A koronavírus delta variánsa az alacsonyan átoltott területeken fertőz leginkább világszerte – közölték szerdán Genfben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetői.
„A delta variáns sok országban üti fel a fejét, még olyanokban is, amelyekben országos szinten magas az átoltottság aránya, azonban valójában azokon a területeken terjed, ahol alacsony az átoltottság és korlátozottan vagy következetlenül tartják be a közegészségügyi és társasági intézkedéseket” – jelentette ki a WHO online sajtótájékoztatóján Maria van Kerkhove, az ENSZ egészségégügyi szakosított szervezetének járványügyi szakértője.
A védőoltások egyértelműen megelőzik a delta variáns okozta betegség súlyos formáit és a haláleseteket – tette hozzá a WHO tudományos főtanácsadója. Szumija Szvaminátán azt is kijelentette, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem utalnak arra, hogy emlékeztető oltásra lenne szükség.
Bruce Aylward, a WHO tanácsadója ugyanezen a genfi sajtótájékoztatón a magas jövedelmű országokban alkalmazott emlékeztető oltásra utalva kijelentette: „Elegendő védőoltás van a világban, de nem a megfelelő helyre kerülnek nem megfelelő sorrendben”.
A szakértő szerint a két adag védőoltásban részesültek emlékeztető oltása előtt világszerte a legsérülékeny embereket kellene ellátni két védőoltással, „amitől még nagyon messze vagyunk”.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a sajtótájékoztatón felszólította az amerikai Johnson and Johnson gyógyszergyárat, hogy tekintettel az afrikai vakcinahiányra függessze fel a Covid-19 elleni védőoltásának a gazdag országokba történő szállítását, és ehelyett Afrikába szállítson. A főigazgató egyben felszólította a svájci Roche gyógyszergyárat, ossza meg a Covid-19 súlyos formáinak kezelésére használt tocilizumab szer gyártási eljárását és az ahhoz szükséges technológiát, miután a cég korábban figyelmeztetett, hogy a szer rövidesen hiánycikk lesz.
A múlt héten a koronavírus-fertőzöttek száma elérte a 4,4 milliót. Tedrosz figyelmeztetett, hogy a delta variáns miatt a világjárvány előbbre jár, mint a megelőző intézkedések, tekintettel a kórházi ápolásra szorulók és a halálesetek számára azokban a térségekben, ahol alacsony az átoltottság és elhanyagolják a megelőzést célzó többi intézkedést.
Jelenleg tíz ország használta fel a védőoltások 75 százalékát, az alacsony jövedelmű országok pedig a lakosság 2 százalékát oltották be
– emlékeztetett, majd megismételte a WHO azon álláspontját, hogy a harmadik oltást javasló országoknak inkább azokat az államokat kellene segíteniük, ahol még az egészségügyi dolgozókat és a legnagyobb kockázatnak kitett lakosokat sem oltották be teljesen.
Michel Ryan, a WHO veszélyhelyzeti igazgatója reményét fejezte ki a genfi sajtótájékoztatón, hogy „a kínai kollégák hajlandóak együttműködni a vírus eredetének pontosabb meghatározásához szükséges tudományos kutatásokban”.
Augusztus 13-án a kínai hatóságok elutasították a WHO-nak egy újabb kínai vizsgálattal kapcsolatos felhívását. Peking akkor arra hivatkozott, hogy tudományos, nem pedig politikai megközelítésre van szükség.
Az első koronavírusos megbetegedéseket a közép-kínai Vuhanban azonosították 2019 végén.
A Szilícium-völgy technológiai óriásai, a Google, a Microsoft és az Apple egyre inkább a hibrid munkavégzést részesítik előnyben a teljes távmunka vagy teljes irodai munka helyett – írja a Pénzcentrum a Guardian cikke alapján.
A Chartered Management Institute (CMI) felmérése szerint a munkáltatók fele szeretne teljesen visszatérni az irodai munkavégzéshez, ám mintegy 48 százalékuk fél attól, hogy a rugalmasság teljes hiánya felmondásokkal járna. A helyzetre a hibrid munkavégzés jelenthet megoldást, vagyis például az, ha a munkavállalónak
hetente két nap irodai munkát és három nap távmunkát írnának elő.
A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a hibrid munkavégzés – a munka és a magánélet egyensúlyát megtartva – hozzájárulhat ahhoz, hogy a dolgozó eredményesebb munkát végezzen. Mindeközben arra is figyelmeztettek, hogy 18 hónapnyi távmunka után a dolgozók jelentős része szorong az irodába való visszatéréstől, az ő esetükben rugalmassággal és kommunikációval érdemes csökkenteni a feszültséget.
Magyarországon egyébként már egy szabályozással is biztosították, hogy távmunkában is lehessen dolgozni. Az erről szóló kormányrendelet július 3-án lépett érvénybe. E szerint ha a felek írásban megállapodnak, illetve az adott munkakör lehetővé teszi, a munkavállaló bizonyos napokon végezhet távmunkát.
Jó reggelt!
Indul az Index napi hírösszefoglalója, amelyben beszámolunk a koronavírus-világjárvány fejleményeiről, ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.