Jelenleg nem világosak a történtek részletei, szokatlan, hogy a brit hadügy gyakorlatilag tagadja az eset megtörténtét, és éppen az oroszok azok, akik nemzetközi vizsgálatot követelnek – értékelte Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója azt, hogy az orosz védelmi minisztérium szerint a parti őrségük figyelmeztető lövéseket adott le, egy Szu–24-es katonai repülőgépről pedig bombákat dobtak le egy brit romboló útjába a Fekete-tengeren.
Kosztur András emlékeztetett, hogy az incidens Ukrajna parti tengervizein történt.
A Krím félszigetet a világ országainak többségéhez, így Magyarországhoz is hasonlóan Ukrajna részének tekintik. Tehát London szerint semmiképp sem sérthették meg az oroszok felségvizeit
– nyilatkozta az Indexnek.
Arra is rámutatott: éppen ezért furcsa, hogy a brit hadügy a leadott lövéseket egy orosz hadgyakorlat számlájára írja, hiszen a Joe Biden és Vlagyimir Putyin között lezajlott genfi találkozó ellenére a Nyugat és Oroszország kapcsolata továbbra is fagyos.
„Korábban ennél kisebb konfliktusok is ürügyet szolgáltattak arra, hogy Oroszországgal szemben újabb szankciók kivetését szorgalmazzák az érintett nyugati vezetők” – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető kutatója.
Kosztur András szerint Ukrajna ennek megfelelően is reagált, a Krím feletti orosz ellenőrzés nemzetközi közösségre jelentett veszélyeit hangsúlyozva.
Kijev számára kapóra is jöhet ez az incidens, mivel
az ukrán vezetés a kelet-ukrajnai békefolyamat elakadásával párhuzamosan a Krím félsziget ügyét is napirenden akarja tartani.
„A britek hallgatása azonban – a sajtó képviselői állítólag nem tudják elérni a hadügyminisztériumot – jelen állás szerint nem kedvez ennek, de meg kell várnunk a későbbi reakciókat is ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk, és láthassuk, milyen következményei lesznek a történteknek” – fejtette ki a vezető kutató, aki arra is figyelmeztet, hogy a maihoz hasonló esetek megismétlődhetnek a közeljövőben.
Június 28. és július 10. között zajlik majd a Fekete-tengeren 32 ország, köztük Ukrajna, az Egyesült Államok és számos más NATO-tagállam részvételével a Sea Breeze 2021 nevű gyakorlat, Oroszország pedig az elmúlt időszakban többször is hangsúlyozta: nem örül a felségvizei közelében gyakorlatozó nyugati hadihajóknak.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője az Indexnek korábban elmondta, ilyen komoly incidens még nem volt a NATO és Oroszország között. Az orosz parlamenti választások előtt lehet esetleg orosz belpolitikai érdek, hogy konfliktus legyen az ügyből, de külpolitikailag nem látja, hogy megérné az oroszoknak. Az Indexnek ő is azt nyilatkozta: több tényre, információra van szükség ahhoz, hogy pontosabban lehessen értékelni az eseményeket.