Katonákkal zsúfolt teherautók, köztük páncélosok jelentek meg a kora esti órákban Mianmar legnépesebb, az ország gazdasági központjának számító Rangun utcáin. A február elsején történt katonai hatalomátvétel óta ez az első alkalom, hogy a katonaság ellepte Rangun utcáit, ami arra utal, hogy a hadsereg az éjszaka folyamán nagyszabású akcióra készül, vagy legalábbis megkezdte annak előkészítését.
A puccs ellen ugyanis polgári engedetlenséget hirdettek, vasárnap kilencedik már napja vonultak ki országszerte tízezrek tüntetni a junta ellen, követelve a hatalomátvétel visszafordítását. Rangun, mint korábbi főváros pedig a tiltakozások egyik központi helyszíne.
Az amerikai nagykövetség katonai mozgásra figyelmeztetett, és felhívást intézett az amerikai állampolgároknak, hogy maradjanak otthonaikban, húzódjanak biztonságba. Emellett jelezte, hogy az éjszaka során várhatóan akadozások fognak jelentkezni az internetszolgáltatásban a délkelet-ázsiai országban. A főként fiatalokból álló tiltakozók az interneten szervezik akcióikat, és a kibertérben osztják meg a hatósági túlkapásokat, mint a gumilövedékek és egyes esetekben az éles lőszer alkalmazását a tüntetőkkel szemben.
Az éjszakai internetkorlátozás célja egyelőre nem világos. A NetBlocks megfigyelőszervezet szerint helyi idő szerint hajnali egytől szinte teljesen blokkolták a világhálót Mianmarban, az adatforgalom 14 százalékára csökkent a megszokottnak.
Meg nem erősített jelentések szerint az északi Mjitkjina városban a katonaság lövéseket adott le, hogy feloszlassa a tiltakozó tömeget. Nem világos, hogy a éles lőszert használtak-e. A 74 Media nevű helyi hírportál tudomása szerint a tiltakozásról tudósító több újságírót őrizetbe vették a biztonsági erők. Ennek hatására 16 nyugati ország nagykövetsége közös közleményben szólította fel a hadsereget, hogy tartózkodjon az erőszaktól. Figyelmeztettek egyúttal, hogy a világ szeme Mianmarra figyel.
Beszámolók szerint
a karhatalom az utóbbi napokban az éjszaka leple alatt hurcolja el az embereket.
Éppen ezért a helyiek „polgárőrségeket" állítottak fel a lakónegyedekben, hogy a hatályban lévő kijárási tilalom ellenére is nyomon tudják követni a karhatalmi mozgásokat, és meg tudják akadályozni a polgári elégedetlenséghez csatlakozó civilek letartóztatását.
A tiltakozó mozgalom több szervezőjénél is megjelent a katonaság éjszaka, az ő esetükben a büntető törvénykönyv 505. paragrafusa alapján járnak el. A cikkely két év börtönnel fenyegeti azokat, akik a közrend vagy nyugalom megzavarására alkalmas üzeneteket tesznek közzé. Ezzel az eszközzel sokszor élt a hadsereg abban az öt évtizedben is, amelyben szintén katonai diktatúra volt a délkelet-ázsiai országban. Ez alapján az is büntetendő, ha valaki rejtegeti a keresett embereket – mutatott rá az MTI.
Szombaton ráadásul a katonaság széles jogkörökkel ruházta fel magát, hogy embereket vehessen őrizetbe és magánlakásokat kutathasson át. Az emiatti hangulatról már művészeti alkotások is napvilágot láttak.
Úgy tűnik, a katonaság kezéből egyre inkább csúszik ki az irányítás, ez is indokolttá tehette a a tiltakozókkal szembeni fellépés mértékének fokozását. Az egészségügy után ugyanis egyre több szektorban terjed a polgári engedetlenség, a helyi média szerint az ország egyes részein leálltak a vonatok, és több erőműben feldühödött tömeg fogadta az odavezényelt katonákat. A junta arra utasította a közalkalmazottakat, hogy vegyék fel a munkát, máskülönben az engedetlenségnek következményei lesznek.
A junta ráadásul bejelentette:
23 ezer foglyot engednek szabadon a börtönökből.
A Reuters tudósítása szerint a helyiek attól tartanak: el fog harapódzani az erőszak, amit a katonaság a saját javára fog fordítani, hogy bebetonozza hatalmát. A hírügynökségnek nyilatkozó ranguni lakos felidézte, hogy a hadsereg az 1988-as demokráciapárti megmozdulások idején is bűnözőket szabadított a lakosságra, majd az erőszak elharapódzásával indokolta hatalmának megerősítését.
Az al-Jazeerának nyilatkozó civilek pedig úgy látják, hogy nem csak a balhé kirobbantása a cél a börtönlakók kiengedésével, hanem az, hogy
helyet szabadítsanak fel a politikai foglyoknak.
A hadsereg február első napján, az új parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, és tartóztatta le az országot vezető politikusokat, köztük a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít és az államfőt is. Arra hivatkoztak, hogy a kormány nem vette figyelembe az Aung Szan Szú Kji pártjának elsöprő győzelmével járó novemberi választásokkal kapcsolatos, csalást emlegető panaszaikat.