Matura Tamás Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint még nem lehet biztosan megmondani, hogy Kínának az előnyére vagy a hátrányára válhat hosszú távon az afganisztáni tálib hatalomátvétel. Ez attól is függ, hogy a tálibok milyen államot akarnak.

Az az eddigi kínai külügyi reakciókból is látszik, hogy Peking egy teljesen más megközelítést fog alkalmazni Afganisztánban, mint az amerikaiak.

Kína elsősorban a gazdasági együttműködésnek és a tálibokkal való kiegyezésnek lesz a szószólója, ugyanakkor nehézség lehet a számára, hogy nem egyedül próbálja majd az afganisztáni helyzetet valamiféle módon a maga javára fordítani. Oroszországgal, Pakisztánnal, Indiával és azért még a térségben jelen maradó Egyesült Államokkal is számolnia kell

– fejtette ki Matura Tamás az Indexnek.

Kínának eszköz és egyben cél az Afganisztánba való gazdasági benyomulás, de a geopolitikai érdekek is rendkívül fontosak a számára. Kína nyugati területeinek biztonsága szempontjából kulcsfontosságúnak számít a közép-ázsiai régió – jelentette ki a kutató lapunknak.

Matura Tamás szerint Kínának ezért is nagyon jól át kell gondolnia azt, hogy milyen viszonyt alakít ki a tálibokkal, ugyanis az északnyugati hszincsiangi ujgur területei érintkeznek Afganisztánnal.

Ez Kínának az úgymond puha alteste

– fogalmazott. Azt viszont alaptalan félelemnek tartja a kutató, hogy a tálibok támogatnák az ujgur szeparatizmust, egy ilyen törekvést hatékony gazdasági ösztönzőkkel le tud szerelni Kína.

Matura Tamás azt is hangsúlyozta, hogy Afganisztán kérdésében egy nagyon sok tényezős sakkjátszma kezdődik. Példaként említette, hogy Pakisztánnak rendkívül fontos a szomszédos Afganisztán stabilitása, Kínának pedig Pakisztán jelent erős szövetségest India ellenében, vagyis a térségben sokféle érdek fonódik össze.

Egyelőre nehéz megmondani, hogy Kína konkrétan mit nyújthat a tálib vezetésnek, hiszen még az sem látható, hogy pontosan milyen állami berendezkedést akarnak. Jelenleg megpróbálnak progresszívnek és békésnek feltűnni, ha ez hosszú távon is így lesz, akkor Matura Tamás szerint a Kínából érkező technológia, az infrastrukturális beruházások, befektetések lehetnek fontosak a tálib vezetésnek.

Kína egyrészt cserébe hozzáférést kaphat az afganisztáni ásványkincsekhez, másfelől például biztosíthatja az Új Selyemútnak a közép-ázsiai szakaszát. Új útvonalakat, transzportkorridorokat alakíthat ki. Biztonságpolitikai szempontból pedig nagyon fontos, hogy biztosíthatja a térséget és ezzel a saját nyugati területeit. Bőven van lehetőség együttműködésre, itt a kulcskérdés az, hogy a tálibok vajon milyen államot akarnak

– magyarázta a Kína-kutató az Indexnek.

A kérdésre, hogy Kína jelenléte Afganisztánban tovább ronthatja-e az Egyesült Államokkal való viszonyt, Matura Tamás azt mondta: a stabilitás, az, hogy ne alakuljon ki egy új terrorállam, és ne induljon el menekülthullám Európa irányába, az Egyesült Államoknak is az érdeke. Ha ezt segíteni tudják a kínaiak, akkor az részben az amerikaiknak is jó, de rossz optikája is lehet számukra Kína eredményességének.

Egy újabb propagandagyőzelmet jelentene Kínának. Megmutathatnák a világnak, hogy az amerikaiak húsz év alatt sem voltak képeset rendet teremteni, a kínai megoldás azonban sikeres

– fogalmazott Matura Tamás.

