Hosszú tárgyalások várnak a katalán függetlenségpártiakra: hiába növelték mandátumaik számát a vasárnapi választáson, a szeparatisták nem értek el kétharmadot. Ráadásul a nemzetközi botrányba torkolló, 2017-es tüntetések örökségével is kezdeniük kell valamit, miközben a Madrid-barát unionisták is jelentősen növelték támogatottságukat.
Újra lendületet kaphat a katalán függetlenedési mozgalom, miután a vasárnapi regionális választáson a voksok többségét a szeparatista pártok szerezték meg. A Katalán Köztársasági Baloldal (ECR) és az Együtt Katalóniáért (JxCat) pártokat a választók 51 százaléka támogatta, ezzel először kerültek többségbe a helyi törvényhozásban. A 135 mandátumból összesen hetvennégyen osztoznak, márpedig ez néggyel több, mint amennyit a legutóbbi, 2017-es előre hozott választásokon elnyertek.
Aggasztó hír ez Madridnak, hiszen az eredmény a szintén 2017-ben megtartott, október 1-jei függetlenségi népszavazáson történtek sebeit tépheti fel. Négy évvel ezelőtt a spanyol állam alkotmányellenesnek nyilvánította a referendumot, majd a rendőrség fizikai erővel próbálta megakadályozni a szavazást.
Mintegy 844 ember, közöttük tizenhárom rendőr sérült meg az összecsapásokban, azonban még így is a leadott voksok 92 százaléka támogatta egy független Katalónia létrehozását.
A nemzetközi botrányba torkollt referendumot követően, 2017. október 27-én a katalán parlament kikiáltotta az autonóm közösség függetlenségét. Órákkal később a madridi törvényhozás is lépett, majd menesztették a népszavazást kiíró katalán miniszterelnököt, Carles Puigdemont-t. Per indult több függetlenségpárti politikus ellen is, közülük tizenkettőt börtönbüntetésre ítéltek, Puigdemont pedig Brüsszelbe menekült.
Madridnak történelmi félelme a katalán függetlenedés, a térség adja ugyanis a spanyol gazdaság 20 százalékát. Központja, Barcelona a nyolcadik legélhetőbb város a világon, miközben az elmúlt években a startup vállalkozások egyik legvonzóbb célállomásává vált.
A világjárvány ráadásul a spanyol gazdaságot sem kímélte, az El Pais spanyol napilap cikke szerint csak januárban több mint 76 ezer munkahely szűnt meg, ami különösen fájó azután, hogy 2020-ban közel 22 százalékkal nőtt a munkanélküliség.
Katalónia azonban viszonylag jól kezelte a válságot. Ennek köszönhető, hogy a helyi kormány február 8-án enyhített a járványügyi korlátozásokon. Délután fél 5-ig nyitva lehetnek az éttermek és kávézók, csökkentett üzemmel, de működhetnek a szállodák, s kinyithattak az edzőtermek is. Ezzel szemben Spanyolország többi részén maradt a Magyarországon is tapasztalható, drákói szigor.
A madridi kormánynak ugyanakkor kapóra jött a járvány, hiszen a vírustól való félelem távol tartotta a szavazókat. Míg 2017-ben rekordmagas, 80 százalék fölötti volt a részvételi arány, idén 30 százalékkal kevesebb szavazatot adtak le. Ezzel kapcsolatban az AP hírügynökség arra hívja fel a figyelmet, hogy enyhült a szeparatisták retorikája, nem álltak elő ugyanis újabb függetlenségi akciókat támogató, konkrét javaslattal. Az Euronews szerint megfigyelők arra figyelmeztetnek, hogy a függetlenségpártiak térnyerése nem feltétlenül tükrözi a népakaratot. Egy friss kutatás azt mutatja, hogy a katalánok továbbra is megosztottak ez ügyben, a válaszadók 47,7 százaléka most is nemet mondott arra a kérdésre, szeretné-e, ha Katalónia elszakadna Spanyolországtól.
Nem véletlen, hogy az unionista Katalán Szocialista Párt (PSC) az ECR-rel megegyező, 33 mandátumot szerzett.
Ezzel megkétszerezte támogatottságát, ami komoly siker Madridnak: a párt listáját ugyanis Pedro Sánchez kormányfő korábbi egészségügyi minisztere, Salvador Illa vezette. A függetlenségpártiak, az ECR és a Puigdemont által alapított JxCat viszont nem szerezte meg a mandátumok kétharmadát, ezért nagykoalícióra kényszerülnek. Az El Pais cikkében kitér arra, hogy a függetlenségpártiak között ráadásul nem teljes az összhang. Az új katalán kormánynak március 12-ig kell felállnia, a héten már elkezdődnek a tárgyalások. Erről beszélt a választáson a függetlenségiek közül a legtöbb mandátumot megszerző Katalán Köztársasági Baloldal politikusa, Pere Aragonès.
A katalánok kinyilvánították akaratukat, itt az idő, hogy újra referendumot tartsanak ez ügyben, és ehhez segítséget várunk Európától – fogalmazott az ECR-es politikus, aki a Puigdemont alapította Együtt Katalóniáért párttal és a barceloniai polgármester, Ada Colau nevével fémjelzett En Comú Podem (ECP) csoporttal alakítana kormányt. Utóbbi kettőnek azonban ellenséges a kapcsolata, ezért az ECP politikusa már reagált is Aragonès felhívására. Mint fogalmazott, pártja nem hajlandó együtt kormányozni Puigdemont politikai közösségével, amivel Aragonès is tisztában van.
Borítókép: Szavazatukat leadó emberek a katalán parlamenti választásokon, a tarragonai Tarraco Arena nevű rendezvényközpontban kialakított szavazóhelyiségben 2021. február 14-én. – MTI/EPA/EFE/Alejandro Garcia