Fedélzetén katonákkal és a még Kabulban maradt diplomáciai személyzettel az utolsó amerikai katonai repülőgépek is elhagyták Afganisztánt – jelentette be a washingtoni védelmi minisztérium hétfői sajtótájékoztatóján Frank McKenzie tábornok, a Közép- és Dél-Ázsiáért is felelős Középső Parancsnokság (CENTCOM) vezetője, írta meg az MTI.
Befejeztük az Afganisztánból történő kivonulást és az amerikai állampolgárok, harmadik országból származó állampolgárok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő afgánok evakuálására irányuló missziót. Az utolsó C–17-es (katonai szállító repülőgép) augusztus 30-án, washingtoni idő szerint délután fél négykor szállt fel a Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtérről, és a személyzet utolsó tagjait szállító repülőgép éppen most hagyja el az afgán légteret
– mondta a tábornok.
A tábornok kiemelte: a katonák evakuálása befejeződött, de továbbra is segítenek elhagyni Afganisztánt azoknak az amerikai állampolgároknak, akik távozni akarnak, illetve az afgánoknak, akik erre jogosultak. McKenzie azt mondta:
A ma esti kivonulás egyszerre jelenti az evakuálás katonai részének, de annak a közel 20 éves missziónak is a végét, ami Afganisztánban röviddel 2001. szeptember 11-e után elkezdődött. Nagy árat fizettünk érte. A veszteség 2461 amerikai katonai és civil áldozat, valamint több mint 20 ezer sérült. Sajnos az Iszlám Állam–Horászán Tartomány nevű terrorszervezet öngyilkos merénylője még a múlt héten is 13 katona halálát okozta. Ma tisztelgünk áldozathozataluk előtt, és emlékezünk a hősies teljesítményükre.
Az amerikai haderő augusztus 14-én kezdte meg az evakuálást, és az azóta eltelt 18 nap alatt 79 ezer civilt mentett ki az országból a kabuli repülőtéren keresztül. Közülük hatezer amerikai állampolgár volt, 73 ezer pedig afgán civil és más országok polgára.
Az amerikai és a koalíciós repülőgépek együtt több mint 123 ezer személyt evakuáltak, és mindezt a repülőteret biztosító és működtető amerikai katonai szolgálatok tették lehetővé
– jegyezte meg Mckenzie.
A tábornok beszámolt arról, hogy a Kabulból induló utolsó öt evakuációs járatot a még Afganisztánban tartózkodó amerikai állampolgárok közül egy sem érte el, mert nem jutott el a repülőtérre, sőt az utolsó járatok indulásakor már egyáltalán nem volt kit elvinni onnan.
A tálibok kezére került a kabuli nemzetközi repülőtér kedden, miután az utolsó amerikai repülőgép is elhagyta a légikikötőt, és ezzel véget ért az Egyesült Államok leghosszabb háborúja. Tálib vezetők az elit Badr egység kíséretében végigvonultak a kifutópályán, így jelezve győzelmüket.
A tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid azt mondta: az amerikaiak veresége minden megszállónak jó lecke. Egyúttal hangsúlyozta: Kabul biztonságos lesz, és az embereknek nem kell aggódniuk.
A kabuli nemzetközi repülőtér hatalmas mentőakció színhelye volt azóta, hogy a tálibok elfoglalták az afgán fővárost augusztus 15-én. A múlt héten az Iszlám Állam nevű terrorszervezet pokolgépes robbantásaiban csaknem kétszázan vesztették életüket a légikikötőben, hétfőn pedig a terroristák rakétákkal vették célba a létesítményt.
Az Afganisztánt uraló tálib lázadók történelmi pillanatként értékelték hétfőn, hogy az utolsó amerikai katona is elhagyta az országot, örömünnepet ültek efelett – jelentették hírügynökségek Kabulból.