Az oroszok szemét is szúrhatja, ha eredményes a kínai benyomulás Afganisztánba. „Oroszország számára frusztráló lehet, hogyha a másodhegedűs szerepébe kerül a saját korábbi közelkülföldjén” – jegyezte meg a kutató.

Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója úgy véli, Oroszország kommunikációs szempontból ki tudja aknázni a tálibok győzelmét, mivel a megrázó kabuli képsorok és az afgán kormány gyors összeomlása talán „az Egyesült Államok demokráciaexportja kudarcának eddigi legszemléletesebb példáját jelenti”.

Túlzás lenne azonban a szakértő szerint azt állítani, hogy Oroszországnak jó lenne a tálib hatalomátvétel,

hiszen a szélsőséges iszlám közép-ázsiai megerősödése elsősorban Oroszország és szövetségesei számára jelenthet biztonsági fenyegetést.

Kosztur András felhívta a figyelmet, hogy Moszkva két, Afganisztánnal határos országgal, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal is szorosabbra fűzte katonai együttműködését az elmúlt hónapokban. Emlékeztetett, Tádzsikisztán esetében ez nem annyira meglepő, hiszen mindkét ország tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, de Üzbegisztán eddig távolságtartó volt a Moszkvával való szorosabb szövetségesi viszonyt illetően, most mégis katonai stratégiai partnerségre léptek.

Ez azt mutatja, hogy mind komolyan veszik az afganisztáni változások jelentette veszélyeket, amelyeket egy migrációs krízis lehetőségei is tetéznek

– magyarázta a kutató az Indexnek.

Kabul és Moszkva elsődleges érdeke egyaránt a békés viszony fenntartása Kosztur András szerint. Oroszország, a közép-ázsiai országok és Kína számára az a fontos, hogy a tálibok ne „exportálják” az ideológiájukat, ne nyújtsanak támogatást más szélsőséges csoportoknak, mozgalmaknak.

A kutató szerint úgy tűnik, a tálibok nemzetközi elismertségre vágynak, el akarják ismertetni magukat Afganisztán legitim vezetőiként, ehhez pedig el kell kerülniük, hogy az Egyesült Államok után esetleg egy újabb nagyhatalmat haragítsanak magukra, és persze le kell mosniuk magukról a terrorszervezet negatív imázsát.

A kölcsönös gazdasági előnyök kiaknázásáról csak a politikai konszolidáció után lehet érdemben szó

– jegyezte meg Kosztur András.

Ami az afgán–orosz viszonyt illeti, a kutató emlékeztetett, hogy az afganisztáni érdekcsoportok szinte az összes létező konfigurációban harcoltak már egymás ellen, így a több mint három évtizede véget ért szovjetellenes harcokat is számos újabb konfliktus írta felül. Megjegyezte, a jelenlegi kétoldalú kapcsolat kifejezetten jónak tűnik,

az orosz külügy képviselője egyenesen tárgyalóképesebbnek nevezte a tálibokat az Amerika-barát kormánynál, és nyugalomra intettek a tálib hatalomátvétel után is.

Kosztur András arra is kitért: ahogy minden más téren, úgy Afganisztán esetében is vélhetően az érdekeik összehangolására törekednek majd az oroszok és a kínaiak.

A kutató ugyanakkor hozzátette: veszélyt az jelenthet Moszkva és Peking számára, ha a tálibok – vagy valamelyik más, róluk esetleg leszakadó radikális csoport – felett az USA veszi át a gyámkodást, így jelenleg furcsa módon talán a tálib uralom konszolidációjában lehet érdekelt mindkét ország. Hogy ez meddig marad így, és egyáltalán lehetséges-e, azt majd meglátjuk – fűzte hozzá.

(Borítókép: Afgánok arra várnak, hogy felszálljanak egy katonai repülőgépre, hogy elhagyják az országot a kabuli katonai repülőtéren 2021. augusztus 20-án. Fotó: Wakil KOHSAR / AFP)