Jair Bolsonaro brazil elnök helyi idő szerint kedden délben a brazíliavárosi elnöki palota előtt élő adásban jelentette be, hogy pozitív lett az előző nap elvégzett koronavírustesztje. Mindezt azok után, hogy hónapokon keresztül próbálta elbagatellizálni a vírus súlyosságát, miközben a járvány kitörése óta Brazíliában regisztrálták a második legtöbb, 1,675 millió fertőzöttet a világon. Ráadásul a fertőzöttek valós száma még ennél is magasabb, akár 12-16-szor több is lehet helyi szakértők szerint, mivel arányaiban nagyon kevés embert teszteltek az országban.
A 65 éves elnök látszólag még a pozitív teszt után sem veszi túl komolyan a vírust. Kedden maszkját levéve tájékoztatta az elnöki palota előtt összegyűlt újságírókat, hogy köszöni, jól van, a tünetei enyhék. Bolsonaro a Donald Trump amerikai elnök által lelkesen promótált hidroxiklorokin nevű gyógyszert kezdte szedni a betegség ellen, amit legfőképpen a reumatoid artritisz nevű autoimmun betegség kezelésére szoktak használni. A Facebook-oldalára még egy videót is posztolt kedd délután, amin az látható, ahogy beveszi a számos szakértő és a WHO által a koronavírus ellen hatástalannak, sőt károsnak nevezett orvosságot.
Már márciusban felmerült, hogy a brazil elnök elkaphatta a vírust. Március 12-én a brazil kormány kommunikációs vezetője, Fabio Wajngarten tesztje lett pozitív. Wajngartenről kiderült, hogy a megelőző napokban tagja volt az Amerikába utazó Bolsonaro elnöki delegációjának, és találkozott Donald Trumppal és Mike Pence amerikai alelnökkel is. Akkor több brazil lap is arról számolt be, hogy Bolsonaro is megfertőződött, ám a tesztjei végül negatívak lettek.
Az első negatív teszt után két nappal már újra utcán volt, maszk és minden egyéb védőfelszerelés nélkül vett részt egy több ezres tüntetésen, ahol boldogan pacsizott és szelfizett a tömeg tagjaival.
Bolsonaro később is előszeretettel mutatkozott védőfelszerelés nélkül nyilvánosan. Olyannyira, hogy júniusban egy szövetségi bírónak kellett köteleznie a maszkviselésre. A Guardian azt írta szerdán, hogy legolvasottabb brazil újság, a Folha de São Paulo cikke szerint az elnök rendszeresen azzal heccelte a környezetében védőfelszerelést viselő tisztviselőket, hogy
a maszkok a buziknak valók.
Bolsonaro harmic éves politikai karrierje során számos alkalommal tett szexista, rasszista és homofób kijelentéseket.
A maszk nélküli nyilvános megjelenések politikai funkcióval is bírtak, a brazil elnök volt katonatisztként ugyanis nagyon ügyel arra, hogy egy ereje teljében lévő, legyőzhetetlen vezető képét mutassa a nyilvánosság felé.
A 2018-as választási kampánya során késelés áldozata lett, 40 százalékos vérveszteséget szenvedett, és több műtétet is végre kellett hajtani rajta, ám hosszú hónapok alatt sikerült felépülnie. Ez – illetve az, hogy hónapokig volt kitéve a tüntetéseken és egyéb nyilvános eseményeken a koronavírusnak, mégsem kapta el – is segítette abban Bolsonarót, hogy kvázi legyőzhetetlennek tüntesse fel magát.
Jó kérdés, hogyan reagálnak majd támogatói és ő maga arra, hogy végül csak sikerült megfertőződnie. Ebben annak is lehet szerepe, hogy mennyire enyhe tünetekkel esik majd át a betegségen.
Noha a Facebookra feltöltött keddi videója alapján egyáltalán nem súlyos az állapota, 65 éves kora és a 2018-as késelés miatt mindenképpen a veszélyeztetettebbek közé tartozik. Ezt maga Bolsonaro is elismerte a CNN Brasil tévécsatornának. Ezen kívül arról is beszélt, hogy a következő hetekben a kormány ülésein személyesen nem, csak videókapcsolaton keresztül fog részt venni.
Még márciusban egy tévéinterjúban azt nyilatkozta,
A sportolói múltam miatt, ha esetleg meg is fertőződnék, nem kéne aggódnom. Nem éreznék semmit, a legrosszabb esetben is olyan lenne, mint egy enyhe megfázás vagy influenza.
Az elnököt azután tesztelték le hétfőn, hogy 38 fokra szökött fel a láza, és fáradtságra, valamint izomfájdalomra panaszkodott. Kedd délutánra saját elmondása szerint már sokkal jobban lett. Állapotának javulását a már említett hidroxiklorokinnak tudja be.
