Mike Pompeo amerikai külügyminiszter videokonferencia útján tárgyalt az afganisztáni tálibokkal a békefolyamat útjában lévő akadályok elhárításáról - közölte Szuhail Sahín, a radikális iszlamista ellenzéki mozgalom dohai politikai irodájának szóvivője és az amerikai külügyi tárca kedden, írta az MTI.
Sahín a Twitteren azt írta, hogy Pompeo hétfőn egyeztetett Abdul Gáni Baradar tálib mollával a dohai megállapodás teljes körű végrehajtásáról, a külföldi csapatok afganisztáni kivonásáról, a kabuli kormányzat, valamint a tálibok közötti fogolycserékről, a harcok csökkentéséről, illetve a béketárgyalások megkezdéséről a kormánnyal.
Baradar ismételten hangsúlyozta: a tálibok nem fogják engedni senkinek sem, hogy Afganisztán területéről támadásokat kövessen el. Pompeo - Sahín szerint - elismerte, hogy a kabuli vezetés ellen harcoló felkelők csökkentették a háború intenzitását azzal, hogy nem támadnak városokra és katonai támaszpontokra, ugyanakkor a tárcavezető szerint a konfliktus szereplőinek többet kell tenniük az erőszak mérséklése érdekében - tette hozzá.
Sahín szerint Baradar a kormányerőknek a tálibok által ellenőrzött területek elleni provokációival indokolta a támadások fokozását.
Morgan Ortagus amerikai külügyi szóvivő szerint Pompeo világossá tette a tálibokkal szemben támasztott elvárásokat, amelyek magukban foglalják azt is, hogy ne támadjanak amerikaiak ellen.
A februárban kötött dohai megállapodás óta a tálibok 44 támadást indítottak a kabuli kormány biztonsági erői ellen. Napi átlagban 24 civil veszti életét, vagy sebesül meg a szélsőségesek miatt - közölte Dzsavid Fajszál, az afgán nemzetbiztonsági tanács szóvivője kedden.
Az újabb erőszakhullám veszélybe sodorja a béketárgyalások beindítását a kabuli vezetés és a szélsőségesek között. Az egyeztetések a konfliktus szereplői közötti fogolycsere lezárultát követően indulnának meg.
Az afgán kormány már 3000 tálib fegyvereset engedett el a lázadók és az Egyesült Államok közötti februári dohai megállapodásnak megfelelően, a tálibok pedig 500-at. Ebben a megállapodásban az amerikai erők vezette NATO-csapatok kivonásának menetrendje is szerepel.
Igaz, a kabuli kormány szerint Washington és a tálibok a feje fölött egyezkedtek, így az afgán elnök februárban még visszautasította az egyezmény egyik pontját, amely szerint a közvetlen béketárgyalások megkezdése előtt kellene az afganisztáni börtönökből kiengedni ötezer tálib fegyverest. (Ez a tálib foglyok fele.) Cserébe a tálibok ezer túszt engednének el. Asraf Gani ezt csak a béketárgyalások lezárása után tartotta volna elképzelhetőnek - ám a foglyok elengedése megkezdődött, miután Kabul szava kevésnek bizonyult a mielőbbi kivonulást célzó washingtoni szándékkal szemben, amelyhez a tálibokkal mindenképp egyezkedni kellett.
Az ENSZ afganisztáni segítő missziója (UNAMA) kedden közölte: abból indul ki, hogy az afgán hadsereg felelős a dél-afganisztáni Hilmend tartomány egyik piacára mért hétfői tüzérségi csapásért, amelyben legalább 23 civil életét vesztette és 15-en megsebesültek.
„Több hiteles forrás is azt állítja, hogy az afgán hadsereg az aknavetőgránátokat egy tálib tüzérségi csapásra válaszul lőtte ki, és elhibázta a célt” - írta Twitter-üzenetben az UNAMA, egyben felszólította a kabuli vezetést, hogy nyomozócsoportot hozzon létre a történtek kivizsgálására.
„Az afgán fegyveres erők nem felelősek a történtekért. Teljességgel visszautasítom ezt” - jelentette ki Vali Mohammed Ahmadzai tábornok. Asraf Gáni afgán elnök pedig terrortámadásról beszélt.