hogy feketének született. Arra kérte a kormányt, hogy hozzon létre egy minisztériumot a kibékítésre, mert ugyan túlélték a szegregációt, de sosem békítették ki a feketéket ezért. Beszéde közben Green a magasba emelte az amerikai lobogó egy dobozba hajtogatott példányát, kijelentve, hogy azt szeretné, ha az Egyesült Államok tiszteletét fejezné ki Floyd felé, mert ezt jelképezi a lobogó.
Houston város polgármestere városi ünnepnapot hirdetett Floyd emlékére, amely június 9-e, a temetésének napja lesz. Emellett bejelentette, hogy Franciaországhoz és Minneapolishoz hasonlóan Houstonban is betiltják a fojtófogást, és csak szóbeli figyelmeztetés után tüzelhetnek a rendőrség tagjai. Sylvester Turner érzelemdús beszéde végén azt mondta, hogy Floyd utolsó lélegzetvételének köszönhetően mások szabadabban vehetnek levegőt, és amit mások gonosz tettnek szántak, abban ők a jót próbálják meglátni.
A Floydtól búcsúzó családtagok között Floyd testvére, Philonise azért adott hálát Istennek, mert a testvérében egy saját Supermant kapott. Floyd unokahúga, Brooke Williams arról beszélt, hogy amíg csak lélegzik, azon lesz, hogy igazságot szolgáltassanak Floyd halála ügyében.
A minnesotai megemlékezésen is beszélő tiszteletes, Al Sharpton kijelentette a szertartáson, hogy nemcsak tragédia, hanem bűncselekmény volt, ami történt, és ki kell tartani a család mellett az igazságszolgáltatás lezárultáig, mert George Floyd és sorstársai élete csak akkor ér valamit, ha a halálukért valaki bűnhődik. „A törvény, az igazságszolgáltatás vagy működik, vagy nem”, vélte Sharpton, aki a támogatásáról biztosította Floyd családját. „Amikor az utolsó tévés közvetítőkocsi elmegy, mi akkor is itt leszünk” – mondta. Beszéde végén külön köszöntötte a Floydhoz hasonlóan rendőri intézkedés vagy más, rasszista indíttatású bűncselekményben meghalt feketék családtagjait, akik részt vettek a ceremónián – Trayvon Martin, Eric Garner, Botham Jean, Pamela Turner, Michael Brown és Ahmaud Arbery hozzátartozói voltak jelen.
Hogyan ijesztenek rá egy rossz rendőrre, ha a rossz rendőrök nem mennek börtönbe?
– kérdezte Sharpton arról beszélve, hogy különös kegyetlenség kell ahhoz, hogy valaki 8 percig és 46 másodpercig térdeljen valakinek a nyakán, aki az életéért könyörög. Felvetette, hogy amíg a rendőröket nem vonják felelősségre, addig nem lesz változás, ahogy úgy sem, ha ilyen módszerekre tanítják a rendőröket, és ha nem szűrik jobban, hogy kiből lehet rendőr.
Sharpton bírálta Trump fellépését a tüntetésekkel szemben, szerinte gumilövedékkel és könnygázzal oszlattak fel békés tüntetőket, hogy aztán a Bibliával a kezében fotózkodhasson „egy díszletnek használt” templom előtt. Sharpton kitért az NFL és Colin Kaepernick ügyére is, azt követelve az NFL-től, hogy bocsánatkérés helyett kártérítést és szerződést kínáljon az irányítónak, akit négy éve elhallgattattak, de most, amikor a fél világ az utcára vonult a Kaepernick által is képviselt ügy mellett, akkor csak egy bocsánatkérésre futja az erejükből.
Korábban bejelentették, hogy Floyd Maywaether volt profi bokszoló felajánlotta, hogy teljes egészében állja a temetés költségeit, a család pedig elfogadta az ajánlatot.
Már múlt hét csütörtökön megkezdődtek több városban is a megemlékezések George Floydra. A minnesotai megemlékezésen megjelent Jesse Jackson tiszteletes, emberjogi aktivista; Al Sharpton tiszteletes és aktivista; Minnesota demokrata képviselője Ihlan Omar; Martin Luther King III, emberi jogi aktivista, Martin Luther King fia; valamint Kevin Hart színész is.
Hétfőn pedig a temetés előtt Houstonban tartottak nyilvános búcsúztatót, amin több ezren vettek részt, a koronavírus-járvány miatti távolságtartás betartásával.
A fekete George Floydot május 25-én egy elfajuló igazoltatás során gyakorlatilag megfojtotta a majdnem 9 percen át a nyakán térdelő Derek Chauvin rendőr. Az esetről készült videó kikerülése után Amerika-szerte hatalmas tüntetések kezdődtek, amelyek sok esetben eldurvultak. A rendőrség határozott fellépése sokszor csak olaj volt a tűzre, végül majdnem két tucat államban kérték a Nemzeti Gárda segítségét a rend visszaállításához.
Múlt szerdára viszont már a legtöbb helyen békésen zajlottak a tüntetések, és azóta is leginkább amiatt vettek csak őrizetbe tüntetőket, mert nem tartották be az egyes városokban bevezetett esti kijárási tilalmakat. Washingtonban és Kalifornia több nagyvárosában már múlt hét közepétől feloldották a kijárási tilalmakat, Donald Trump elnök vasárnap jelentette be, hogy a Nemzeti Gárda is kivonul a fővárosból.
A Fehér Házhoz közeli Lafayette parkból szerdára elbontják a terület köré felállított kerítés egy részét is.
