A lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) 2015-ös hatalomra kerülése óta igyekszik úgy átírni a szabályokat, hogy az elsősorban a hatalomban lévőknek kedvezzen. Ez a mostani elnökválasztáson is megmutatkozik, ahol Varsó liberális polgármesterének sokkal nehezebb dolga van a hatalom jelöltjével szemben. Így is rettentő szorosnak ígérkezik az elnökválasztás vasárnapi második fordulója Andrzej Duda és Rafał Trzaskowski között.
Mindössze pár százezer szavazaton múlhat a lengyel elnökválasztás második, vasárnapi fordulója. A közvélemény-kutatások szinte fej fej mellett mérik a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjét, a június 28-i első fordulóban élen végző Andrzej Duda hivatalban lévő elnököt és kihívóját, a második helyen továbbjutó Rafał Trzaskowskit.
Duda eddig hajszállal jobban állt, ám az IBRIS kutatóintézet legutóbbi felmérése szerint Trzaskowski átvette a vezetést: jelenleg 47, Duda pedig 46 százalékon áll. Varsó liberális polgármestere előtt ugyanakkor összetett kihívás áll: saját szavazóin felül egy széles ideológiai spektrumon mozgó ellenzéki tábort kell aktivizálnia, sikerének egyik kulcsa Szymon Hołownia, aki harmadikként végzett az első fordulóban, így kiesett a további küzdelmekből.
Bár a konzervatív katolikus televíziós műsorvezető elmondása szerint az ellenzéki jelöltet preferálja Dudával szemben, hatalomtechnikai megfontolásból nem kampányolt nyíltan Trzaskowski mellett. Miközben Varsó polgármestere aligha győzhet Hołownia 2,7 milliós szavazótábora nélkül, a nevető harmadik újonnan megalapított, „Lengyelország 2050” nevű establishmentellenes mozgalma hosszú távon sokat profitálhat Trzaskowski táborának esetleges összeomlásából.
Duda kihívójának azonban nem csak az ellenzék megosztottsága okoz fejtörést. Bár kiugróan magas, 64,51 százalékos részvételi arányt mértek az első fordulóban, ami akár jó hír is lehetne a lengyel demokrácia állapotára nézve, a PiS rendszerátalakító intézkedései miatt Trzaskowski meglehetősen egyenlőtlen játéktéren küzd az elnökségért.
Noha az EBESZ választási megfigyelői szerint a lengyel hatóságok professzionálisan bonyolították az elnökválasztás első fordulóját (a közmédia elfogultságát, valamint a kirekesztő retorikát rótták fel), Rafał Trzaskowskinak több szempontból is nehezebb dolga volt és van.
Az eredetileg még május 10-re tervezett elnökválasztásra a Polgári Platform korábbi jelöltje, Małgorzata Kidawa-Błońska, a szejm (alsóház) alelnökének helyére májusban kerülő Trzaskowskinak alapból jóval kevesebb pénzből kellett gazdálkodnia, mint a többi tíz jelöltnek, és ötven nap helyett mindössze egy hete volt, hogy összegyűjtse az induláshoz szükséges aláírásokat.
Közben a hivatalban lévő jelöltet segítette, hogy a kormány masszív állami erőforrásokat mozgósított Duda mellett. Többek közt ingyenes tűzoltóautókat ígértek a 20 ezer lakos alatti településeknek, aminek óriási presztízse van a kisebb vidéki városokban. Egyelőre nem tudni, hogy ez mennyiben alakította a választói preferenciákat, mindenesetre ezeket a településeket többnyire Duda nyerte.
Mindamellett, hogy a külföldön élő lengyelek körében is rekordmagas volt a részvétel, a koronavírus-járvánnyal összefüggő korlátozó intézkedések, illetve az utolsó percben kialakított intézményes, jogi keretek miatt nehezebb dolguk volt a szavazatuk leadásánál. A konzulátusoknak kilenc munkanap állt rendelkezésre, hogy előkészítsék és kipostázzák a levélcsomagokat, vagyis a szavazópolgároknak mindössze négy-öt napjuk volt azt visszaküldeni. A kiküldött 334 ezer csomag 87,6 százaléka érkezett vissza, vagyis egyelőre 45 700 levélcsomaggal kapcsolatban nem tudni, hogy vajon időben kipostázták-e, illetve hogy egyáltalán eljutott-e a címzettekhez.
