David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke felkérésére a testület jogi szolgálata keresetet nyújtott be az uniós bírósághoz az Európai Bizottság ellen a jogállamisági kondicionalitási mechanizmusról szóló rendelet alkalmazásának elmulasztása miatt − közölte pénteken az uniós szervezet sajtószolgálata.

A tavaly decemberben uniós szinten elfogadott rendelet lehetővé teszi, hogy az EU felfüggeszthesse az uniós költségvetésből történő kifizetéseket azon tagállamok számára, amelyekben a jogállamiság veszélyben van

− áll a közleményben.

Az Európai Bizottság, az unió végrehajtó szerve azonban eddig tartózkodott az alkalmazásától, ezért az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó szakbizottsága bírósági eljárás megindítását javasolta, amelynek előkészítését október 20-án kezdte meg a testület jogi szolgálata.

David Sassoli a sajtóközleményben hangsúlyozta: az EP elvárja az Európai Bizottságtól, hogy következetesen járjon el, és tegyen eleget ígéreteinek.

A szavakat tettekre kell váltani

− fűzte hozzá az EP elnöke.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt heti EU-csúcs zárókonferenciáján elmondta: a bizottság jelenleg iránymutatást dolgoz ki a mechanizmussal kapcsolatban, az unió bírósága pedig december elején lengyel és magyar felkérésre megítéli, hogy az eszköz jogi szempontból elfogadható-e. A bírósági határozat megszületéséig a testület nem hoz intézkedéseket. A januárban életbe lépett mechanizmust ugyanakkor visszamenőleg is alkalmazni fogja.

A rendelet szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései sértik az Európai Unió pénzügyi érdekeit. A jogszabály nemcsak egyedi esetekben, hanem akkor is alkalmazható lesz, ha az alapvető jogok rendszerszintűen sérülnek, és ennek hatása van az uniós források kezelésére.

Korábban már az Index is beszámolt arról, hogy az Európai Parlament elnöke felkérte szakjogászait, hogy készítsenek elő egy pert, amelyet az Európai Bizottság ellen indítana a strasbourgi intézmény a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának elmulasztása miatt. A parlament csak abban az esetben vonja vissza a jogi eljárást, ha a bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket, vagyis alkalmazza a rendeletben biztosított lehetőségeket.

Ez után nem sokkal Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője közösségi oldalán reagált a döntésre. Akkor úgy fogalmazott: „régóta küzdünk azért, hogy az unió megbüntesse azokat, akik a közösből lopnak. Évek óta látjuk, Orbán minden kontroll nélkül építi le a magyar demokráciát és uniós pénzből gazdagítja családtagjait, haverjait.”