Ismét történelmet írunk: ma este véget ért Afganisztán húsz éve tartó megszállása az Egyesült Államok és a NATO által, megérte harcolni és áldozatokat hozni érte
– írta a Twitteren Anasz Hakkáni, a tálibok javait igazgató Hakkáni-hálózat egyik magas rangú tagja. Zabiullah Mudzsahid, a tálibok első számú szóvivője azt közölte, hogy az ország elnyerte „teljes függetlenségét”, az utolsó amerikai katonák pontban hétfő éjfélkor elhagyták a kabuli repülőteret.
Matthieu Aikins, a The New York Times afganisztáni tudósítója azt írta a közösségi oldalán:
Az égen már nem látni repülőgépet, a tálibok pedig örömükben a levegőbe lövöldöznek.
Ugyanerről számoltak be az AFP hírügynökség tudósítói is. A lövöldözés beszámolójuk szerint még kedd hajnalban is tartott.
Az amerikai haderő Afganisztánból való kivonulásával együtt az Egyesült Államok felszámolta kabuli nagykövetségét, és afganisztáni diplomáciai tevékenyégét mostantól a katari fővárosból, Dohából végzi – közölte hétfőn sajtótájékoztatón Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Blinken becslése szerint 100-200 olyan amerikai állampolgárságú civil maradhatott Afganisztánban, aki nem tudta elhagyni az országot, nem tudott eljutni a kabuli repülőtérre az utolsó evakuációs napon, hétfőn sem. Hozzátette, hogy mindent megtesznek az ő kihozataluk érdekében.
Kenneth McKenzie tábornok, a Középső Parancsnokság (CENTCIM) vezetője hétfői, washingtoni sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy az Afganisztánból kivonuló amerikai haderő közvetlenül kivonulása előtt használhatatlanná tette számos ott hagyott katonai eszközét: 73 repülőgépet, 70 páncélozott járművet, 27 terepjáró gépkocsit, valamint a kabuli repülőteret az utolsó pillanatig védő C–RAM rakétaelhárító rendszert. Ezeknek az eszközöknek a szétszedése, leszerelése bonyolult és hosszú ideig tart, sokkal egyszerűbb volt tönkretenni őket – tette hozzá.
Az amerikai Szövetségi Légi Közlekedési Hatóság (FAA) közölte hétfőn, hogy az amerikai haderő teljes kivonulásával a kabuli repülőtéren mostantól nincs földi légi irányítás, és általában az országban e pillanatban nem létezik légiközlekedési hatóság, ezért amerikai bejegyzésű polgári repülőgépek, pilóták csak az FAA előzetes engedélyével repülhetnek az afgán légtérben.
Megérkeztek hétfő éjjel Észak-Macedóniába annak a 149 fős afgán csoportnak az első tagjai, akiknek a befogadását a balkáni ország vállalta az afganisztáni tálib hatalomátvétel után.
A Kam Air afgán légitársaság gépével érkezők olyan afgánok, akik nyugati szervezeteknek dolgoztak Afganisztánban, valamint a családtagjaik. Egy Szkopjéhoz közeli szállodában helyezték el őket, koronavírus-tesztet végeznek rajtuk, majd három hónapos vízumot kapnak.
Ők a szövetségeseink, akik együtt dolgoztak velünk, emiatt az életük veszélybe került, olyanok, akik a leginkább segítségre szorulnak
- mondta Bujar Osmani macedón külügyminiszter.
Zoran Zajev miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy országa 750 afgánt kész ideiglenesen befogadni, akik a nyugati szövetségeseknek dolgoztak Afganisztánban. Mindannyiukat Szkopje közeli szállókban helyezik el, aminek költségeit nemzetközi szervezetek és az Egyesült Államok vállalta.
Észak-Macedónia 2020 óta NATO-tag, és 2002 és 2014 között katonákkal is jelen volt Afganisztánban.
(Borítókép: Az Egyesült Államok hadseregének vezérőrnagya, Chris Donahue a C–17-es szállítógép fedélzetére lép mint az utolsó amerikai katona, aki elhagyta Afganisztánt 2021. augusztus 30-án. A kép egy éjjellátó optikával készült. Fotó: Us Army / Reuters)