Fokozódik a diplomáciai szembenállás Kína és Kanada között, ami amiatt alakult ki, hogy Kanadában letartóztatták a kínai Huawei telekommunikációs vállalat alapítójának lányát, mire válaszul Kínában elfogtak két kanadai állampolgárt. Miután Kanada bejelentette, hogy előrelép az Egyesült Államok által követelt Huawei-vezető kiadatási eljárásában, Kína a múlt héten kiterjedt kémkedési vádakkal állt elő a szintén decemberben elfogott két kanadai esetében, akik közül az egyik férfi Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral is koktélozott együtt egy luxusjachton.
December elején tartóztatták le Kanadában Meng Van-csout, a Huawei alapítójának lányát, egyben a vállalat globális pénzügyi igazgatóját. Menget amerikai kérésre fogták el a vancouveri reptéren. Ahogy arról részletesen is írtunk, az ügy messze túlmutat a vállalati csúcsvezetőn, és valójában az amerikai–kínai hatalmi és kereskedelmi vetélkedésről, a technológiai függés biztonsági kockázatairól is szól.
Az amerikai hatóságok több szálon folytatnak vizsgálatot Meng és a Huawei ellen. Részben azzal vádolják, hogy különböző leányvállalatai segítségével megsértette az Irán-ellenes szankciókat, részben pedig azt feltételezik, hogy műszaki és kereskedelmi titkokat lopott el amerikai vállalatoktól. Washington januárban kérte Meng kiadatását.
A Huawei szerint indokolatlanul vádolják őket, és azt kérte, az Egyesült Államok vonja vissza a letartóztatási parancsot, Kanada pedig ne adja ki Menget az USA-nak. A nő tagadta a vádakat, december közepén pedig tízmillió kanadai dolláros óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Azóta vancouveri házában házi őrizetben várja a fejleményeket. Kijárhat, de 24 órás megfigyelés alatt áll, és nyomkövetőt kell viselnie.
A kanadai igazságügyi minisztérium február végén bejelentette, hogy az amerikaiak elegendő bizonyítékot mutattak be ahhoz, hogy megkezdődjön a kiadatási eljárás. Szerdán tartottak az ügyben egy meghallgatást, amin kitűzték május 8-ra azt a következő meghallgatást, amin már a kiadatási eljárást is bejelenthetik. Mengnek lesz lehetősége fellebbezni, és voltak korábban olyan ügyek, amik évekig elhúzódtak.
Meng védőügyvédjei szerint a kanadai igazságügyi miniszter olyan vádpontokat illetően hagyná jóvá a kiadatás megkezdését, amelyek csak az Egyesült Államokban minősülnek bűncselekménynek, de Kanadában nem. Meng is beperelte a kanadai hatóságokat, szerinte törvénytelenül tartották fogva és kérdezték ki, mielőtt még hivatalosan is őrizetbe vették volna.
Kína szerint a Huawei és Meng ellen politikai üldöztetés folyik, a kínai külügyminisztérium azt akarja, hogy az USA ejtse a kiadatási kérést, Kanada pedig azonnal engedje szabadon a nőt. Peking a heves tiltakozáson túl azonban elemzők szerint feltűnően egybeesve Meng ügyével, az eset után kevesebb mint egy héten belül őrizetbe vett Kínában két kanadai állampolgárt az ország „nemzetbiztonságát fenyegető" cselekmények gyanújával.
Ezt hónapokon át nem részletezték, azonban három nappal a kanadai igazságügyi minisztérium bejelentése után hirtelen megjelent a kínai állami médiában a Kínai Kommunista Párt központi politikai és jogi bizottságának közleménye: Michael Kovrig volt kanadai diplomatát kémkedéssel és államtitkok megszerzésével vádolják, míg Michael Spavor kanadai üzletembert a fő kapcsolattartójának és forrásának tartják. Kovrigról azt írták, hogy súlyosan megsértette a kínai törvényeket.
Elfogásuk óta Kovrigot és Spavort titkos helyen tartják fogva. Ügyvédek vagy családtagjaik nem látogathatták meg őket, és kanadai diplomaták is csak rövid időre, havonta egyszer. A New York Timesnak azt állította egy névtelen forrás, hogy Kovrigot reggel, délután és este is kihallgatják, a cellájában pedig nem kapcsolják le éjszakára sem a villanyt.
