A szökőár a szigetország közelében történt vulkánkitörés után alakult ki szombaton. A tűzhányó robaját a kétezer kilométerrel távolabbi Új-Zélandon is hallani lehetett. A lakosság és a király is menekül a hullámok elől, a térségben sötét füstfelhők takarták el a napot.
A méteres hullámokat vető szökőár Tonga partjait ostromolja, miután a szigetország közelében kitört a Hunga Tonga Hunga Ha’apai vulkán. A helyszínen készített felvételek és beszámolók szerint az emberek a sziget belső területeire igyekeznek, hogy menedéket találjanak.
Az illetékes hatóságok idejében kiadták a riasztást, kérve a lakosságot, hogy kerüljék el a part menti területeket – írja a Guardian.
Tongai beszámolók szerint hallani lehet a víz alatti morajlást, miközben a napot sötét füstfelhők takarják. A műholdfelvételeken öt kilométer széles hamu-, gőz- és gázcsóva látszik, amely mintegy húsz kilométerre emelkedik a magasba. Tonga egyes részeit már ellepte a sötétség.
A tudósok hatalmas robbanásokat, mennydörgést és villámlást észleltek a vulkán közelében a pénteki magmaömlés kezdetekor.
A tűzhányó robaját állítólag a kétezer kilométerrel távolabb található Új-Zélandon is hallani lehetett. A tongai média hamuesőről, elárasztott ingatlanokról, áramkimaradásokról és megszakadt telekommunikációs összeköttetésekről számolt be. Közösségi oldalakon nyilvánosságra hozott felvételek szerint az árhullámok elöntötték a part menti területeket. Áldozatokról és károkról egyelőre nem tudni – közölte az MTI.
Az ausztrál meteorológiai szolgálat szerint 1,2 méteres cunamit figyeltek meg Tonga fővárosában, Nuku’alofában. A szigetország királyát, VI. Tupout kimenekítették palotájából, és sok helyi lakos keresett menedéket a magaslatokon a hullámok elől. A tűzhányó körülbelül 65 kilométerre található a központi szigettől, Tongataputól, ahol mintegy 71 ezren élnek.
Szamoán, a Fidzsi-szigeteken és Új-Zélandon is szökőárriadót rendeltek el. A helyieket figyelmeztették, hogy maradjanak távol a part menti területektől.
Riadót adott ki az Egyesült Államok és Peru is. Az Egyesült Államok a nyugati partvidéken és Hawaiin rendelte el a szökőárriadót. Az amerikai meteorológiai szolgálatok jelentése szerint Hawaiin kisebb árvizeket észleltek, amelyek nem okoztak károkat.
A szökőárriadó a csendes-óceáni szigeteken kívül Kalifornia, Oregon, Washington és Alaszka államokra érvényes. A hatóságok felszólították a lakosságot, hogy hagyják el a strandokat, kikötőket és jachtkikötőket.
A chilei katasztrófaelhárítási hivatal (Onemi) kisebb cunami veszélyére figyelmeztetett, amely a Csendes-óceánon fekvő Juan Fernández-, a Húsvét- és a San Felix-szigeteken várható. Szökőárriadót rendeltek el Japánban is az ország nyugati partjainál.
A japán meteorológiai hivatal közlése szerint háromméteres cunami várható egyes délnyugati szigeteknél, közöttük az Amami-szigetéknél, míg más csendes-óceáni szigeteknél egyméteres árhullám várható. A meteorológiai hivatal figyelmeztetése után a japán kormány kapcsolattartó irodát állított fel a miniszterelnöki hivatalban.
A XXI. század egyik legpusztítóbb cunamijának csupán Indonéziában százezer áldozata volt, a délkelet-ázsiai szökőárban összesen több mint 153 ezren haltak meg. A szökőárt egy, a Richter-skála szerint kilences erősségű földrengés idézte elő 2005. december 26-án. A földrengés után a hatóságok figyelmeztetést adtak ki cunamiveszélyre, bár nem világos, hogy kellő nyomatékot adtak-e a szökőár veszélyének a 280 ezres Paluban, ahol egy zenei fesztivál kezdetére nagy tömegek gyűltek össze.
Szintén Indonéziában pusztított az Anak Krakatau vulkán által keltett szökőár Jáva szigetének nyugati és Szumátra szigetének déli csücskében 2018-ban. A két nagy sziget között, a Szunda-szorosban magasodó vulkán kráterének légi felvételeken is látható beomlása öt méter magas szökőárat zúdított a két partra.
2011-ben Japánban söpört végig hatalmas szökőár, amelyben több százezer ember tűnt el, és súlyosan megsérültek a Fukusima Dai Icsi erőmű reaktorai. A reaktorokat védő 13 centis acélburkolat is megsérült a földrengésben vagy a hűtés hiánya miatt bekövetkezett robbanásokban, több reaktorban bekövetkezett a zónaolvadás. A földmozgás a világ ötödik legerősebb földrengése volt 1900 óta, a hullámok pedig a negyvenméteres magasságot is elérték, és több helyen akár tíz kilométerre is behatoltak az érintett partszakaszon.
Tavaly az Ida nevű hurrikán okozta a legnagyobb pusztítást, a nyomában a károk elérték a 65 milliárd dollárt. Úgy becsülik, hogy az évben összességében mintegy 145 milliárdos kár érte az USA-t mind az összkárokat, mind pedig a biztosított károkat tekintve.
Nem szabad megfeledkeznünk arról a ritka hideghullámról sem, amely februárban csapott le az Egyesült Államokra, és beterítette még a déli Texas államot is, ahol Houstonban mínusz 8 fokot mértek. Bár hasonló fagy évtizedenként egyszer jellemző Texasra, az állam energiahálózata, infrastruktúrája és épületei nincsenek felkészülve ilyen extrém terhelésre. Milliók maradtak napokig áram nélkül. A károk értéke harmincmilliárd dollárt tett ki, ennek azonban csak a fele volt biztosítva.
Európa nyugati felét júliusban érte el kiterjedt esőzés, aminek hatására nagyon sokfelé alakultak ki villámáradások – ez az Ahr folyó esetében volt kritikus. Ennek nyomán számtalan épületet mosott el az ár, és nagy károk keletkeztek az infrastruktúrában; hidak és autóutak semmisültek meg. 220 ember vesztette életét.