Úgy tűnik, viszonylagos egység van Lengyelországban az elmúlt napokban kialakult migrációs krízishelyzettel kapcsolatban, legalábbis Donald Tusk, a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) elnöke nyílt levelet tett közzé Twitteren, amelyben kemény szavakkal bírálta Aljakszandr Lukasenka belarusz elnököt, és kérte valamennyi uniós tagállam támogatását Lengyelország és Litvánia számára.
Függetlenül attól, hogy mit gondolnak a migrációról vagy hogy miképp értékelik a lengyelországi belpolitikai helyzetet, muszáj, hangsúlyozom, muszáj politikai közösségként minden nyomásgyakorló eszközünket latba vetnünk, hogy megfékezzük a feszültségek további fokozódását az unió keleti határán
– jelentette ki az Európai Néppárt (EPP) hamarosan leköszönő elnökeként is tevékenykedő politikus. Donald Tusk hozzátette, a helyzetet egyértelműen Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök provokálta ki, akinek célja, hogy destabilizálja Lengyelországot, Litvániát és az Európai Unió egészét.
Közösségünk alapvető biztonsága forog kockán. Nincs több ideje és helye a hezitálásnak. Kemény döntésekre van szükségünk Minszkkel szemben, Lengyelország és Litvánia támogatására. Ha nem reagálunk, vagy elnapoljuk, az csak felbátorítja a provokátorokat és védelmezőiket, és drámai, nehezen megjósolható következményekhez vezethet
– áll Donald Tusk levelében.
Dana Spinant, az Európai Bizottság szóvivője az MTI beszámolója szerint a testület sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az Európai Unió megvizsgálja azokat a jogi eszközöket, amelyek révén például feketelistára lehet helyezni a bevándorlókat Belaruszba szállító légitársaságokat.
Az EU számára nyilvánvaló, hogy a szankciók jelentik a helyes választ a belarusz rezsim lépéseire, és gyakorlati intézkedéseinket összehangoljuk az Egyesült Államokkal
– tette hozzá a politikus. A szóvivő tájékoztatott arról is, hogy a lengyel vezetés felkérésére az Európai Rendőrségi Hivatal embercsempészeti szakértői fogják segíteni a válság kezelését a lengyel–belarusz határon. Az Oroszországból érkező gáztranzit leállításával kapcsolatos belarusz fenyegetésekről szólva Dana Spinant azt mondta:
a minszki rezsim először az embereket, most pedig a gázt használja fel nyomásgyakorlásra, az EU azonban nem hagyja magát megfélemlíteni.
A szóvivő Ursula von der Leyennek, a testület elnökének szavaira emlékeztetve reményét fejezte ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök képes meggyőzni a belarusz rezsimet arról, hogy hagyjon fel a hibrid támadásokkal. A határvédelemmel kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette, az EU jelenlegi hosszú távú költségvetésében 6,4 milliárd eurót fordít a határok védelmére, háromszor annyit, mint korábban. Hozzátette ugyanakkor, hogy az uniónak az az álláspontja, hogy falakat és drótkerítéséket nem finanszíroz. Tagállami hatáskörbe tartozik a határellenőrzés elvégzése, a tagországok eldönthetik, hogy milyen módon teszik ezt. A bizottság nem zárja ki a fizikai határzárak használatát, de azt a nemzeti büdzséből kell finanszírozni – közölte. Ennek az állításnak viszont némileg ellentmond Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének nyilatkozata, aki Varsóban tett szerdai látogatásán úgy fogalmazott: az EU a következő napokban vitatja meg a „fizikai infrastruktúra finanszírozásának lehetőségét a határokon”. Korábban Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője is ezt szorgalmazta.
Adalbert Jahnz migrációs ügyekben illetékes uniós szóvivő arról beszélt, hogy a lengyel–belarusz határon kialakult helyzet alapvetően nem migrációs, hanem Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök vezetése által előidézett mesterséges válság. Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette, hogy „ha a jelenlegi helyzet nem is, de a tagállamok által remélhetőleg minél gyorsabban elfogadott és végrehajtott új uniós menekültügyi csomag fordulópontot hoz a migráció kezelésével kapcsolatban az EU-ban”.