Egy nappal a választások után ráadásul órákra leállt az ewybory elnevezésű online platform, épp abban a sávban, amikor a második fordulóra lehetett volna regisztrálni. Ez az eddigi jelentkezések ütemében akár 140 ezer választópolgárt is érinthetett, akik így viszont már nem fognak tudni szavazni július 12-én. Egyelőre semmi jel nem utal a hatóságok tudatos aknamunkájára, mindenesetre okkal váltott ki aggodalmat az ellenzékben annak tükrében, hogy az Európa területén tartózkodó külföldi lengyel állampolgárok többségében Trzaskowskira szavaztak az első fordulóban.
A második fordulóban egy nagyon szoros eredmény ráadásul jogi csatározásokat is előrevetíthet, ami intézményes szempontból megint csak Dudának kedvez. A választások érvényességéről ugyanis az a rendkívüli kamara dönt majd, amelynek tagjait a PiS reformjának keretében maga Duda nevezte ki a legfelsőbb bíróság soraiba.
A kormánykritikus körökben csak TVPiS-ként emlegetett lengyel köztelevízió (TVP) mindemellett egyoldalú lejárató kampányt folytatott Trzaskowski ellen.
A TVP minden műsorában úgy ábrázolta Varsó polgármesterét, mint aki szakmailag alkalmatlan, zsidó háttérhatalmak irányítják, nemzetellenes, és mivel több gesztust is tett a szexuális kisebbségek irányában, ezért liberálisként egzisztenciális fenyegetést jelent a katolikus lengyel értékekre.
Lényegében erre fűzték fel az első fordulót megelőző elnökválasztási vitát is, ahol a műsorvezető célzottan olyan kérdéseket tett fel, amelyekkel Trzaskowski legitimitását próbálta aláásni.
Miután képtelenek voltak megegyezni egy kétszemélyes vita helyszínében, a második forduló előtt Duda a köztelevízióban, Trzaskowski pedig külön sajtótájékoztatón mondta el, hogyan tervezi felépíteni az elnökségét. Ez pedig súlyos kérdéseket vet fel a rendszerváltás után kialakult demokratikus vitakultúrával és a lengyel politika szélsőséges polarizálódásával kapcsolatban.
Az identitásalapú félelmekre való tudatos rájátszás, az LMBTQ-ellenes hangulatkeltés évek óta meghatározó elem a PiS retorikájában. Duda viszont csak a júniusi kampányhajrában vett homofób irányt. Bejelentette, hogy megszüntetné a Trzaskowski által polgármesterként tavaly javasolt szexuális felvilágosítást az iskolákban, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelveivel összhangban toleranciára ösztönzi a diákokat. Noha a részvétel önkéntes, a PiS a lengyel katolikus egyházzal összhangban keményen támadta a kezdeményezést. Duda mindamellett, hogy az LMBTQ „ideológiát” a kommunista indoktrinációval állította párhuzamba, kijelentette: alkotmányban tiltaná az azonos neműek örökbefogadási jogát, amely szerinte a gyermekek „erkölcsi korrumpálását” és „rabszolgasorba” taszítását célozza.
Ez több praktikus előnnyel szolgálhat a kormánypárt jelöltjének.
A gyermekek védelmét hangsúlyozó LMBTQ-ellenes üzenet könnyedén összeköthető a PiS kiterjesztett szociális intézkedéscsomagjával, amelynek egyik zászlóshajója az 500+ elnevezésű családtámogatási program. Ez erős ideológiai köntösbe csomagolva viszonylag könnyen eladható egy olyan szociokulturális környezetben, ahol a társadalom mindössze 10 százaléka támogatná a melegek örökbefogadási jogát. Duda a konzervatív, tradicionalista érzelmek feltüzelésével nemcsak a bázist cementálhatja, de értékalapon megszólíthatja a szélsőjobboldali Krzysztof Bosak választóinak nagy részét is, ő 1,7 milliós szavazótáborával a negyedik helyen végzett az első fordulóban.
A kampány egyik legmélyebb pontja kétségkívül az volt, amikor Duda oltásellenes üzenetekkel és a szélsőjobboldal számára kiemelkedően fontos, november 11-i függetlenség napi felvonulással kampányolt, amelyen oroszbarát radikális szervezetek képviseltetik magukat.
