A koronavírus-járvány okozta helyzet áttekintése, a járvány idején az unión belüli szabad mozgást biztosító, koronavírus elleni beoltottságot igazoló, közös uniós dokumentum bevezetése, valamint az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatok állnak a hétfőn kezdődő uniós csúcstalálkozó középpontjában.
A személyes részvétel mellett Brüsszelben kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozón a hétfőn este 19 órakor kezdődő munkavacsorát a tagállami vezetők külpolitikai kérdéseknek szentelik, amelyek között kiemelt téma lesz az Európai Unió Oroszországgal ápolt kapcsolata.
Áttekintik továbbá az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokat azt követően, hogy május 1-jén hatályba lépett a felek közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás. Emellett kitérnek a közel-keleti helyzetre, valamint előkészítik a közelgő, június 15-re tervezett EU–Egyesült Államok-csúcstalálkozót.
A vezetők megbeszélést folytatnak a koronavírus-járvány elleni védekezés eredményeiről, a járvány okozta társadalmi és gazdasági helyzetről. Megvitatják a koronavírus elleni oltóanyagok globális igényeinek kielégítésére irányuló uniós erőfeszítéseket és azt, hogy az EU hogyan és milyen mértékben fokozhatja a vakcinamegosztást a világ többi részével.
Mivel az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói csütörtökön politikai megállapodást kötöttek a koronavírus elleni beoltottságot igazoló, közös uniós tanúsítvány bevezetéséről, az EU-tagországok állam- és kormányfői vitát tartanak a dokumentum bevezetésének lehetőségeiről. Az EU elképzelése szerint az oltási igazolvány július elsején lépne érvénybe.
Izraelben olyan jól állnak az oltásokkal, hogy feloldják a helyi korlátozásokat – írja a The Guardian a Reutersre hivatkozva.
Juli Edelstein, az izraeli egészségügyi miniszter szerint a lakosság nagy része megkapta már a Pfizer-vakcinát, és az 50 év fölöttiek 92 százaléka be van oltva, így három lezárás után újra lehetett nyitni.
Az országban 12 új koronavírusos megbetegedést regisztráltak szombaton, ami óriási haladást jelent a januári adatokhoz képest, amikor 10 ezernél is magasabb volt ez a szám.
Izrael láthatóan kezd kilábalni a járványból, így egyre nagyobb szabadságot engednek a lakosoknak, és júniustól feloldják a korlátozásokat
A gazdaság és az izraeli polgárok további teret kapnak
– mondta Edelstein, aki arra is figyelmeztetett, hogy visszaállíthatják a korábbi intézkedéseket, ha fordul a helyzet.
A román hatóságok tegnapi döntését követően újabb könnyítés lépett életbe a magyar–román határon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán.
Most a kolozsvári magyar főkonzulátus révén újabb részletek derültek ki, például az, hogy az a személy tud Romániából Magyarországra karantén nélkül utazni, aki
MEGKAPTA MÁR LEGALÁBB AZ ELSŐ OLTÁST ROMÁNIÁBAN, ÉS RENDELKEZIK EZT IGAZOLÓ DOKUMENTUMMAL, AKÁR MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR, AKÁR MAGYAR–ROMÁN KETTŐS ÁLLAMPOLGÁR, AKÁR KIZÁRÓLAG ROMÁN ÁLLAMPOLGÁR.
Szintén karantén nélkül látogathat Magyarországra, aki PCR-teszt-eredménnyel igazolja, hogy az elmúlt 6 hónapban átesett a fertőzésen, írta a Maszol.ro.
Szlovákiában nem egy településen késnek az AstraZeneca védőoltásának második adagjára szóló „behívók” – írta a Parameter.sk olvasóinak a jelzésére hivatkozva. Ez a Dunaszerdahelyi járásban is gondot okoz, a várakozók pontos és hivatalos tájékoztatás hiányában magukra vannak utalva.
Míg a Pfizer és Moderna vakcinái esetében négy hét a két dózis közti várakozási idő, amit sikerül is tartani, az AstraZeneca két oltási adagja között 10 hétnek kell eltelnie. Ez pedig a dolgok jelenlegi állása szerint akár 12-14 hétre is kicsúszhat.
Újabb, 698 ezer Pfizer-BioNTech vakcina érkezik pünkösdhétfőn Romániába, írta a Transindex.ro portál. Repülőn szállítják a koronavírus elleni oltóanyagot Bukarestbe, Kolozsvárra és Temesvárra, onnan speciális konténerekben viszik az elosztóközpontokba. Eddig 7,2 millió adag Pfizer-BioNTech-oltást kapott Románia, ebből 5,8 millió dózist már felhasználtak.
