Az Egyesült Államok az elmúlt évtizedben feloldotta a szankciókat Mianmarral szemben, tekintettel arra, hogy az ázsiai ország az utóbbi időben jelentős előrelépéseket tett a demokratikus átalakulás útján – közölte a Fehér Ház, és egyúttal kilátásba helyezte a Barack Obama volt amerikai elnök 2016-ban enyhített gazdasági büntetőintézkedések újbóli szigorítását.
Mianmarban hétfőn hajtottak végre katonai puccsot, az országot a demokratikus berendezkedés útjára terelgető Aung Szan Szjú Csí Nobel-békedíjas de facto vezetőt őrizetbe vették, ahogy a novemberi parlamenti választásokon elsöprő győzelmet arató pártjának, a Nemzeti Liga a Demokráciáért magas rangú tisztviselőit. A Mianmart 1962-től 2011-ig vezető hadsereg bejelentette, hogy egy évre szükségállapot lép életbe, a hatalmat pedig Aung Hliang, a katonaság főparancsnoka vette át.
Joe Biden amerikai elnök figyelmeztetett, hogy a szükségállapot bevezetésével Washington felül fogja vizsgálni az országgal szembeni szankciós politikáját, és kész a korábbi büntető intézkedések visszaállítására és újabbak bevezetésére, ha Mianmart letérítik a demokrácia útjáról.
Fogadkozott, hogy az Egyesült Államok regionális partnereivel azon lesz, hogy a demokráciát és a jogállamiságot mihamarabb visszaállítsák Mianmarban és felelősségre vonják a puccs végrehajtóit.
A katonai hatalomátvétel azonban nem csak a demokratikus folyamatokat, hanem a gazdaságot is gyengíteni fogja, több milliárd dollárnyi külföldi beruházás sorsa vált kérdésessé – írja a BBC vállalatokra és gazdasági elemzőkre hivatkozva. A legtöbb külföldi működőtőke-befektetés (FDI) 5,5 milliárd dollárt tette ki a tavalyi, szeptemberben zárult fiskális évben, az idén viszont ez az összeg várhatóan nem csak a szankciók hatására, de a koronavírus-járvány miatt csökkenni fog.
Nem az amerikai szankciók fognak súlyos csapást mérni a gazdaságra, mivel a Mianmarba irányuló befektetések nagy része Ázsiából származnak. Jóllehet, hatásuk lehet, mivel a nyugati és japán vállalatok kétszer is meggondolják, megéri-e a nekik a mianmari projektek. A Világbank adatai szerint tavaly Szingapúr adta az délkelet-ázsiai országba irányuló tőke egyharmadát, a második legnagyobb beruházó pedig Hongkong volt.
A katonai hatalomátvétellel járó gazdasági büntetőintézkedéseknek azonban Kína lehet a haszonélvezője. A Vriens&Partners tanácsadócég az általa jelenleg kezelt 3-4 milliárd dollárt kitevő, energetikával, infrastruktúrafejlesztéssel és távközléssel kapcsolatos beruházási projektek sorsa kérdésessé vált. A tanácsadócég ügyvezetője szerint éppen ezért a junta a puccsot hivatalosan belügynek tekintő Kína felé fordulhat, amelynek amúgy is komoly energetikai érdekeltségei vannak Mianmarban.