Talán estére sikerül megtisztítani a nemzetközi repülőtér kifutópályáját, de péntek előtt nem érkeznek meg a segélyszállító külföldi hajók a katasztrófa sújtotta szigetországba. A külvilággal az összeköttetést jelentő tenger alatti távközlési kábelt legalább egy hónapba telik megjavítani, addig nincs net és mobilhívás.
A hétvégén tört ki Tonga főszigetétől 30 kilométerre egy tenger alatti vulkán, amely nyomán szökőár indult el a Csendes-óceánon. A kitörésre jól jellemző, hogy majdnem 17 kilométeres magasságig törtek fel gőzök és gázok, éjszakai sötétségbe borítva a szigetcsoportot. Műholdas felvételek tanúsága szerint a tűzhányó kürtője összeomlott, és ezzel eltűnt a vízszint fölötti, látható részének jelentős hányada. Szakértők szerint a mostani kitörés volt az elmúlt 30 év legerőteljesebb vulkanikus tevékenysége, amelyet csak a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitöréséhez lehet hasonlítani.
A szökőár helyenként 15 méter magas volt, azonban a közösségi médiában keringő felvételek kisebb, de annál pusztítóbb cunamit mutatnak. A 7News ausztrál televízió által közreadott összeállításban látható, amint a tengerpartról kocsikkal menekülnek az emberek, méterekkel nyomukban a hullámokkal. A viszonylag alacsony tengerszint feletti magasságban lévő szigeteken szinte átfolyt a tengervíz, hatalmas pusztítást hagyva maga mögött.
Az alábbi videót Új-Zéland tongai főbiztosságának épületéből vették fel, és látható, amint a víz elborítja a sziget egyik szegények lakta negyedét. Olyanokat ért a csapás, akiknek nincs hova menekülniük.
Siaosi Sovaleni tongai miniszterelnök hivatala szerint Mango szigetén, ahol nagyjából ötvenen laknak, megsemmisült minden lakóépület. Fonoifua szigetén mindössze két épület maradt meg, és Namukán is kiterjedt pusztítás nyomait lehet látni a légi felvételeken. Mivel nem sikerült minden egyes lakott szigetre eljutni, a helyi hatóságok az ausztrál és az új-zélandi légierő felderítőgépeinek felvételei alapján igyekeznek felmérni a károkat.
A kormányfői hivatal tájékoztatása szerint 15 méteres szökőár söpört végig a Hunga-Tonga-Hunga-Ha'apai tűzhányóhoz közelebb fekvő Ha'apai szigetcsoporton, ahová Mango és Nomuka is tartozik, illetve Tongatapu, a legnagyobb sziget nyugati partvidékén. A katasztrófa sújtotta térségekben élő és a szigetek magaslataira menekült embereket átmeneti szálláshelyekre evakuálják.
Curtis Tu'ihalangingie, Tonga nagykövethelyettese Ausztráliában a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy az új-zélandi légierő által készített felvételek riasztó állapotokat mutatnak Mango és Atata szigeteken.
Az emberek pánikba estek, menekültek, és eközben megsérültek. Lehetnek még további halálos áldozatok is, és mi csak imádkozhatunk, hogy ne így legyen
– mondta a diplomata. Az első hivatalos tongai közlemény szerint hárman vesztették életüket, köztük egy brit asszony, Angela Glover, aki évek óta a szigeten élt és működtetett egy kutyamenhelyet. Amikor a cunami elérte a partokat, éppen az állatokat igyekezett menteni – ekkor elsöpörték a hullámok.
Tonga 170 szigetből áll, ám ezek közül csak 36 lakott, ezeken mintegy 100 ezer ember él. Az emberek többsége földműveléssel és háztájival is foglalkozik, így az alapvető élelmiszerek egy jelentős részét megtermelik – például vanília, banán, tarógyökér, manióka, kókuszdió, kávécserje –, a többit importálják. A vulkánkitörés nyomán azonban jelenleg a szigeteket 5-10 centiméter vastagon beborítja a vulkáni hamu, amelytől ha nem szabadulnak meg gyorsan, akkor tönkreteheti a termés egészét. Ráadásul a robbanás nyomán kén-dioxid és nitrogén-dioxid került a levegőbe, amely felemelkedve és vízzel, oxigénnel elegyedve savas esőt hozhat a térségbe.