A stratégia egyben figyelemelterelés is a lengyel katolikus egyházat ért pedofilvádakról, ami a Sekielski testvérek népszerű dokumentumfilm-sorozata és oknyomozó újságírók munkája nyomán egyre nagyobb nyilvánosságot kap. A lengyel katolikus egyház jelentős társadalomszervező funkcióján túl továbbra is erős politikai hátországot biztosít a PiS-nek, főként a délkeleti, konzervatívabb vajdaságokban. A kormány ezért a tradicionális családi értékek védelmében a katolikus egyház szerepét hangsúlyozza a „szivárványos terroristákkal” folytatott harcban, és nihilistának bélyegez meg mindenkit, aki bírálni merészeli a pedofilbotrányoktól hangos intézményt.
A PiS taktikája részben már el is elérte a célját, Trzaskowski ugyanis védekezésre kényszerült: a konzervatív szavazók megtartása érdekében nyíltan egyetértett Dudával az örökbefogadási jogokat illetően. Ezzel egy időben az ellenzék „pedofilpártolóként” igyekezett beállítani a hivatalban lévő elnököt, miután az nemrég kegyelemben részesített egy férfit, aki kiskorú ellen elkövetett nemi erőszak miatt ült börtönben. Miután az államfői hivatal nem adott ki érdemi információt a döntés hátteréről, a kampány stílusa ellenzéki oldalon is sokat durvult.
Trzaskowski ugyanakkor sokkal kiemelkedőbb teljesítményt nyújt, mint elődje:
nemcsak hogy jobb retorikai képességekkel rendelkezik, mint Kidawa-Błońska, de eddig kiváló érzékkel egyensúlyozott a rendszerkritikus és nemzetegyesítő üzenetek között. Kampánya elején határozottan felvette például a kesztyűt a PiS által propagandacsatornává silányított köztévével szemben, jelezve, hogy győzelme esetén teljesen átalakítaná. Megóvná ugyanakkor a PiS által bevezetett szociális intézkedéseket, és külön levélben jelezte a PiS tagsága számára, hogy elnökként az ő érdekeiket is képviselné az ország élén.
A választás valódi tétje ugyanakkor kevésbé az LMBTQ-közösségek jogairól, sokkal inkább a lengyel jogállamiság jövőjéről szól. A Dudával kapcsolatban leggyakrabban felmerülő vád, hogy a Jarosław Kaczyński PiS-pártelnököt szimbolizáló „Nowogrodzka” bábja. (A PiS székháza a varsói Nowogrodzka utca 48. szám alatt található.) Részben természetes, ha az elnök a saját pártja irányvonalait követve politizál, Andrzej Duda azonban nem véletlenül vívta ki a kormány „tolla” gúnynevet. (A toll lengyelül długopist jelent.)
Bár a köztársasági elnöknek valódi súlya van a rendszerben, Duda lényegében csak egyszer húzta keresztül a PiS számításait. Miután 2017-ben megvétózta, hogy a kormány csökkentse a helyi önkormányzatok autonómiáját, végig asszisztált a Jarosław Kaczyński által meghirdetett „jó váltáshoz”, amely a demokratikus rendszerváltás vívmányainak elvitatására és egy új típusú hibrid politikai rendszer kiépítésére törekszik.
A PiS a Fideszhez hasonlóan hatékonyan épít a demokratikus fékekkel és ellensúlyokkal szembeni társadalmi türelmetlenségre. Úgy ábrázolják a végrehajtó hatalom ellenőrzésére szolgáló intézményeket, mint amelyek feleslegesen akadályozzák a kormányt abban, hogy az a „nép érdekében” hatékonyan „végezze a dolgát”. Dudának pedig hatalmas szerepe volt abban, hogy
a PiS 2015-ös hatalomra kerülése óta Lengyelország a globális demokráciaindexek szerint az egyik legnagyobb visszaesést produkálta.
