A hatósági fellépés nyomon követésére szakosodott OVD-Info portál legfrissebb adatai szerint a szombati országos tüntetésekkel kapcsolatban
3435 embert vettek őrizetbe.
A legtöbb ember Moszkvában (1360) és Szentpéterváron (523) került hatósági fogságba. Az ország többi városában tartott megmozdulásokon az őrizetesek száma nem éri el a százat, bár Novoszibirszkben (97), Voronyezsben (92), Kazanyban (92) és Nyizsnyij Novgorodban (90) megközelíti. Jakutszkban, ahol a dermesztő, mínusz 50 fokos hideg sem szegte kedvét a tiltakozóknak, 30 embert vittek el a rendőrök.
Nemzetközi közjogi méltóságok sora – köztük Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője – ítélte el a rendőri erőszak alkalmazását a tüntetőkkel szemben.
Borrel Twitter-üzenetben ítélte el az őrizetbe vételeket, az erőszak aránytalan alkalmazását, valamint az internetes és telefonos hálózatok korlátozását. Figyelmeztetett, hogy az EU-s külügyminiszterek hétfői videókonferenciáján megvitatják az EU válaszlépéseit.
Az orosz hatóságokat, úgy tűnik, nem hatották meg a külföldi politikusok fenyegetései, egyelőre egy esetben vizsgálják a rendőri túlkapást.
A szentpétervári megmozdulásokon egy férfit éppen elvezető rohamrendőrök egyike hasba rúgott egy nőt, aki háttal a földre esett, és súlyos fejsérülést szenvedett. A Margarita Jugyina néven azonosított 54 éves nőt kórházba vitték, az intenzív osztályra került. Állapota kritikus, nincs eszméleténél – jelentette az orosz sajtó.
Az incidensről készült videó tanúsága szerint a nő csak annyit kérdezett, miért vették őrizetbe a rohamrendőrök által közrefogott férfit.
A rekordszámban őrizetbe került tüntetők nagy része meg fogja úszni bírsággal vagy többnapos elzárással járó adminisztratív letartóztatással – írja a meduza.io.
A hírportál azonban rámutat arra, hogy országszerte több tiltakozó ellen indíthatnak büntetőeljárást tömeges zavargásban való részvétel, hatósági személyekkel szemben tanúsított erőszakos magatartás, a közlekedés biztonságának veszélyeztetése vagy éppen a tömeges zavargásra történő, közösségi médiában közzétett felhívások miatt.
Ha pedig nagyon akarják, börtönnel is sújthatják az elkövetőket, hiszen az orosz büntető törvénykönyv vonatkozó cikkelyei ezt lehetővé teszik.
Hatósági személy elleni erőszakért akár öt év szabadságvesztés is kiszabható, jobb esetben pedig 200 ezer rubeles (csaknem 800 ezer forintos) bírsággal büntethető. Más, említett cselekményekért átlagosan kettőtől öt évig terjedő börtönbüntetést és 100 ezertől 300 ezer rubelig (nagyjából 400 ezertől 1 millió 200 ezer forintig) terjedő bírságot róhatnak ki.
Az orosz állami hírügynökségek 40-re tették a moszkvai összecsapásokban megsérült rendfenntartók számát. Valerija Vetoskina ügyvédnő a meduza.io-nak elmondta, ha úgy ítélik meg, hogy egyes gyanúsítottak a rendőrökkel szemben tanúsított erőszakos magatartás során veszélyeztették a rendfenntartók életét, a büntető törvénykönyv erre vonatkozó passzusát is elővehetik, amely alapján
a kiszabható legsúlyosabb büntetés az életfogytiglani szabadságvesztés.
Eközben őrizetbe került az a férfi, aki ököllel megütött egy, a szentpétervári tüntetés idején kordonokat felállító közlekedési rendőrt. A gyanúsított ellen hatósági személy elleni erőszak miatt indítottak eljárást.
Huliganizmus gyanújával pedig nyomozást indítottak a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) autója elleni támadás miatt. Az orosz büntető törvénykönyv alapján akár hét év szabadságvesztéssel is sújthatják az elkövetőket.
Megjegyzendő, hogy az indulatokat az válthatta ki a tüntetők részéről, hogy Alekszej Navalnij megmérgezését széles körben a biztonsági szolgálatnak tulajdonítják.
Megfigyelők szerint azonban a legtöbb őrizetesre nem fognak súlyos büntetést kiróni, mivel – ahogy Borrell is jelezte – a nemzetközi közösség figyelemmel követi az eseményeket. Az Európai Parlament ráadásul csütörtöki állásfoglalásában szigorúbb szankciókat szorgalmazott Oroszországgal szemben, egyebek közt az Északi Áramlat-2 földgázvezeték munkálatainak leállítására szólított fel.