Nagy-Britanniában meghaladta a 60 milliót a koronavírus ellen beadott első és második dózisok együttes száma. A hivatalos adatok szerint az első oltási adagot eddig több mint 37,9 millió embernek adták be.
Közülük 22,6 millióan a második dózishoz is hozzájutottak, írta az MTI. Ez azt jelenti, hogy a felnőtt brit lakosság 72 százaléka részesült eddig a koronavírus elleni oltás első adagjában, 43 százalék pedig már mindkét dózist megkapta.
A koronavírus-járvány miatt több mint 100 ezer üzlet zárhat be végleg Németországban, a gazdaság pedig 300 milliárd euró – 104,6 ezer milliárd forint – veszteséget könyvelhet el – írja az MTI.
A városi és települési önkormányzatok szövetségének (DStGB) elemzése szerint a pandémia felgyorsíthatja a belvárosok pusztulását a bevásárlóközpontok és az online kiskereskedelem iránt megnőtt kereslet miatt, a járvány előtti állapot ugyanis nem áll vissza.
A DStGB szerint a boltok bezárásával együtt nagyjából 500 ezer munkahely szűnhet meg, és értelemszerűen megugrik a bérlőre váró üzlethelyiségek száma is.
Más mértékben védik a koronavírus elleni oltások a férfiakat és a nőket. Legalábbis ezt állítják michigani kutatók. Mind a Pfizer/BioNTech, mind a Moderna oltása valamivel hatékonyabb a férfiak esetében, írta az Infostart.hu.
Az eltérés azért nem tetemes. A Moderna oltása a férfiakat 95,4, a nőket 93,1 százalékos hatékonysággal védi.
A PFIZER HASZNÁLATAKOR 96,4 SZÁZALÉK A VÉDETTSÉG SZINTJE A FÉRFIAK, ILLETVE 93,7 SZÁZALÉK A NŐK ESETÉBEN.
Mindkét oltás hírvivő RNS technikáján alapul, nanorészecskékbe burkolva juttatják be a szervezetbe az aktív hatóanyagukat.
A koronavírus-járvány okozta helyzet áttekintése, a járvány idején az unión belüli szabad mozgást biztosító, koronavírus elleni beoltottságot igazoló, közös uniós dokumentum bevezetése, valamint az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatok állnak a hétfőn kezdődő uniós csúcstalálkozó középpontjában.
A személyes részvétel mellett Brüsszelben kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozón a hétfőn este 19 órakor kezdődő munkavacsorát a tagállami vezetők külpolitikai kérdéseknek szentelik, amelyek között kiemelt téma lesz az Európai Unió Oroszországgal ápolt kapcsolata.
Áttekintik továbbá az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokat azt követően, hogy május 1-jén hatályba lépett a felek közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás. Emellett kitérnek a közel-keleti helyzetre, valamint előkészítik a közelgő, június 15-re tervezett EU–Egyesült Államok-csúcstalálkozót.
A vezetők megbeszélést folytatnak a koronavírus-járvány elleni védekezés eredményeiről, a járvány okozta társadalmi és gazdasági helyzetről. Megvitatják a koronavírus elleni oltóanyagok globális igényeinek kielégítésére irányuló uniós erőfeszítéseket és azt, hogy az EU hogyan és milyen mértékben fokozhatja a vakcinamegosztást a világ többi részével.
Mivel az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói csütörtökön politikai megállapodást kötöttek a koronavírus elleni beoltottságot igazoló, közös uniós tanúsítvány bevezetéséről, az EU-tagországok állam- és kormányfői vitát tartanak a dokumentum bevezetésének lehetőségeiről. Az EU elképzelése szerint az oltási igazolvány július elsején lépne érvénybe.
Ukrajnában az utóbbi 24 órában mintegy két és fél ezer, a megelőző napinál több mint kétezerrel kevesebb új beteget jegyeztek fel, írta a karpathir.com. A koronavírus 89 embert fosztott meg az életétől szombaton. Március 9-e óta nem jegyeztek fel egy nap alatt száznál kevesebb elhunytat. Kórházba mintegy 1700 fertőzöttet kellett szállítani.
Szerbiában 266 új koronavírusos esetet regisztráltak egy nap leforgása alatt 6848 teszt kiértékelése után, írta a PannonRTV. A fertőzésben 11 beteg lelte halálát az utóbbi 24 órában. A járvány kezdete óta 6777 család gyászolja hozzátartozóját.
