A nyolc évtizede aláírt hasonló dokumentum mintájára új Atlanti Chartáról állapodott meg csütörtökön a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) pénteken kezdődő háromnapos, angliai csúcstalálkozója előtt egy nappal Boris Johnson brit miniszterelnök és Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke.
A nyolc pontból álló dokumentum – amelyhez a csütörtöki kétoldalú megbeszélésről húsz részletesen kifejtett pontból álló közös közleményt is csatolt a két fél – az első pontban leszögezi, hogy
a két ország elkötelezte magát a demokrácia és a nyitott társadalmak védelme mellett. Az Atlantic Charter 2021 szerint London és Washington az átláthatóság, a jogállamiság, a civil társadalom és a független média védelmének szószólója lesz.
Az eredeti Atlanti Charta, amelyet 1941-ben tett közzé közös deklaráció formájában Franklin Roosevelt akkori amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök, a második világháború utáni világrendről alkotott amerikai és brit terveket vázolta fel, célként kitűzve sok minden más mellett a kereskedelmi korlátok lebontását, a gazdasági-társadalmi viszonyok javítását célzó globális együttműködést, az erőszakos területszerzés gyakorlatának megszüntetését – emlékeztet az MTI.
Az új Atlanti Charta leszögezi, hogy a két ország megerősíti közös felelősségvállalását a kollektív biztonság és a nemzetközi stabilitás fenntartására, a modern kor jelentette fenyegetések teljes köre, köztük a kiberfenyegetések elleni védelemre.
A dokumentum leszögezi, hogy mindaddig, amíg léteznek nukleáris fegyverek, a NATO nukleáris szövetség marad. „NATO-szövetségeseink és partnereink a saját nemzeti véderejük erősítésével párhuzamosan is mindig számíthatnak ránk" – fogalmaz az új Atlanti Charta.
A dokumentumhoz csatolt közös közlemény megerősíti a társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának szándékát, amelyről a G7-pénzügyminiszterek már e hónap elején Londonban tartott értekezletükön egyetértésre jutottak. A közlemény szerint a felek elkötelezik magukat annak az alapelvnek a támogatása mellett, amely 15 százalékos szinten határozná meg az egyes országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.
A brit kormányfő és az amerikai elnök közös közleménye szerint igazságos megoldást kell találni az adóztatási jogok megosztására, annak az elvnek az alapján, hogy a legnagyobb és legnyereségesebb multinacionális vállalatok piacaiként szolgáló országok adóztatási jogot kapjanak az e cégek által 10 százalékos haszonkulcs felett megtermelt nyereség legalább 20 százalékára.