Nem véletlenül hozza nyilvánosságra az ukrán titkosszolgálat (SZBU) a kárpátaljai magyar intézmények és politikai szereplők elleni nyomozásainak részleteit. Kijevnél a jelek szerint betelt a pohár azzal, hogy többszöri figyelmeztetése ellenére a magyar kormány tagjai aktívan részt vettek az október végi helyhatósági választási kampányban. Ezt az ukrán hatóságok Magyarország politikai befolyásának kárpátaljai kiterjesztéseként értékelik, ezért új módszerhez folyamodnak, hogy egyszer s mindenkorra véget vessenek a gyakorlatnak.
Napról napra, így hétfőn is újabb fenyegetésre ébredtek a kárpátaljai magyarok. Tiszapéterfalva polgármesteri hivatalának épületére magyarellenes szöveget írtak fel ismeretlenek a szélsőjobboldali Pravij Szektor (Jobb Szektor) nevében. Az incidens egybevág az utóbbi két hét eseményeivel:
De nem mossuk össze az SZBU tevékenységét a nacionalista fenyegetésekkel. Az ukrán sajtó is foglalkozik a kárpátaljai helyzettel, valamint az azt övező diplomáciai viszállyal Budapest és Kijev között – és nem feltétlenül baráti hangnemben teszi ezt.
A nacionalisták megfélemlítő akciói vélhetően csak melléktermékei a Budapest és Kijev közti viszálynak, illetve annak sajtóvisszhangjának egy olyan országban, ahol a 2014-ben kitört kelet-ukrajnai konfliktus miatt különösen érzékeny téma a szeparatizmus.
Az SZBU szeparatizmus és gazdasági visszaélés gyanújával tartott házkutatásokat a magyar intézményeknél. Megfigyelők szerint kétséges, hogy a Magyarországról érkező pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználásáról lenne szó, hiszen ezeket a gazdaságfejlesztésre és intézmények felújítására szánt összegeket ukrán számlákra utalják, és átlátható módon számolnak el velük.
A kelet-ukrajnai háború miatt az ukránok kifejezetten érzékenyen reagálnak mindenre, ami szeparatizmusra utalhat. Az SZBU a konfliktus hatására kiterjesztette ellenőrzését az ország más térségeire, hogy elejét vegye a szakadárgyanús tevékenységeknek.
A magyar–ukrán kapcsolatok az október végi helyhatósági választások után kerültek mélypontra. A magyar kormány – Kijev tiltakozása ellenére – aktív szerepet vállalt a kampányban.
Ukrajna a magyar kormány tevékenységét Oroszország Donyec-medencei szerepvállalásával azonosíthatja. A kelet-ukrajnai szakadár területek mára teljesen eloroszosodtak, a térséget Oroszország finanszírozza, a helyi politikát pedig Moszkva diktálja.
Látszólag süket fülekre találtak az arra vonatkozó kijevi figyelmeztetések, hogy a magyar kormány tartózkodjon az ukrán belügyekbe történő beavatkozástól, noha az ukrán kormány utólag is jelezte, nem akarja, hogy eldurvuljon a helyzet. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint azért sem keresik a Budapesttel való csatározást, mert Magyarország szomszédos állam, ráadásul EU- és NATO-tag.
Ám a helyzet mégis eldurvulni látszik.
Vannak, akik attól tartanak, az ukrán hatóságok olyan módszerhez folyamodhatnak, amivel szemben Budapest tehetetlen lenne:
hazaárulás vádjával bíróság elé állíthatnak magyar politikusokat.
A hazaárulást az adott ország biztonsága ellen saját állampolgárai követhetik el, például az ország területi egységének, alkotmányos rendjének megsértése szándékával, miközben valamely külföldi kormánnyal vagy szervezettel tartanak fent kapcsolatot.
Ukrajnában a hazaárulás háromtól tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.
Elegendő lenne akár egyetlen embert bíróság elé állítani, hogy indokot szolgáltassanak a kárpátaljai magyar szervezetek és a magyar kormány kapcsolatainak felszámolására, valamint a magyar közösségek és intézmények pénzügyi támogatásának leállítására.
Budapest pedig tehetetlen lenne ebben az esetben: mivel Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárságot, az ukrán jogszabályokat alkalmazza az ukrán állampolgárokra, hiába bír valaki másik állampolgársággal is. Diplomáciai úton nem lehetne így kimenteni az érintetteket.
Mindennek veszélye: olyan folyamat indul el, amit idővel már nem lehet visszájára fordítani. Kárpátalján legalábbis sokan ettől tartanak.
(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter megbeszélése Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal épületében 2020. szeptember 23-án. Fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás)