Csütörtökön megkezdődött Oroszországban az országos szavazás az orosz alkotmány módosításáról. Ha elfogadják, Vlagyimir Putyin harmadszor is jelöltetheti magát (a jelenlegi szabályozás szerint két egymást követő ciklus után nem indulhat egy harmadikért), valamint konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket vezetnek be, és módosítanak a hatalmi ágak kölcsönös viszonyán is.
A szavazást eredetileg április 22-én tartották volna meg, de a koronavírus miatt Putyin elnök elnapoltatta. Az új időpontot hivatalosan július 1-jére tűzte ki, de a választási és az egészségügyi hatóságok úgy döntöttek, hogy a torlódás és a fertőzésveszély csökkentése érdekében a voksolást hét napra húzzák szét, a járványügyi előírások szigorú betartása mellett, írja az MTI. A szavazatokat mindenesetre csak elsején kezdik majd számlálni.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács és a kormányzó Egységes Oroszország párt elnöke, volt kormányfő már csütörtök reggel leadta szavazatát Moszkvában. Két régióban, a fővárosban és Nyizsnyij Novgorod megyében most először elektronikusan is lehet szavazni.
A módosított alaptörvényt a szövetségi és a regionális parlamentek már megszavazták. Mivel a változások a kezdeményezők szerint az 1993-as jelcini alkotmány alapvető rendelkezéseit érintik, népszavazást kiírni róluk a vonatkozó szabályok értelmében nem lenne kötelező, Putyin azonban kezdeményezte, hogy tartsanak egyfajta népi bizalmi szavazást az ügyben. Megígérte, hogy a változtatások nem lépnek életbe, ha nem kapnak többséget.
A 206 módosítást tartalmazó, megújított alaptörvény egyebek között előírja, hogy az elnöki tisztséget egy ember legfeljebb két ciklusra tölthesse be, elhagyva a korábbi rendelkezést, amely szerint a korlátozás "két egymást követő" mandátumra szól.
Az alaptörvény ugyanakkor a hatályba lépésekor hivatalban lévő elnök esetében lenullázza eddig letöltött államfői periódusait, amivel megnyitja a 67 éves Putyin számára a lehetőséget, hogy a 2024-ben és a 2030-ban esedékes elnökválasztáson is jelöltethesse magát.
Az új szabályozás értelmében csak olyan orosz állampolgár lehet ezentúl elnök, aki – az eddigi tíz helyett – 25 évig él egyhuzamban Oroszországban, és nincsenek külföldi kintlévőségei. A külföldi bankszámlákra és befektetésekre vonatkozó tilalom ugyanúgy vonatkozik a szövetségi parlament mindkét háza, valamint az alkotmányos és a legfelsőbb bíróság tagjaira, továbbá a régiók vezetőire is.
Az elnöknek jogában áll majd feloszlatni az alsóházat, ha az háromszor is elutasítja kormányfőjelöltjét, és új kormányfőt kinevezni. Hasonló lesz a rendszer az összes miniszter esetében.
A módosítások kinyilvánítják az orosz alkotmány nemzetközi joggal szembeni prioritását, utalnak az istenhitre és Oroszországra mint a Szovjetunió jogutódjára is, a jelenlegi határain belül. Szövege szerint „az ezeréves történelme által egyesített Oroszországi Föderáció, megőrizve az elődök emlékét, akik átadták nekünk eszményeiket és az istenhitet, csakúgy mint az orosz állam fejlődésének jogfolytonosságát, elismeri a történelmileg kialakult állami egységet".
Az alaptörvényben új elem, hogy megtiltja történelemhamisítást, valamint az ország területének elidegenítését célzó tetteket és felhívásokat. A gyermekeket nevezi meg az állampolitika legfontosabb prioritásaként, védi a házasság intézményét, amelyet egy férfi és egy nő szövetségeként határoz meg.
A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet kedden közölt adatai szerint az oroszok 67-71 százaléka szavazna az alkotmánymódosítás mellett, 28-32 százalék pedig ellene. Voksolási hajlandóságát 71, határozott szándékát pedig 51 százalék fejezte ki.