Őrizetbe vették a Belarusz Lengyelek Szövetségének (ZPB) két vezetőjét, Irena Biernackát és Maria Tiszkowskát, hajnalban pedig elvitték Andrzej Poczobut újságírót, a szervezet másik vezető alakját.
Mindhármuknál házkutatást tartottak a belarusz hatóságok, több személyes tárgyukat is lefoglalták, az újságírótól laptopokat, adattárolókat és telefonokat vittek el. Poczobut felesége szerint
a házkutatást vallási, faji és nemzeti alapú viszály szításának gyanújával hajtották végre az újságírónál
– írja a tut.by belarusz ellenzéki portál.
Bernacka és Tiszkowska, a ZPB nyugat-fehéroroszországi helyi szervezeteinek vezetői esetében is gyaníthatóan ezzel az indokkal razziáztak és vették őket őrizetbe.
Vélhetően ugyanaz a sors vár rájuk, mint a korábban letartóztatott, szerdán már tizenöt napos elzárásra ítélt Andzelika Borysra, a ZPB vezetőjére, valamint a szervezet több tagjára, akik ellen a belarusz főügyészség közlése szerint büntetőjogi eljárást indítottak a már említett bűncselekmény, vallási, faji és nemzeti alapú viszály szítása alapján.
Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a ZPB két lapjának, a Głos znad Niemna és a Magazyn Polski szerkesztőségeiben, valamint a legnagyobb belarusz lengyel szövetségnek számító szervezet grodnói székhelyén is razziáztak.
Belaruszban két lengyel kisebbségi szervezet működik, az egyiket elismeri Minszk, a másikat nem. Ez utóbbi a ZPB, melyet 2005-ben helyeztek törvényen kívül, miután a tisztújító választást nem a hatalom kegyeltje nyerte. Ettől függetlenül a ZPB töretlenül folytatta működését, több lengyel iskolát is üzemeltet – magyarázza az MTI és a tut.by.
Nem egészen világos egyelőre, mi indokolta a hatóságok fellépését a lengyel szervezet ellen, de Lengyelország volt a Belarusz elleni EU-s szankciók legfőbb szószólója az augusztusi, vitathatóan elcsalt elnökválasztás után kirobbant tömegtüntetések nyomán. Varsó emellett fogadta és támogatásáról biztosította a Belaruszból elmenekülni kényszerült Szvetlena Tyihanovszkaja ellenzéki vezetőt.
A tut.by cikkéből pedig az sejlik fel, hogy Lengyelország szoros kapcsolatot ápol a ZPB-vel.
Az egész történt ott vette kezdetét, hogy egy breszti lengyel iskola február 28-i világháborús megemlékezésén részt vett a breszti lengyel főkonzul, amivel megindult a diplomáciai adok-kapok. A breszti ügyészség büntetőjogi eljárást indított háborús bűnösök dicsőítése címén, a főkonzulnak javasolták, hogy hagyja el az országot, a grodnói főkonzulátus vezetőjét és egy konzulját pedig kiutasították. Varsó válaszul persona non-gratának minősítette a varsói belorusz nagykövetség egyik munkatársát.
A történteket az Európai Bizottság sem hagyta szó nélkül, felszólította Minszket a lengyel kisebbségi vezetők szabadon bocsátására. A testület szerint a fehérorosz nép ellen irányuló megtorlások további kiszélesedése, ezen belül a jogvédők, az ellenzékiek, az újságírók üldözése figyelhető meg.
A ZPB-vezetők őrizetbe vétele „világos jele annak, hogy a lengyel kisebbség vált e politika legújabb céljává"
– idézi az EB-nyilatkozatot az MTI.
Csütörtökön újabb utcai tüntetéseket tartottak az ellenzékiek Minszkben, bár korántsem akkorákat, mint amilyenek a tavalyi év végén voltak. A biztonsági szervek nagy erőkkel vonultak fel a város központi területein, az elnöki rezidencia előtt, így a tömegtüntetés elmaradt, bár nem is az volt a cél.
A tut.by beszámolója szerint rekordösszegű bírságokat szabtak ki, és a „megszokott módon", szúrópróbaszerűen vették őrizetbe a tiltakozásra igyekvőket. Az alábbi videó ezt kiválóan szemlélteti.