Több tízezren tüntettek Varsóban az abortuszszabályzást érintő alkotmánybírósági ítélet ellen. A tüntetők, köztük az ellenzéki pártok több vezető politikusa, Varsóban a belváros három különböző pontján gyűltek össze. A menetek később a varsói Zoliborz negyed felé vettek irányt, ahol Jarosław Kaczyński miniszterelnök-helyettes, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke háza található. Onnan nem messze állították meg őket a rendőrségi kordonok.
A tömeg az abortuszt korlátozó törvény visszavonását, valamint a kormány leváltását követeli. A résztvevők néhány helyen ellentüntetőkkel csaptak össze, a verekedő csoportokat rendőrök választották el egymástól.
Andrzej Duda elnök ma benyújtotta a parlamentnek a törvény újabb, enyhébb verzióját, mely lehetővé tenné a terhességmegszakítást, ha a magzatnak az élettel összeférhetetlen károsodását valószínűsítik, de védené az abortusztól a Down-szindrómás gyermekeket.
Rafal Trzaskowski ellenzéki varsói főpolgármester a tüntetésen rögzített videóüzenetében támogatását fejezte ki a tiltakozóknak. A varsói főpolgármesteri hivatal kezdeményezésére a főváros egyik jelképének tartott, még a sztálini időkben épített Kultúrpalota homlokzatára a jelenlegi tüntetések jelképét, a vörös villámot vetítették.
Lengyelországban kedd óta minden nap több ezer ember, főleg nők vonulnak a nagyvárosok utcáira, tiltakozásul az alkotmánybíróság döntés ellen, amely alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az abortusztörvény gyógyíthatatlan betegségben szenvedő magzatok elvetését lehetővé tevő kitételét.
Az 1993 óta keddig hatályban lévő törvény akkor engedte meg a 12 hétnél fiatalabb magzatok elvetését, ha a terhesség nemi erőszak következménye volt, időbeli korlátozás nélkül pedig akkor, ha az anya élete veszélyben forgott vagy a magzatról kiderült, hogy gyógyíthatatlan beteg. A 2019-ben legálisan végrehajtott 1100 abortuszból 1074-et magzati rendellenesség miatt végeztek el.
Julia Przyłębska alkotmánybírósági elnök a keddi döntés bejelentésekor azzal érvelt a gyógyíthatatlan beteg magzatok elvetése ellen, hogy az alaptörvény garantálja az élethez való jogot, az abortusz jelentette „eugenikus gyakorlat” pedig egyszerűen a diszkrimináció egyik közvetlenül tiltott formáját jelenti. Lengyelországban az orvosoknak joga van lelkiismereti okokból megtagadni abortusz végrehajtását, de akár fogamzásgátló tabletta felírását is.
Az abortusztörvény kérdését a PiS képviselői vitték az alkotmánybíróság elé, miután kiderült, hogy a párt mögött nincs meg a kellő parlamenti többség a törvény megváltoztatásához. Időzítésének az egyik oka az lehet, hogy jelentős politikai megméretés nincs a láthatáron (2018-ban tartottak önkormányzati, 2019-ben parlamenti, 2020-ban pedig elnökválasztást), a másik pedig az, hogy segít elterelni a figyelmet arról, hogy a lengyel hatóságok kezéből kezd kicsúszni az ellenőrzés a koronavírus-járvány terjedése felett.
Utóbbira jellemző, hogy pénteken 21 629 esettel rekordot döntött a 24 óra alatt azonosított új fertőzések száma, a halálos áldozatoké pedig csütörtökön ért csúcsra 301 elhunyttal. Bogdan Święczkowski főügyész – írja az AP hírügynökség – sietve jelezte is, hogy mivel a tüntetéseken nyilván jobban terjed a koronavírus, „járványveszély okozása” vádjával büntetőeljárást indít a tüntetések szervezői ellen. Przemysław Czarnek oktatási miniszter eközben az állami támogatás megvonásával fenyegette meg azokat az egyetemeket, amelyek kiállnak a tüntetők mellett.
Az alkotmánybírósági döntés miatti felháborodás látszik a PiS népszerűségvesztésén is, a lengyel kormánypárt támogatottsága öt éve nem látott mélységbe, 26 százalékra zuhant – tanúsítja az a felmérés, amelyet a Kantar közvéleménykutató készített a Gazeta Wyborcza megbízásából. Eszerint Jarosław Kaczyński és Mateusz Morawiecki kormányfő alakulata mindössze két százalékkal előzi meg a Polgári Koalíció (KO) nevű jobboldali pártszövetséget, harmadikként pedig Szymon Hołownia újságíró nemrég alapított mozgalma, a Lengyelország 2050 (Polska 2050) szerezné meg a harmadik helyet mintegy 18 százalékkal.
A közvélemény-kutatásból világosan kiderül az is, hogy a lengyelek csak a túlzott korlátozással nem értenek egyet. Amíg 11 százalékuk teljes abortusztilalmat akar, 22 százalékuk pedig minden szabályozást eltörölne, 62 százaléknyian mondták azt, hogy csak bizonyos esetekben engedélyeznék a művi terhességmegszakítást.
A megkérdezettek 63 százaléka abban az esetben támogatja az abortuszt, ha az anya élete vagy egészsége forog kockán, 59 százalékuk akkor, ha a magzat gyógyíthatatlan betegségben vagy deformitásban szenved, 54 százalékuk pedig akkor, ha a terhesség oka nemi erőszak.
És úgy tűnik, a politika kezd is hátrálni, Andrzej Duda államfő legalábbis pénteken megígérte, hogy benyújt egy törvényjavaslatot, amely mégis lehetővé tenné a (ha nem is a gyógyíthatatlan, de) halálos beteg magzatok elvetését.
Az alkotmánybírósági döntés után a mélyen vallásos Lengyelországban megtörtént az is, ami egy hete még elképzelhetetlen lett volna, vagyis hogy a düh elérte a templomokat. Előfordult, hogy a tüntetők miséket szakítottak félbe, papokat támadtak meg, több egyházi épületet megrongáltak vagy graffitikkel firkáltak össze, mert a katolikus egyház hosszú idő óta a teljes abortusztilalom híve. Varsó egyik elővárosában, Konstancin Jeziornában vörös festékkel öntötték le a néhai katolikus egyházfő, II. János Pál szobrát.
Aztán hogy Jarosław Kaczyński elnök felszólította a híveit a templomok védelmére, Wrocław-ban kövekkel és botokkal felfegyverzett csoportok támadtak a tüntetőkre.
(Borítókép: Getty Images Hungary Fotós: Pacific Press)