Kórházban jelenleg 1402 fertőzött pácienst kezelnek, közülük 66 beteg van lélegeztetőgépen.
Oltóbusz, bevásárlóközpont, egészségház, vásárcsarnok – kényelmükhöz igazíthatják a belgrádiak az oltakozást. A tömeges immunizáció kezdete óta több mint 1 millió 230 ezer vakcinát adtak be Szerbia fővárosában, írta a PannonRTV. Belgrádban meghaladta a 48 százalékot a beoltottak száma. Eddig több mint 670 ezer ember vette fel valamelyik védőoltás legalább első dózisát.
Ahhoz, hogy a város elérje az 50 százalékos beoltottságot, még körülbelül 20 ezer embernek kell vakcinát magához vennie. Az újraoltottak száma Belgrádban meghaladta a 40 százalékot.
Oroszországban csaknem 9 ezer új koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak az elmúlt 24 órában. Már több mint ötmillióan fertőződtek meg, az aktív betegek száma 265 ezer, írta a távirati iroda. Szombaton 357 fertőzött nem tudott megbirkózni a kórral.
Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 135 millió laboratóriumi tesztet végeztek el.
Romániában 307 új koronavírus-fertőzéses esetet diagnosztizáltak az utóbbi 24 órában. A Covid–19 kórban és szövődményeiben 56 beteg hunyt el, írta a Maszol.ro. Jelenleg 590 beteget kezelnek intenzív osztályon, kevesebbet, mint az előző napon.
Az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) friss vizsgálati eredményei szerint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár, illetve a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű vakcinái egyaránt nagyon hatékonyak a koronavírus indiai variánsa által okozott betegség kialakulásának megakadályozásában.
A PHE vasárnap ismertetett adatai szerint a két vakcinaféle majdnem olyan magas hatékonysággal akadályozza meg a hivatalosan B.1.617.2 megjelöléssel nyilvántartott, közkeletűen indiai variánsként emlegetett változat okozta Covid–19 betegség szimptomatikus kifejlődését, mint a Délkelet-Angliában korábban feltűnt, Nagy-Britanniában dominánssá vált kenti variáns esetében.
Jenny Harries, a brit egészségügyi minisztérium egészségügyi biztonsági hivatalának (UK Health Security Agency, UKHSA) vezérigazgatója a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában elmondta: a két vakcina hatékonysága között mutatkozó látszólagos különbség abból ered, hogy a vizsgálat minden korcsoportra kiterjedt, viszont a Pfizer/BioNTech-oltóanyag nagy-britanniai alkalmazása jóval előbb kezdődött, és fiatalabb korosztályokra, főleg a közegészségügyi ellátásban dolgozókra összpontosult.
Egy új kutatásban sikerült identifikálni néhány olyan gént, amely befolyásolhatja a koronavírus-fertőzések lefolyását. Arra vonatkozóan, hogy a genetika kapcsolatban van-e a koronavírus-fertőzéssel, már korábban is voltak kutatások.
A kanadai tudósok által végzett új kutatás most szintén arra utal, hogy ez a kapcsolat létezik. A tudósok 5000 ember genetikai adatait vetették össze, és arra jutottak, hogy
ELSŐSORBAN AZOK A GÉNEK JÁTSZHATNAK SZEREPET A FERTŐZÉSBEN, AMELYEK AZ EMBEREK VÉRCSOPORTJÁT MEGHATÁROZZÁK.
„Azonosítottunk néhány olyan gént, amelynek köze lehet a koronavírus-fertőzéshez” – mondta Dr. Ana Hernandez Cordero, a British Columbia Egyetem kutatója.
Németország vasárnaptól több európai országot is levett a rizikós országok listájáról – beleértve Szlovákiát. Azoknak az utasoknak, akik az utóbbi tíz napban rizikós térségben tartózkodtak, az országba való belépés után karanténba kell vonulniuk. Ez kiváltható negatív teszt felmutatásával, illetve oltási igazolással avagy annak bizonyításával, hogy az illető átesett a koronavírus-fertőzésen, írta a korkep.sk.
A kötelező karantén június végéig lesz érvényben.
A rizikós térségek listájáról Finnországot, Romániát, San Marinót, Spanyolországot és Írország egyes régióit, valamint Jamaicát is levették. Ezenkívül a koronavírus magas előfordulási térségeinek listájáról az „egyszerű” rizikós országok közé sorolták Franciaországot, Horvátországot és Szlovéniát.