Kovrig a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) nevű brüsszeli székhelyű elemzőintézet egyik vezető tanácsadója volt, északkelet-ázsiai ügyekkel foglalkozik. Kína-szakértőként dolgozott Észak-Korea, a Dél-kínai-tenger és más regionális konfliktusgócon. Őt Pekingben fogták el.
A Reuters névtelen forrásai szerint Kovrignak a kanadai mellett magyar állampolgársága is van. Állítólag fiatal korában élt Budapesten, egy rockzenekarban énekelt, angolt tanított és cikkeket írt. A kínai külügyminisztérium csak annyit jelentett be, hogy Kovrig kanadai útlevéllel lépett be az országba, a kettős állampolgárság intézményét pedig Kína nem ismeri el.
Spavor egyik cége kulturális és üzleti kapcsolatokat promotált Észak-Koreában. A cége szervezett látogatásokat diákoknak és érdeklődő kínai befektetőknek is az elzárt országba. Egy ideig lakott Phenjanban is, ahol egy kanadai civil szervezet ügyvezető igazgatója volt. A kínai–észak-koreai határon, Tantungban fogták el.
Spavor őrizetbe vétele azért is különösen érdekes, mert azon kevés nyugati ember közé tartozott, akik viszonylag közeli kapcsolatban álltak az észak-koreai vezetéssel, aminek Kína a legfontosabb külföldi támasza. Spavor konkrétan részt vett Dennis Rodman volt amerikai kosárlabdázó 2013-as észak-koreai útjának megszervezésében, és ő maga is együtt tárgyalt a látogatás alatt Kim Dzsongunnal. „Az volt a legcsodálatosabb élmény az életemben” – mondta a Reutersnek 2018-ban a látogatásról. Akkoriban kiadott képeken az látszott, hogy Spavor koktélt ivott Kim Dzsongunnal az észak-koreai diktátor egyik jachtján.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök azt mondta, aggódik a fejlemények miatt. Azt mondta, hogy ők biztosítják a jogállami kereteket Meng esetében, miközben szerinte Kína önkényesen vesz őrizetbe embereket.
A kínai külügyminisztérium azzal reagált, hogy Kovriggal és Spavorral is igazságosan bántak. Kína azt állította, hogy törvényesen fogták el őket, és le fognak csapni azokra a bűnözőkre, akik a nemzetbiztonságot veszélyeztetik.
Kovrig munkahelye, a Nemzetközi Válságcsoport szerint Kovrig Kínában végzett munkája teljesen átlátható volt, az ellene felhozott vádak pedig alaptalanok. Robert Malley, a szervezet elnöke azt mondta, hogy Kovrig őrizetbe vételének időpontja és az állampolgársága kevés kételyt hagyhat afelől, hogy miért fogták el. Az ICG visszautasította, hogy bármi köze lenne kémkedéshez.
A New York Times szerint Kovrig és Spavor támogatói, valamint több külföldi szakértő és korábban Kínában dolgozó volt kanadai diplomata is úgy véli, elsősorban azért fogták el a két kanadait, hogy Kínának is legyen adu a kezében Kanadával szemben Meng letartóztatása után. „Bármiről úgy dönthetnek, hogy helytelen. Egy beszélgetés, ami tegnap még rendben volt, ma már államtitok lehet” – mondta David Mulroney volt nagykövet.
Az is szembetűnő volt, hogy január közepén halálra ítéltek egy Robert Lloyd Schellenberg nevű kanadai állampolgárt kábítószer-csempészet vádjával. Eredetileg ráadásul 2014 végén ítélték el, de váratlanul perújrafelvételt rendeltek el, mert az ügyészség szerint az eredetileg kiszabott 15 éves börtönbüntetés túl enyhe volt. Az ítélet ellen Kanada tiltakozott, most fellebbezésnél tart az ügy.
Kína és Kanada között volt már egy hasonló diplomáciai szembenállás pont Schellenberg elfogásának idején. 2014-ben a kínai hatóságok letartóztattak egy, az észak-koreai határ közelében élő kanadai házaspárt, Kevin és Julia Garrattot, akiket kémkedéssel vádoltak meg.
Az ügyvédjük akkor azzal érvelt, hogy Kína azért fogta el őket, hogy megakadályozza, hogy Kanada kiadjon egy kínai üzletembert, Szu Bint, akit azzal vádoltak meg, hogy katonai titkokat lopott az Egyesült Államokban. Az asszonyt óvadék ellenében szabadon engedték 2015-ben, és később elhagyhatta Kínát. A férfit 2016-ig fogvatartották. Csak azután engedték el, hogy Szu Bin ejtette a kiadatása elleni pert.