További orosz diplomatákat utasít ki Prága, miután Oroszország nem engedélyezte Csehország moszkvai nagykövetsége diplomatáinak visszatérését.
„A Prágában dolgozó orosz diplomaták számát hozzáigazítjuk a jelenleg Moszkvában dolgozó cseh diplomaták számához” – közölte Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter csütörtökön délután Prágában egy sajtóértekezleten.
A Vedomosztyi orosz lap információi szerint 63 követségi munkatársnak jelezték a cseh hatóságok, hogy távozniuk kell. Ezzel már megközelíti a nagykövetség létszáma a Moszkvában maradt cseh diplomatákét. Miután az orosz hatóságok tükörlépésként kiutasítottak 20 cseh diplomatát, a moszkvai cseh külképviseleten a nagykövet, 5 diplomata és 19 technikai munkatárs maradt.
A csehek moszkvai képviselete eddig eltörpült a prágai orosz nagykövetség állománya mellett. Miután kémkedés gyanúja miatt 18 orosz diplomata kényszerült távozni, így is 94 fő maradt Prágában, 27 diplomata és 67 munkatárs.
Amennyiben az orosz nagykövetség munkatársai közül további 63-an távoznak, így is 31-en, hattal többen lesznek, mint a moszkvai cseh képviseleten. Mondjuk, ez a két szám már közelebb áll egymáshoz.
Kérdés, hogyan fog erre reagálni Oroszország, amely egyelőre hajthatatlannak tűnik a diplomácia viszály rendezésében. Prága pedig ütközőpályára állt.
Az ügy előzménye, hogy a cseh hatóságok bejelentették, a vrbeticei lőszerraktár 2014-es felrobbantása mögött az orosz katonai hírszerzés állt. A Bellingcat oknyomozó portál ráadásul visszavezette, hogy
a robbantást a Salisbury-i novicsokos merénylet elkövetői, a GRU (az orosz katonai titkosszolgálat) 29155-ös számú, titkos osztagának két ügynöke, Alekszander Miskin és Anatolij Csepiga hajthatta végre.
Az orosz akció indítéka vélhetően az volt, hogy a lőszerraktár egy bolgár üzletember, Emilian Gebrev tulajdona volt, és a hírek szerint Oroszország ellenségeinek, a kelet-ukrajnai harcokban részt vevő ukrán erőknek és a szíriai kormányellenes harcosoknak tervezte a megsemmisített lőszereket leszállítani. Az már egy külön történet, hogy Gebrevet 2015-ben kétszer is megmérgezték, és a gyanú szerint ugyancsak a 29155-ös osztag kezei által.
Figyelemre méltó, hogy miért éppen most tette a bejelentést Prága az orosz kémsztoriról, noha sajtóértesülések szerint a cseh hatóságok már 2018-ban tudtak az orosz szálról. Egyes magyarázatok szerint a belpolitikai helyzet most kívánta meg: meglehet, hogy Andrej Babis cseh kormányfő kicsit el akarja terelni a figyelmet a magas halálozási rátával járó járványhelyzetről.
Egy dolog biztos: a prágai tavasz óta nem volt ennyire válságos Csehország és Oroszország kapcsolata. Míg néhány hete a Szputnyik V vakcina vásárlási tervei voltak a terítéken, a vrbeticei robbantást Oroszország által elkövetett „állami terrorizmusnak" minősítik, a cseh szenátus pedig a cseh–orosz együttműködési megállapodás felmondását követeli.
A kormányközeli orosz sajtó szerint Prága végrehajtotta „nyugati gazdáinak” akaratát, mivel a válság Washington és London érdekeit szolgálja.
Moszkvában legalábbis így látják a helyzetet.
Ez a felvetés még reális is lehet annak fényében, hogy Prága felszólította NATO-szövetségeseit és az EU-tagállamokat, hogy vállaljanak szolidaritást vele, és utasítsanak ki orosz diplomatákat ők is.
Megjegyzendő, hogy a Szabad Európa eközben arról írt, hogy az orosz nagykövetségeken dolgozók harmada lehet kém, gyakran diplomáciai álca alatt tevékenykednek. A lap idézi Jaroslav Nad cseh védelmi miniszter tavalyi interjúját, amelyben azt mondta, hogy a cseh és szlovák nagykövetségeken lévő oroszok nagyjából harmada dolgozhat közvetlenül a titkosszolgálatnak, vagy olyan diplomata, aki kapcsolatban van az orosz hírszerzéssel is.
A Cseh Rádió úgy látja, hogy az újabb kitiltással Prága arra az útra lépett, ami moszkvai nagykövetségének bezárásához vezethet. És ez ugyanígy igaz Oroszország prágai nagykövetségére.
Bár Oroszország az utóbbi két napban pont békülékeny, de legalábbis a feszültségcsökkentő gesztusokat tett, Vlagyimir Putyin orosz elnök éves beszámolóján figyelmeztette a Nyugatot, hogy ne lépjék át a Kreml által meghúzott „vörös vonalat”, ellenkező esetben „aszimmetrikus, gyors és kemény válaszra” számíthatnak.
Csehországot nem említette, megfigyelők szerint azonban a figyelmeztetés a cseh–orosz diplomácia viszályra is utalt.