A helyiek többsége felfogott esővizet is iszik, azonban ezekbe a tárolókba is hamu került, amely mérgező anyagokat tartalmaz, tehát ihatatlan ez a víztartalék. A helyi vezetés ezért még vasárnap arra szólította fel a lakosságot, hogy viseljen maszkot, és lehetőleg csak palackozott vizet fogyasszon. A levegőben még mindig lebeg a vulkáni hamu, aminek a belégzése komoly légúti panaszokhoz vezethet. Szakértők szerint a kitörésnek hosszan tartó hatásai lesznek a helyi korallzátonyokra, partvidékekre és a térség halászati övezeteire, átmenetileg akár el is tűnhetnek az eddig halászott fajok, ami élelmezési gondokat eredményezhet.
Vastag hamu fedi a szigetország fő repülőterének, a Fua'amotu nemzetközi repülőtérnek a kifutópályáját, amely, bár sértetlen maradt, a hamu miatt továbbra sem használható, és ez komoly akadályt jelent a segélyszállítmányok célba juttatása szempontjából. A hosszú kifutópályát a helyi mentőalakulatok és önkéntesek igyekeznek megtisztítani a hamutól, azonban a munka a vártnál lassabban halad, mert csak kézi eszközökkel dolgoznak, de így is remélik, hogy a légikikötő szerda este már fogadhat gépeket.
Ausztrália és Új-Zéland is bejelentette, hogy olyan, segélyekkel és speciális mentőfelszereléssel megpakolt hadihajók indultak Tongára, amelyek jelentős mennyiségű ivóvizet, a károk felmérésében jártas szakembereket, különleges búváregységeket és egy gyorsan felállítható tengervíz-sótalanító telepet is szállítanak. Ez utóbbi képes naponta 70 ezer liter friss ivóvizet előállítani. A 2-3000 kilométeres tengeri út után a hadihajók vélhetően pénteken érik el Tongát. Az ENSZ is jelezte, hogy kész segélyt vinni a szigetekre, amint megerősítik, hogy a legnagyobb tengeri kikötők készek fogadni a teherhajókat és a világszervezet munkatársait.
A vulkánkitörés miatt Tongát a külvilággal összekötő különleges tenger alatti távközlési kábel két helyen is eltört. A szigeteken nincs net, és a mobilok sem működnek. Az új-zélandi külügyminisztérium közleménye szerint az amerikai SubCom nevű kábelszolgáltató, amely a Csendes-óceán mélyén lefektetett mintegy 50 ezer kilométer hosszúságú távközlési kábelrendszer karbantartásáért felelős, azt ígérte, hogy azonnal szerelőhajót indít a térségbe, hogy mielőbb megkezdődjön az eltört kábel helyreállítása, amely legalább négy hetet vesz majd igénybe.
Tonga a szombati vulkánkitörés óta gyakorlatilag el van vágva a külvilágtól. A szigeteken kívül élő, dolgozó tongaiak képtelenek elérni szeretteiket, és híreket sem tudnak szerezni róluk. A külvilágot csak a fővárosban, Nuku'alofában lévő néhány nagykövetség tudta tájékoztatni, műholdas telefonokkal. A helyi mobilszolgáltató most azzal próbálkozik, hogy egy gyenge 2G-s rendszert állítson fel, amely korlátozott hang- és sms-szolgáltatást biztosítana, viszont nem fedi le az összes szigetet.
Az óceániai Polinéziában található szigetállamban nem ez az első alkalom, hogy nincs kapcsolat a világ többi részével. 2019-ben a katasztrofális időjárási körülmények miatt egyszer már megsérült ugyanez a tenger alatti kábel, ennek eredményeként – átmenetileg – megszűnt a szigeteken az internet és a mobilszolgáltatás.
(Borítókép: A munkások a vulkánkitörés által kiváltott hullámok okozta olajszennyezést takarítják 2022. január 18-án. Fotó: Pilar Olivares / Reuters)