Minnesota kormányzója, Tim Walz pedig Floyd temetési szertartásának kezdetétől 8 perc 46 másodperc néma csendet jelentett be Floyd emlékére. Ennyi ideig térdelt a rendőr a fekete férfi nyakán.
Szintén Floyd temetése napján pedig Bill de Blasio, New York város polgármestere azt jelentette be, hogy mind az öt városrész – Bronx, Queen, Brooklyn, Manhattan és Staten Island – egy fontos, központi részén átneveznek egy-egy utcán Black Lives Matterre. A polgármester elmondta, hogy az öt városrész közül az egyikben biztosan a helyi városháza melletti utcát nevezik át, a többiben pedig a helyi vezetőkkel és aktivistákkal egyeztetnek a megfelelő helyről.
A Floyd búcsúztatásának helyet adó templom előtt arról beszélt Houston város rendőrfőnöke, Art Acevedo, hogy egységes, a rendőrökre vonatkozó szabályozásra van szükség az Egyesült Államokban. „18 ezer rendőrállomásunk van, ahol 18 ezer módon mennek a dolgok, és 18 ezer külön szabályzat van. Ideje az országnak és a kongresszusnak, hogy a legfontosabb szabályzatokat általános érvényűvé tegye” – mondta Acevedo, hozzátéve, hogy ami Floyddal történt, az összeegyeztethetetlen a 21. századi rendőrök magatartásával.
Az elmúlt napokban több városban is komolyan foglalkozni kezdtek a rendőrség reformjával, Minneapolisban a testület mostani formában történő feloszlatását is belengették. Hétfőn New York állam törvényhozásában egy olyan törvényjavaslatot is továbbengedtek, aminek a célja feltárni az esetleges rasszista visszaéléseket. Azt is fontolóra vették, hogy nyilvánossá tegyék-e a rendőrök fegyelmi vétségeit. Cuomo kormányzó jelezte, hogy alá fogja írni az elfogadott döntéseket.
New York-i rendőri szakszervezetek viszont tiltakoztak, szerintük bűnügyeknél a védőügyvédek korábbi panaszokat vehetnek elő egy rendőr ellen a bíróságon, és ezzel próbálhatják meg aláásni a vallomását egy másik ügyben.
A washingtoni közgyűlés pedig kedden megszavazta, hogy a fővárosi rendőrség egyelőre három hónapig ne vethessen be könnygázt, paprikaspray-t, gumilövedéket vagy fénygránátot a tüntetők ellen. A fojtófogást a CNN szerint már 11 amerikai városban tiltották meg a rendőröknek.
1,25 millió dolláros (kb. 380 millió forintos) óvadékot állapítottak meg a Floyd nyakán térdelő Derek Chauvin volt rendőr esetében. Ellene szándékos emberölés a vád. Három, szintén elbocsátott társát azzal vádolják, hogy segédkeztek a szándékos emberölés elkövetésében. Minnesota állam törvényei szerint ezért éppúgy 40 évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik őket, mint Chauvint. Bár próbáltak alkudni, a bíróság mindhármuk esetében 750 ezer dolláros (228 millió forintos) óvadékot állapított meg még múlt csütörtökön.
Trump közben arról írt a Twitterén, hogy szerinte elképzelhető, hogy provokátor volt az a 75 éves tüntető, akit néhány nappal ezelőtt egy buffalói tüntetésen úgy ellöktek a rendőrök, hogy kórházba kellett szállítani. Az amerikai elnök Twitterre írta ki, hogy szerinte antifa provokációról lehet szó, azért ment oda a mobiljával a kezében, hogy megzavarja a rendőrök kommunikációját, és hogy szerinte a lökés erejéhez képest sokkal nagyobbat esett az idős férfi. „Lehet, hogy megrendezték?" - kérdezi Trump.
A férfi múlt csütörtökön a buffalói demonstráción akkor ment oda az előrenyomuló rendőrökhöz, amikor azok az esti kijárási tilalom életbe lépésével elkezdték kiszorítani a térről a George Floyd halála miatt tüntetőket. Amikor meglökték, hátraesve beverte a fejét, a füléből vér folyt. A férfi állapotáról később azt mondták, súlyos, de stabil. A BBC szerint végül kedden hagyhatta el az intenzív osztályt. A két rendőr súlyos testi sértés vádja miatt felel, akár hét évet is kaphatnak.
A férfi ügyvédje teljesen értetlenül fogadta Trump tweetjét, szerinte Martin Gugino mindig is békésen tüntetett, mert fontos neki a mai társadalom állapota. Buffalo város polgármestere azzal reagált, hogy a város azon van, hogy a faji előítéletek ellen harcoljon, a két rendőrtisztet pedig tisztességes eljárás illeti meg.
Andrew Cuomo New York-i kormányzó kijelentette, hogy Trumpnak bocsánatot kellene kérnie a felelőtlen, durva és kegyetlen bejegyzésért. „Azt gondolja, hogy a fejéből a vér megrendezett volt?” – mondta.
Joe Biden arról írt a Twitterén, hogy az apja mindig azt mondta neki, „nincs nagyobb bűn a hatalommal visszaélésnél”, legyen az egy tüntető sebesülését okozó rendőr, vagy „az elnök, amint egy tévében látott összeesküvés-elmélettel védi meg”.
(Borítókép: George Floyd koporsóját viszik a templomi búcsú helyszínére. Fotó: Pool / Getty Images Hungary)