Az Európai Bizottság kérésére vizsgálatot indítottak a belga hatóságok az AstraZeneca brit-svéd gyógyszervállalat belgiumi gyára ellen, miután a cég bejelentette, hogy nem tudja vállalni az első negyedévre ígért vakcinamennyiség leszállítását az Európai Uniónak. Ezt azzal indokolta, hogy a partnercégéhez, a Novasephez tartozó üzemben problémák jelentkeztek, így a március végére ígért 80 millió dózis leszállítása helyett csak 31 milliót tud teljesíteni.
A belga szövetségi egészségügyi ügynökség emberei szerdán jártak először a Brüsszeltől délre fekvő Seneffe-ben található gyárban, mintákat és feljegyzéseket vittek magukkal, az ellenőrzések várhatóan az elkövetkező napokban is folytatódnak – közölte a belga egészségügyi tárca a Guardian cikke szerint.
A nyomozás célja az, hogy megállapítsák: az ellátásban jelentkező problémák valóban a belga üzemben keletkezett gyártási problémáknak tudható-e be. A vizsgálat eredményét az elkövetkező napokban teszik közzé.
Az Európai Bizottságot nem győzte meg az AstraZeneca magyarázata az ellátási láncban felmerült problémákról, és arra gyanakszik, hogy az unió területén gyártott vakcinákat az Egyesült Királyságba irányították át.
Az EB ráadásul jelezte azt is, hogy
egy export-átláthatósági mechanizmust fog létrehozni, hogy nyomon tudják követni, ha a vakcinagyártó cégek az unión kívülre akarnak szállítani oltóanyagot.
Pascal Soriot, a gyógyszercég vezérigazgatója azonban az uniót okolta a szállítmányok körüli problémákért, mondván, hogy Brüsszel túl későn kötötte meg a szerződést, ami nem adott elég időt a vakcinaszállítás rendezésére. A Guardian rámutatott, hogy miközben az uniós ellátás csökkenését bejelentette a cég, biztosította Londont, hogy leszállítja a heti kétmillió adagot, hogy teljesítse a szerződésben vállalt 100 milliós mennyiséget.
Soriot ezt azzal indokolta: szerződés kötelezi arra, hogy az Egyesült Királyságban legyártott adagokat az Egyesült Királyságban is osszák szét. Az AstraZeneca vakcináinak nagy részét az Egyesült Királyságban, Oxfordban és Staffordshire-ben gyártják, és Wrexhamben palackozzák. A Deutsche Welle pedig rámutatott, hogy Nagy-Britanniában nem is akadozik a vakcinaszállítás.
Az AstraZeneca szóvivője hangsúlyozta is, hogy a minden ellátási láncot egy adott megállapodás igényeinek teljesítésére hoztak létre, ami a vonatkozó országok és térségek ellátását célozza. Ahol pedig csak lehetséges, a helyi gyártási lehetőségeket veszi igénybe.
Az Európai Néppárt egészségügyi szóvivője, Peter Liese is kifogásolta az AstraZeneca magyarázatát. Szerinte míg a cég azt állítja, hogy a brit és az uniós ellátási láncok egymástól függetlenek, nem olyan rég még Németországban, Dessauban palackozták az Egyesült Királyságba szánt vakcinákat. Az EU-val kötött szerződésben pedig kifejezetten említik az AstraZeneca két nagy-britanniai gyárát.
Sztella Kiriakidesz uniós egészségügyi biztos különleges hasonlattal illette a brit-svéd cég érvelését amellett, hogy a brit gyárakban készült vakcinák a brit felhasználókat illetik.
Elutasítjuk annak logikáját, hogy az első érkezőket szolgáljuk ki először. Ez egy hentesboltban működhet, de nem szerződésekben és az előzetes adásvételi megállapodásokban
Az AstraZeneca erre azzal vágott vissza, hogy nem tette arra ígéretet, hogy biztosan le fogja szállítani az ígért mennyiséget, sokkal inkább abba egyezett bele, hogy megtesz minden tőle telhetőt.
Azt, hogy mennyire súlyos problémát jelent a vakcinahiány, jól mutatja, hogy már Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke is felszólította az AstraZenecát a szerződésekben foglaltak teljesítésére, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pedig vasárnap azzal fenyegetett, hogy az EU jogi eszközöket fog bevetni a szerződések teljesítése végett.
Érdemes megjegyezni, hogy az Európai Gyógyszerügynökség még nem hagyta jóvá az AstraZeneca vakcinájának uniós alkalmazását, bár várhatóan a döntés pénteken megszületik.