Minden az alkotmány és a hatályos törvények alapján fog történni, mindenféle hatalomátadás ki van zárva – szögezte le Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök. Az orosz-belarusz együttműködésről tartott tanácskozáson közölte az is, hogy a tervek szerint a jövő évben, januárban vagy februárban új alkotmányt fogadnak el a kelet-európai országban, és
az lesz maga a hatalomátadás.
Lukasenka februárban jelentette be: célszerűnek tartja, hogy az új alkotmányról tartandó népszavazást a helyhatósági választásokkal együtt rendezzék meg, legkésőbb 2022. január 18-án.
Hangsúlyozta, hogy a sajtóban megjelent értesülésekkel szemben a hatalomátadás kérdése nem merült fel a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott február 22-i csúcstalálkozóján Szocsiban.
Belarusz belügyei kizárólag Belaruszra tartoznak
– tette hozzá.
A fehérorosz elnök közölte, hogy orosz hivatali partnerével az országaikat érintő bizalmas hírszerzési információkat és dokumentumokat cseréltek ki. Mint mondta, „a destruktív erők" most a tüntetési hullám fenntartásán fognak dolgozni hamis hírek és információk felvetésével.
Oleg Voinov vezérőrnagy, a fehérorosz védelmi minisztérium nemzetközi katonai kapcsolatokért felelős részlegének vezetője pedig azt tudatta, hogy
először írtak alá stratégiai együttműködési partnerségről szóló megállapodást a belorusz és orosz védelmi tárcák az elkövetkező öt évre.
Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. A valódi győztesnek Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezetőt elismerő ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és Lukasenkát a Nyugat, ezen belül az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek.
A választás óta hetente tartottak tiltakozó megmozdulásokat, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsérültek a megmozdulások során. A hatóságilag nem engedélyezett tüntetéseken való részvétel miatt büntetőeljárások ezrei indultak, és az ellenzék több vezetőjét is bíróság elé állították.