George Floyd halála rávilágított arra, hogy hiába van testkamera a rendőrökön, a túlzott erőszak alkalmazásában ez sem akadályozza meg őket.
Az incidens után gyakran zavargásokká fajuló tiltakozások az amerikai elnökválasztási kampányban is fontos szerepet kaptak, ahol Donald Trump republikánus elnök a keményvonalas fellépést képviselte, Joe Biden (akkor még) demokrata elnökjelölt pedig a reformer szerepében tetszelgett. A megválasztott elnöktől azonban nem lehet radikális, azonnali változtatásokat várni, főként nem a rendfenntartás alacsonyabb szintjein. A rendőri túlkapástól, diszkriminatív fellépéstől tartók folyamatosan fejlődő mobilos alkalmazásokkal védekezhetnek. Ezeknek lökést adott Floyd halála, egyben a fejlesztőket is kérdések elé állította.
Több olyan app(likáció) is elérhető, amely védelmi eszközként szolgálhat azoknak, akik fenyegetve érzik magukat a rendőrségi túlkapásokkal, visszaélésekkel szemben. De kellenek-e ezek az alkalmazások, ha a rendőrökön testkamera van?
Floyd esete rávilágított az amerikai rendfenntartás hiányosságaira, és arra: a színes bőrűekkel szemben rendre durvábban lépnek fel. Micheal Brown fekete tinédzser 2014-es halála után az amerikai döntéshozók azt szorgalmazták, hogy a rendőrök testkamerát viseljenek. Azzal érveltek, hogy ha a rend őrei tudják, hogy cselekedeteik rögzítésre kerülnek, a legjobb formájukat hozzák. Ha mégsem, legalább bizonyítható a hatósági visszaélés.
Brown halála után az amerikai döntéshozók nyomására gombamód szaporodtak a testkamerák a legnagyobb amerikai rendőrkapitányságoknál, ahol csak ösztönözni tudják, kötelezővé tenni nem. A Floydhoz kiérkező rendőrökön is volt testkamera, a tény mégsem tartotta őket vissza a túlzott erőszak alkalmazásától. Ráadásul az, hogy a testkamerák felvételeit hogyan kezelik, az adott rendfenntartó szerven múlik. Publikálásuk akkor lehetséges, ha panasz érkezik a rendőrséghez, de az már az adott szerven múlik, hogy mikor hozza nyilvánosságra a felvételeket, ha és amennyiben megteszi egyáltalán. Mondjuk az sem árt, ha a kamerák be vannak kapcsolva, érdekes módon nem volt a rendőrségi akcióban életét vesztő Breonna Taylor esetében.
Floyd esetében sem a testkamerák segítettek, hanem a járókelők felvételeiből került nyilvánosságra, hogy mi történt.
Joe Biden leendő amerikai elnök – szavai szerint – a rendfenntartó szervek feltételekhez kötött szövetségi támogatását szorgalmazza. Washingtonnak ugyanis nincs beleszólása abba, hogy például egy seriff Arizonában hogyan végezze a dolgát. Legfeljebb ösztönözni tudja azt, hogy változás történjen a legalacsonyabb szintű rendfenntartó szerveknél.
Biden a 2009 és 2017 közötti Obama-elnökséget idéző 300 millió dolláros (csaknem 90 milliárd forintos) szövetségi támogatási programot vázolt fel, amely lehetővé tenné még több rendőr felvételét és továbbképzését. Utóbbi keretében a megválasztott elnök szerint a veszélyes helyzetek deeszkalálását sajátítanák el, hogy újraépüljön a bizalom közöttük és a közösségeik között. Ezt „közösségi rendfenntartásnak” nevezi. Emellett támogatja, hogy még több rendőrségi testkamera beszerzését finanszírozza a szövetségi kormány.
A várhatóan januárban hivatalba lépő demokrata elnök nem fogja egy csettintéssel felszámolni a túlzott erő alkalmazásának jelenségét a rendőri szerveknél. Elindulhat egy folyamat, aminek a kimenetele azonban egyelőre kétséges.
A rendőrségi testkamerák vitatott hatékonysága miatt születtek meg azok az appok, amelyek célja a rendőri intézkedések élő dokumentálása, a forró helyzetek és a visszaélések elkerülése. Egyfajta biztonsági óvintézkedés azoknak, akik tartanak a rend őreitől.
minden amerikai állampolgárnak alkotmányos joga, hogy felvételt készítsen a rendőri intézkedésekről.
A jogaival azonban nem mindenki van tisztában, amivel az intézkedő rendőrök visszaélhetnek. Az alábbi alkalmazások ebben is segítséget nyújthatnak.
Az alkalmazások bírálói attól tartanak, hogy vissza lehet élni az intézkedésekről készült felvételekkel. A gyorsan, gyakorlatilag valós időben publikálható rögzített anyagokat manipulálhatják, az appot pedig oly módon használhatják fel, hogy a rendőrök erőszakos cselekmények célpontjává válhatnak. A támogatók viszont üdvözlik e technológiai vívmányokat, amelyek szerintük erősítik a biztonságérzetet és a rendfenntartás átláthatóságát.
Borítókép: Stephen Maturen/Getty Images