Novemberben rendezik meg az ENSZ 26. klímaváltozási konferenciáját (COP26). Sokan amiatt aggódnak, hogy a környezetszennyezés ellen való fellépésben Ausztrália lesz az az állam, amely a leghevesebben fogja ellenezni az ott felmerülő javaslatokat és a legkevésbé lesz rábírható szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére.
A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény értelmében az államoknak arra kellene törekedniük, hogy megakadályozzák a globális átlaghőmérséklet kritikus növekedését, valamint hogy visszaszorítsák a fosszilis energiahordozók használatát. A kutatók nemrég a klímaváltozási konferenciára készülve is figyelmeztettek arra, milyen következményei lesznek annak, ha nem sikerül megoldani a klímaválságot.
Ausztrália kormányát viszont ezek a problémák kevésbé aggasztják. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök múlt hét csütörtökön gyakorlatilag elismerte, hogy megpróbáltak nyomást gyakorolni a konferenciát megrendező Egyesült Királyságra azért, hogy
több olyan felvetést is ejtsenek a megtárgyalandó javaslatok közül, amely negatívan érintené őket.
Emlékezetes, hogy az ausztrál miniszterelnök volt az is, aki 2017-ben bevitt egy darab szenet a parlamentbe, és kigúnyolta azokat, akik az energiahordozónak a környezetre gyakorolt hatásától tartanak.
Az Egyesült Királyság egyik tisztviselője jelezte, hogy nem fogadták el az ausztrálok felvetését, és figyelmeztették őket, hogy komolyabban kéne venniük a válságot.
Mindeközben múlt hétfőn az ENSZ egyik tisztviselője is figyelmeztetett arra, hogy ha Ausztrália nem tesz a környezeti válság ellen, előbb-utóbb a saját gazdasága is veszélybe kerül. Keith Pitt, Ausztrália természeti erőforrásokért felelős minisztere erre válaszolva azt mondta, hogy az ENSZ csak egy külföldi szervezet, amelynek inkább a saját dolgával kellene foglalkoznia.
A miniszter eközben azt is hangsúlyozta, hogy Ausztrália még 2030 után is nagy mennyiségben tervez szenet bányászni és felhasználni – miközben addigra a fejlett világ többi állama már háttérbe tervezi szorítani a fosszilis energiahordozókat környezetre gyakorolt hatásuk miatt.
A fejlett országok közül Ausztrália áll ki a legkevésbé a klímacélokért. Egyértelműnek tűnik, hogy gyakorlatilag ki fogják vonni magukat a megbeszélésből
– mondta a CNN-nek Bas Eickhout holland zöldpárti EP-képviselő. Hozzátette: Donald Trump elnöksége alatt az ausztrálok kényelmes helyzetben voltak, mert az Egyesült Államok volt a klímacélok legnagyobb ellenzője, most viszont az ausztrálok egyedül maradtak – legalábbis ami a nyugati országokat illeti, ugyanis Kínával sem mindig sikerül egyetértésre jutni ebben a kérdésben.
Egy másik EP-képviselő kicsit szigorúbb álláspontot szorgalmazna Ausztráliával szemben. Nagyobb nyomást kellene helyezni az olyan államokra, mint Ausztrália – mondta a német néppárti Peter Liese, aki azt ígérte, hogy ezt az Európai Parlamentben is felveti majd.
Az ausztrálok magatartása abból a szempontból nézve meglepő, hogy a tudósok szerint pont olyan országban élnek, amelyet leginkább érint a kérdés. Ausztráliában az utóbbi években az átlagosnál is több hőmérsékleti rekord dőlt meg – ami abban is megmutatkozott, hogy egyre gyakrabban törnek ki tűzvészek az országban –, valamint a tengerszint is jelentősen emelkedett.
Ugyanakkor az ausztrál államnak évente körülbelül 53 milliárd dolláros bevétele van a szén exportjából, Indonézia után ők a második legnagyobb szénexportőrök a világon. Egy felmérés szerint az ausztrálok többsége most már a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett foglal állást, viszont a kormány egyelőre még elzárkózik ettől, és nemcsak hogy továbbra is termelik és használják a szenet, hanem újabb és újabb szénbányákat nyitnak meg.
(Borítókép: Bozóttűz Ausztráliában 2021. február 2-án. Forrás: Paul Kane / Getty Images)