Elutasította a liaoningi fellebbviteli bíróság kedden annak a kanadainak a fellebbezését, akit kábítószer-csempészet vádjával ítéltek halálra röviddel az után, hogy Kanadában őrizetbe vették a Huawei kínai óriásvállalat alapítójának lányát, Meng Van-csout – jelentette az MTI.
Robert Lloyd Schellenberg kanadai állampolgárt 2018 novemberében a talieni népbíróság eredetileg szabadságvesztésre ítélte, amiért „összeesküdött másokkal”, hogy 222 kilogramm metamfetamint csempésszen Kínából Ausztráliába 2014 végén.
Kínában hivatalosan zéró tolerancia van a kábítószer-csempészettel szemben, ami a legtöbb esetben automatikus halálos ítéletet jelent bizonyos mennyiség felett. Rossz tapasztalatuk van a drogokkal, specifikusan az ópiummal. A brit birodalom ugyanis konkrétan függővé tette a fél országot az 1800-as években, és amikor a császárság fegyverrel próbálta ellenállni a bódulatnak, kétszer is megalázó vereséget szenvedett, a britek pedig újabb és újabb előnyöket csikartak ki Pekingből. Így lett Hongkong brit gyarmat.
A liaoningi fellebbviteli bíróság 2018 decemberében rendelt el perújrafelvételt, miután az ügyészség azzal érvelt, hogy az eredetileg kiszabott 15 éves börtönbüntetés túl enyhe volt.
Egy hónappal később már ki is mondta a halálos ítéletet.
A perújrafelvétellel véletlenszerűen egybeesik azzal, hogy amerikai körözés alapján őrizetbe vették Meng Van-csout, a Huawei kínai informatikai és telekommunikációs óriásvállalat globális pénzügyi igazgatóját Vancouverben, ahol azóta is házi őrizetben tartják fogva.
Annak fényében, hogy Kínában néhány nappal az őrizetbe vételt követően letartóztattak két kanadai üzletembert kémkedés gyanújával, és a drogcsempészt is halálra ítélték, széles körben úgy látják: Peking nyomást gyakorol Ottawára, de Justin Trudeau kanadai kormányfő – meglehet, amerikai nyomásra – nem hajlandó belemenni abba, hogy fogolycsere keretében kiadja Menget.
Az Egyesült Államok szerint Meng Van-csou a Skycom nevű hongkongi fedőcégen keresztül Iránnal üzletelt 2009 és 2014 között, és ezzel megsértette a Washington, illetve az Európai Unió által elrendelt Irán-ellenes szankciókat. A Huawei tagadja a vádakat.
Kína nem teszi nyilvánossá a kivégzések számát, de jogvédő szervezetek szerint a távol-keleti országban hajtják végre a legtöbb halálos ítéletet a világon, és évente több ezer emberre szabnak ki halálbüntetést.
Az ismert adatok alapján a Kínában halálra ítéltek között olyan nemzetiségűek is előfordulnak, akiknek országaival Peking egyébként jó viszonyt ápol – köztük például Nigéria, amelynek szenátusa 2016-ban azt az értesülést tette közzé, hogy mintegy 120 állampolgáruk vár kivégzésre Kínában.
Schellenberg ügye óta még legalább három kanadai állampolgárra szabtak ki halálos ítéletet Kínában, szintén kábítószerekkel kapcsolatos bűntettek miatt.