Az Egyesült Államok május végén jelentette be, hogy 2 millió dózis hidroxiklorokint küldenek Brazíliába, miután az USA Trump utasítására 63 millió dózist halmozott fel a koronavírus ellen megbízhatatlan gyógyszerből. Az orvosságot saját elmondása szerint maga Trump is szedte egy darabig, noha neki eddig nem volt pozitív tesztje, és a vírus tüneteit sem mutatta.
Bolsonaro megbetegedése is jelzi, hogy a vírus a politikai vezetőket és környezetüket sem kerülte el. Az elmúlt hónapokban megfertőződött például Boris Johnson brit miniszterelnök is. Őt ráadásul néhány napig intenzív osztályon is ápolták, olyan súlyos volt az állapota.
Johnson és Bolsonaro megbetegedése amiatt is párhuzamba hozható, hogy egyikük sem ügyelt különösebben megbetegedése előtt a távolságtartási ajánlások szigorú betartására, illetve azért is, mert egy ideig úgy tűnt, mindketten a nyájimmunitásban látták/látják a járványhelyzet megoldását. Johnson megbetegedése előtt a brit kormány már azt kommunikálta, hogy a tudományos főtanácsadójuk félreértett nyilatkozatáról volt szó, Bolsonaro azonban még mindig kitart mellette. Kérdés, befolyásolni fogja-e az erről alkotott nézeteit az, hogy maga is megfertőződött.
Bolsonaro áprilisban úgy vélekedett, az ország csak akkor szabadulhat meg a járványtól, ha a lakosok 70 százaléka megfertőződik. Amikor április végén szembesítették azzal, hogy már 5000 emberéletet követelt a vírus (jelenleg közel 70 ezernél jár ez a szám), indulatosan azt válaszolta,
Mégis mit vártak, mit csináljak? Csodát én sem tudok tenni!
Bolsonaro vakmerőségével azonban nemcsak a saját egészségét veszélyezteti, hanem országának több mint 200 millió lakosáét is. A fertőzöttek száma folyamatosan nő, néhány héten belül a 2 milliót is elérheti. A fertőzöttek valós száma ráadásul ennél nagyságrendekkel nagyobb lehet, mivel arányaiban nagyon kevés embert teszteltek az országban.
Míg az USA-ban minden száz emberre 12, az Egyesült Királyságban 16, Oroszországban pedig 15 elvégzett teszt jut, addig Brazíliában mindössze 2. A tíz legfertőzöttebb ország közül csak Indiában és Mexikóban teszteltek kevesebbet népességarányosan.
A fertőzöttek magas számához Bolsonaro intézkedései is hozzájárulhattak. Az első beteget február 26-án regisztrálták a dél-amerikai országban. Március 20-án Luiz Henrique Mandetta egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott, a vírus miatt már áprilisban elkezdhet összeomlani az ország egészségügyi rendszere, noha ekkor még az ezret sem érte el a fertőzöttek száma.
Bolsonaro aztán április 16-án menesztette Mandettát, aki sokkal szigorúbb járványellenes intézkedéseket szorgalmazott, mint az elnök. Helyére Nelson Teich-et nevezte ki, ám néhány héten belül ő is távozott az egészségügyi miniszteri posztról, miután összekülönbözött Bolsonaróval a hidroxiklorokin alkalmazása miatt.
Ezután Eduardo Pazuellót, a brazil hadsereg egyik tábornokát nevezték ki ideiglenesen a minisztérium élére, aki Bolsonaro kívánságának eleget téve engedélyezte a hidroxiklorokin széleskörű alkalmazását. Ezen kívül
több hónapnyi járványügyi adatot is eltávolítottak június 6-án a koronavírus-járványra vonatkozó a kormányzati honlapról Bolsonaro utasítására.
Néhány nappal később azonban a legfelsőbb bíróság visszaállíttatta az adatokat.
A járvány az őslakosokat és a favelákban élőket veszélyezteti igazán. A CNN információi szerint míg a halálozási ráta országosan 6,4 százalék volt a május végi adatok szerint, az őslakosok körében csaknem kétszer ekkora, 12,6 százalék.
Sem nekik, sem a favelákban élőknek nincs sok esélyük arra, hogy rendes egészségügyi ellátást kapjanak. Az egyik leghírhedtebb Rio de Janeiró-i favelában ezért a drogkereskedő bandák kezdtek el ügyelni a karantén betartására, hogy megelőzzék a vírus elterjedését a zsúfolt, és borzasztó higiéniás állapotban lévő városrészben.
Borítókép: Jair Bolsonaro - Reuters Fotós: Ueslei Marcelino