Az első eredmények alapján a jelenlegi elnök nyerte a lengyel elnökválasztást. Korai azonban győztest hirdetni. Ha az eredmény szoros marad, jogi csatározás is várható. A választás tétjét jelzi, hogy a részvételi arány minden eddiginél magasabb volt az elmúlt 31 év szabad lengyel elnökválasztásainak történetében, elérve a 68,9 százalékot.
Túl szoros az eredmény ahhoz, hogy az első exit poll alapján győztest lehessen hirdetni a lengyel elnökválasztáson, de az első eredmények alapján a kormánypárt támogatását élvező jelenlegi elnök, Andrzej Duda végzett az élen a második fordulóban.
A különbség azonban 0,8 százalékpont közte és az ellenzéki Polgári Platform jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói polgármester között.
Az eredmény az előrejelzéseknek megfelelően szoros, így korai végeredményt mondani, nem csak az exit pollok, de a részeredmények alapján is. Nem véletlen, hogy mindkét fél győztesként nyilatkozott.
Soká éljen Lengyelország! Hetven százalékos részvételi aránnyal győzni az elnökválasztáson valami hihetetlen. Meghatódtam. Köszönöm honfitársaim”
- idézte az MTI Dudát, aki a fővárostól, Varsótól 60 kilométerre északra található Pultusk városában egy rendezvényen szólalt fel támogatói előtt, miután az exit pollt közzé tették. A hivatalban lévő elnök a kihívójának, Trzaskowskinak is gratulált az eredményéhez.
Mondtuk, hogy szoros lesz és az is lett. Meggyőződésem azonban, hogy győzni fogunk”
- jelentette ki ugyanekkor Trzaskowski Varsóban. Hozzátette, hogy most pontosan meg kell számolni a leadott szavazatokat.
Ennek alapján a 2015 óta hivatalban lévő Duda újabb öt évre szerzett mandátumot, ami nagy megkönnyebbülést jelent a kormánypártnak, amelynek illiberális államépítése elé komoly akadályt gördíthetett volna egy ellenzéki elnök.
FELTÉVE, HA A SZOROS EREDMÉNY VÉGÜL VALÓBAN DUDA GYŐZELMÉT HOZZA.
Az államfő ugyanis megvétózhatja a szejm által elfogadott törvényeket, és ezt a törvényhozás alsó háza csak 60 százalékos szavazattöbbséggel írhatja felül. Jelenleg azonban nincs meg a háromötödös többsége a PiS kormánykoalíciójának, így az elnök súlya felértékelődik, amennyiben él hatáskörével. Rafał Trzaskowskitól ezt lehetett várni, Dudától azonban nem, az elmúlt öt évben csak egy esetben vétózta meg a kormánytöbbség által elfogadott törvényt.
Az első fordulót Duda ugyan megnyerte 43 százalékkal Trzaskowski 30,5 százalékot kapott, ám tudható volt, hogy a második forduló mindenképp kiélezett lesz. A részvétel az első fordulóban is szokatlanul magas, 64 százalékos volt. A 38 milliós Lengyelország csaknem 30 millió választójából akkor 20 millióan szavaztak, ami jelezte az elnökválasztás tétjét.
A MÁSODIK FORDULÓ RÉSZVÉTELI ARÁNYA EZUTÁN MINDEN EDDIGI REKORDOT MEGDÖNTÖTT 1989 ÓTA, ELÉRVE A 68,9 SZÁZALÉKOT.
Áprilisban Duda még toronymagas esélyese volt a választásnak – egy első fordulós, tehát 50 százalék feletti végső győzelem sem volt kizárt – ezt a biztosnak tűnő helyzetet borította fel a koronavírus és főleg a kormány makacssága, amellyel a járványügyi korlátozások ellenére a végletekig ragaszkodott ahhoz, hogy a korábban kitűzött május 10-i dátumra időzítsék a választás első fordulóját. Ezt levélszavazással bonyolította volna le, az utolsó pillanatban hozott, példa nélküli módosítások azonban nem csak az ellenzék tiltakozását váltották ki, de a kormánykoalíción belül is feszültséget okoztak. Így végül lényegében elmaradt akkor a választás, bár egy sajátos jogi csavarral voltaképpen nulla százalékos részvétellel megtartották.
A huzavona megtépázta Duda népszerűségét is, ráadásul az ellenzék végül időt nyert a június 28-ra tolt első fordulóval, így a PO, élve a második eséllyel egy erősebb jelöltre váltva beállt Trzaskowski mögé, aki a párt színeiben 2018-ban megnyerte a varsói polgármester-választást.
A hamar 30 százalék fölé jutott Trzaskowskiról a felmérések alapján hamar kiderült, hogy a második fordulóban nagyon meg tudja szorongatni Dudát. Ez végül igaznak is bizonyult.
A másik, aki erre a felmérések alapján szintén képes lett volna, Szymon Hołownia volt. Az újságíró producer Trzaskowski megjelenéséig a legnépszerűbb ellenzéki jelölt volt. Az első fordulóban végül harmadik lett, de látszott, hogy az ő 2,7 milliós tábora nélkül Tzraskowski nem győzhet. Hołownia azonban nem állt ki egyértelműen az ellenzéki jelölt mellett, talán arra is gondolva, hogy az ellenjelölt vereségével ismét ő lesz Dudával és a kormánypárttal szembeni igazi alternatíva.
Hołownia felemelkedése azonban nem csak a PO-nak, de a PiS-nek is komoly figyelmeztetés volt és maradhat a jövőben is, hiszen az a bevett politikai erőkből való általános kiábrándulást jelzi.
Fontos volt az is, hogyan szavaznak a szélsőjobbhoz közeli Krzystof Bosak támogatói. A 38 éves képviselő a Szabadság és Függetlenség Konföderációjának tagja, euroszkeptikus, ennek alapján az őt az első fordulóban negyedik helyre behozó 1,3 millió választó inkább Duda mellett teheti le voksát, amennyiben részt vesz a szavazáson.
Duda győzelmét a PiS-t vezető Kaczynski - akinek más pozíciója nincs, de befolyása ezen messze túlnő - felfoghatja úgy is, hogy mehet tovább az EU-szkeptikus úton, amit kötelezettségszegési eljárások szegélyeznek.
A szűk eredmény viszont jól mutatja, hogy ennek azért komoly társadalmi korlátai is vannak. Nem kizárt, hogy a végeredményt jogi csatározások is követik. A külföldön élők tízezrei ki is szorulhattak a regisztrációból, amikor a rendszer néhány órára leállt. Márpedig az Európában - főként az Egyesült Királyságban és Németországban - élő lengyelek közü a szavazáson résztvevők 48 százaléka Trzaskowskira szavazott, Dudára csak 21 százalék. A néhány százezer szavazat elenyésző lehet a 30 millió szavazópolgárhoz képest, ám a szoros eredménynél sorsdöntő lehet.
A jogi csatározás egyébként intézményes szempontból Dudának kedvezhet: a választások érvényességéről ugyanis az a rendkívüli kamara dönt majd, amelynek tagjait a PiS reformjának keretében maga Duda nevezte ki a legfelsőbb bíróság soraiba.
(Borítókép: Választási plakátok 2020. június 22-én. Fotó: Kacper Pempel / Reuters)