Duda győzelme garantálná, hogy a PiS zavartalanul folytassa az igazságszolgáltatás átalakítását, a legfelsőbb bíróság átpolitizálását egy összehangolt, rendszerszintű kampány jegyében. A kormánypárt populista narratívája szerint a bírók nem jobbak a „náci kollaboránsoknál”, és míg azok saját nemzetükre rárontva akarják aláásni a jogállamot, a PiS a lengyel embereket képviseli. Duda szerint „el kell takarítani” a 2015 előtt megválasztott felelőtlen, korrupt bírókat, különben „Lengyelország sosem lesz normális ország”.
Újraválasztása esetén ismét napirendre kerülhet a média „repolonizációja”, amely a két legnagyobb privát médiakonglomerátum, az amerikai Discovery Channel tulajdonában lévő TVN és a Polsat csoport teljes politikai áthangolását jelentheti. Bár a lengyel közmédia a magyarhoz hasonlóan a kormány szócsöve lett, és egyre gyakoribb a kormánykritikus újságírók megfélemlítése, a lengyel médiapiac továbbra is diverzifikált, ahol a napilapok és televíziók többsége a kormánypárttól függetlenül működik.
Ezért a külföldi tulajdonosi arány visszaszorítására már korábban is történtek kormányzati kísérletek, ám amerikai diplomáciai nyomásra aztán letett róla a kormány. Duda végül ezen a téren is átvette a PiS retorikáját, és annak ellenére vádolta „politikai gengszterizmussal” a TVN-csoportot, hogy a kampányban épp a Fehér Házból kapta az egyik legnagyobb támogatást. Donald Trump amerikai elnök szokatlan módon, négy nappal az első forduló előtt, a járványügyi intézkedések bevezetése óta első külföldi vezetőként fogadta Dudát, ami a hivatalban lévő elnök melletti nyílt kiállásként értelmezhető. Miután viszont a német Axel Springer tulajdonában lévő Fakt bulvármagazin részleteket közölt arról a pedofil bűnözőről, akit Duda elnöki amnesztiában részesített, a kormánypárt a választásokba történő külföldi beavatkozással vádolta meg Németországot.
Számítani lehet továbbá az oktatási és az akadémiai szabadság szűkítésére, miután az elmúlt hónapokban napirendre került a lengyel tudományos akadémia intézményes átalakításáról szóló javaslat. Egyelőre kevés a konkrétum, de egy jóval centralizáltabb működés negatívan hatna a kutatói közegre, ahol eddig legfeljebb öncenzúrával igyekeztek megfelelni a hatalom államközpontú, nacionalista elvárásának.
Ha azonban vasárnap Trzaskowski győz, a szenátus tavaly őszi ellenzéki átvétele után jelentősen keresztül húzhatná a PiS számításait. Míg a felsőház inkább csak lassítani tudta, Trzaskowski ténylegesen meg is akadályozhatná a rendszer további átalakítására irányuló kormányzati erőfeszítéseket.
A félprezidenciális berendezkedésnek köszönhetően ugyanis bármilyen döntést megvétózhat, amit a kormánypárt háromötödös többség híján nem tud felülírni a törvényhozásban. Minden bizonnyal megkísérelne visszavonni néhány, a legfelsőbb bíróság átalakítására vonatkozó személyi intézkedést, illetve a PiS euroszkeptikus megközelítésével ellentétben konstruktív Európa-politikát képviselne.
Ezzel ellentétben Duda győzelme folytonosságot jelentene arra nézve is, hogy a valódi végrehajtó hatalom az alkotmányos kereteken kívül, a kormányzati tisztséggel nem rendelkező Kaczyński kezében összpontosul majd. Lengyelországban ugyanis a formális lengyel állami szervek gyakran a pártelnököt szimbolizáló „Nowogrodzka” informális utasításait követve, a horizontális elszámoltathatóság teljes hiányában részben átláthatatlanul működnek. Ezt pedig a nemzetközi szervezeteknek, köztük az Európai Uniónak és az EBESZ-nek is sokkal nehezebb beazonosítani.
A szerző politológus, a Varsói Egyetem Európáért Központjának vendégelőadója, a Lengyel Tudományos Akadémia doktorandusz kutatója. A cikk a Visegrad Insight DemocraCE projekt keretén belül készült.
(Borítókép: Egy nő hagyja el a szavazóhelyiséget a krakkói elnökválasztás első fordulója során 2020. június 28-án. Fotó: Bartosz Siedlik / AFP)