A kínai fenyegetésekre fittyet hányva Tajvanra utazik az Európai Parlament (EP) egy bizottsága azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az unió erősítse kapcsolatait a szigettel. Bár Peking szankciókat helyezett kilátásba, és a kapcsolatok szorosabbra fűzését a belügyeibe történő beavatkozásnak tekinti, a bizottság hajthatatlan. Végtére is meg kell menteni az európai autóipart.
A testület a múlt héten nagy többséggel (705 képviselőből 508) támogatta az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójában politizáló svéd Charlie Weimers Tajvan-barát jelentését, melyben leszögezte:
Az EP mindezt az egy Kína elvének keretei között kívánja végrehajtani, amivel vélhetően az unió nem fogja Tajvant önálló államként elismerni, de a testület javasolta, hogy a kapcsolatrendszer bővítésének jelképeként nevezzék át az Európai Gazdasági és Kereskedelmi Irodát a szigeten az Európai Unió Tajvani Irodájává.
Érdemes észben tartani, hogy az Európai Unió felfüggesztette a Kínával köttetendő kereskedelmi megállapodást, jóllehet, ennek oka az ujgurok helyzetéből fakad.
Pekingben bicskák nyílhattak a zsebekben, miután kiderült: Joseph Vu tajvani külügyminiszter Brüsszelben járt, ami után döntés született az EP-bizottság tajvani látogatásáról. Jóllehet a hivatalos uniós tájékoztatás szerint – nyilvánvalóan Peking hergelésének mérséklése érdekében – Vu „informális találkozókon vehetett részt nem politikai minőségben”.
A tajvani képviseleti iroda Brüsszelben nem kommentálta a miniszteri látogatást, megtette helyette a népköztársaság nagykövetsége:
Csak egy Kína van a világon, és a tajvani régió Kína területének elidegeníthetetlen része.
Kína határozottan ellenzi a tajvani régió és a Kínával diplomáciai kapcsolatban álló országok közötti bármilyen formájú vagy jellegű hivatalos interakciót
– ismételték meg az utóbbi időben már számlálhatatlanul sokszor hangoztatott tényállást. Ugyebár elvileg ebben egyetértés van Peking és Tajpej között, a kérdés az, hogy melyik az „igazi Kína” a kettő közül.
Vu európai körútja során Pozsonyba és Prágába is ellátogatott, utóbbi fontos kereskedelmi partnere a szigetnek, és az uniós tagországokhoz képest sokkal harsányabban kiáll a sziget szuverenitása mellett. Mondani sem kell, Pekingnél ez is kicsapta a biztosítékot.
A Kínai Kommunista Párt (KKP) szabadosan fogalmazó szócsöve, a Global Times megjelentette Vang Ji kínai külügyminiszter meglehetősen lényegre törő nyilatkozatát, melyben leszögezte:
Tajvan szigetének nincs más jövője, mint a kínai anyaországgal való újraegyesítés, és nincs más nemzetközi jogi státusa, mint Kína része.
Figyelemre méltó, hogy a Tajpejt ábrázoló borítókép alatti képaláírásban a pártlap úgy hivatkozott a sziget fővárosára, hogy
Tajpej, Délkelet-Kína Tajvanja.
Vélhetően erre az asszertív minősítésre reagáltak Tajvan trolljai, és nevezték el Kínát
Nyugat-Tajvannak.
Az Európai Uniónak mindazonáltal nem érdeke magára haragítani Kínát. Míg az EP Tajvan mellett kardoskodik, az Európai Bizottság (EB) tartja a tisztes távolságot. Illetve tartotta, amíg be nem ütött a pandémia utáni gazdasági krach.
Nem elég, hogy energiaválság sújtja Európát, a főként a német gazdaságot kiszolgáló európai autóipar is borús idők elé néz, mert akadoznak a csipek alapjait adó félvezetőszállítmányok. És honnan jön a félvezetők nagy része Európába? Kitalálta: Kínából. És mivel bír Tajvan, amiért az EB is hajlandó lenne előmozdítani a tajvani kapcsolatok fejlesztését? Csipekkel.
Nem véletlen tehát, hogy a tajvani külügyminiszter eljött „nem hivatalos megbeszéléseket” folytatni Európába, mivel a kis szigetnek van mit ajánlani a Japánt és Dél-Koreát ez ügyben korábban körbeudvarló EU-nak. Csehország meg hát az európai autóipar szíve.
Jövő héten viszont nem egy kereskedelmi bizottság, hanem az EP INGE nevű, az Európai Unió összes demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozást vizsgáló különleges bizottsága indul Tajvanra, amit Kína ellenséges lépésnek vehet, és hosszú távon gazdasági büntetőintézkedésekkel viszonozhat Európának, hiába ápol kifejezetten jó kapcsolatot egy adott uniós országgal.
Bár az INGE azt állítja, hogy az utazás célja a médiaszabadság és a kiberbiztonság területén való együttműködés előmozdítása, bármennyire is ki akar maradni Brüsszel a katonai izmozásból, óhatatlanul az Egyesült Államok geopolitikája mögé áll be.
Meggyőző retorika a Tajvani-szoros biztosítása, melyen a világkereskedelem jelentős része zajlik, és ha Kína teljes ellenőrzést gyakorolhatna felette, bármikor megzsarolhatná kereskedelmi partnereit.
Elemzők szerint márpedig valami lesz Tajvan kérdésében, mert Kínában nem szokás dolgokat emlegetni úgy, hogy utána nem történik semmi. A szigetet pedig az utóbbi időben egyre gyakrabban emlegetik.
Kérdés már csak az, hogyan kerül pont a Tajvan-ügy végére. Elvileg Peking azzal, hogy immár tény, hogy amerikai katonák állomásoznak a szigeten, megtalálta a jogszabályi kiskaput a sziget inváziójához/egyesítéséhez/felszabadításához. Kinek mi.
(Politico / EUobserver / Global Times / Európai Parlament)
(Borítókép: Az Európai Parlament székhelye Strasbourgban 2016. május 11-én. Fotó: Christopher Furlong / Getty Images)