Nem volt halálos áldozata a Covid–19 betegségnek Koszovóban és Montenegróban az utóbbi 24 órában, amire hónapok óta nem volt példa. Montenegróban legutóbb január 2-án nem jelentettek koronavírussal összefüggő halálesetet, míg Koszovóban erre tavaly október 21-én volt példa, írta a távirati iroda.
Szerbiában 14 fertőzött életét követelte a koronavírus, a járvány kezdete óta 6766 beteg hunyt el a betegségben.
Szlovákiában 116 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az utóbbi 24 órában. A pozitív PCR-tesztek aránya 3 százalék alatt volt, írta az Ujszo.com.
A Covid–19-ben és szövődményeiben szombaton hatan veszítették életüket. A járvány kezdete óta 12 292 ember lelte halálát a fertőzésben.
Már több mint egymillióan vesztették életüket a koronavírus-járvány következtében Latin-Amerikában és a karibi térségben, ennek kilencven százalékát Brazíliában, Mexikóban, Kolumbiában, Argentínában és Peruban regisztrálták – írja a France 24.
A járványt Dél-Amerikában először 2020 februárjában észlelték São Paulóban, azóta a halálesetek száma már az 1 001 400-at is meghaladta, ami a globális halálozás 30 százaléka. Emellett összesen több mint 31,5 millió megbetegedést regisztráltak a térségben.
Az emberek nem vigyáznak, egyikünk sem figyel oda a járvány következményeire, mindannyian szeretnénk kimozdulni, utazni
– mondta Alicia Sepulveda, egy argentin lakos.
Alberto Fernández, Argentína elnöke elmondta, hogy a járvány legrosszabb időszakával néznek szembe, ezért május 31-ig szigorítanak az országban.
A Pánamerikai Egészségügyi Szervezet (PAHO) szerint a térség vakcina- és orvosifelszerelés-hiányban szenved.
Brazíliában Jair Bolsonaro kormányát teszik felelőssé az oltóanyagok késedelméért, Rióban például a lakosság nyolc százaléka kapta csak meg eddig a második adagot.
Ukrajnában eddig egymillió embert oltottak be koronavírus ellen. Most az egészségügyi dolgozók, az idősotthonok, a bentlakásos iskolák lakói, a katonák, a szociális szféra munkavállalói, a pedagógusok, a lelkészek, olimpikonok, katasztrófaelhárítók és a 65 évnél idősebbek kapják meg a vakcinát.
Kijev több mint 45 millió adag vakcina beszerzéséről kötött eddig szerződést, írta a karpathir.com. Ebből 42 millió az idén érkezik a mintegy 44 milliós országba.
A pünkösdszombati csíksomlyói fogadalmi búcsús szentmise után kapta meg a koronavírus elleni oltást Böjte Csaba ferences szerzetes, írta a Maszol.ro.
Az Erdély-szerte számos gyermekotthont működtető Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnökét a csíksomlyói kegytemplom szomszédságában található csíkszeredai kórház fertőző és tüdőgyógyászati osztályának udvarán felállított ideiglenes oltóponton immunizálták.
Böjte Csaba azt mondta: mindenkit tiszta szívvel arra biztat, hogy bízzon az orvosokban és egymásban.
Az amerikai Moderna gyógyszergyártó hamarosan kérni fogja a 12–17 éves korosztálynak kifejlesztett, koronavírus elleni oltás jóváhagyását az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA) – idézte a Journal du dimanche francia vasárnapi lap a cég vezetőjét.
Stephane Bancel elmondta: a Moderna június elején nyújtja be kérelmét. Szavai szerint az lenne a legjobb, ha ezt a korosztályt sikerülne beoltani még az iskolaév kezdete előtt, augusztus végéig, hogy biztosan el lehessen kerülni a koronavírus-járvány negyedik hullámát Európában.
Az EMA-nál most zajlik a Pfizer/BioNTech cég 12–15 évesek számára fejlesztett, koronavírus elleni oltóanyagának a vizsgálata. Az Egyesült Államokban ez a vakcina már megkapta a használatbavételi engedélyt.
A világon 166 456 300 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 449 807 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint vasárnap reggeli adatai szerint.
Egy nappal korábban 165 879 428 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 438 489 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 33 103 526 fertőzött volt eddig a napig, és 589 703-an haltak meg.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Kedves Olvasóink!
Tartsanak velünk vasárnap is, hiszen ma is elhozzuk a koronavírusról szóló legfrissebb és legfontosabb híreket a világból.