Az amerikai külügyminisztérium elrendelte, hogy a Kijevben szolgálatot teljesítő diplomaták családtagjai utazzanak haza. Ezzel egyidejűleg Nagy-Britannia is megkezdte a nem létfontosságú személyzet kivonását ukrajnai nagykövetségéről. Oroszország nem cáfolta, hogy több tucat diplomata és hozzátartozóik az év elején hazatértek. Moszkva csak annyit közölt: kijevi nagykövetsége a szokásos módon működik. A magyar külügyminisztérium egyelőre nem tervezi a diplomaták visszahívását.
A State Department – az esetleges orosz támadástól tartva – vasárnap délután utasította a diplomaták családtagjait, hogy hagyják el a kijevi nagykövetséget. Velük együtt a nem létfontosságú munkát végző alkalmazottaknak is engedélyezték a távozást – ez derült ki az ABC News birtokába jutott belső táviratból.
Egy később frissített utazási tanácsban megerősítették a döntést, és azt javasolták az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgároknak, hogy fontolják meg az ország elhagyását kereskedelmi járatokkal.
Ezek óvatos óvintézkedések, amelyek semmiképpen sem ássák alá az Ukrajna iránti támogatásunkat és elkötelezettségünket
– közölte a külügyminisztérium egyik magas rangú illetékese. A tárca a katonai fejlemények és saját értékelése alapján hozta meg a döntést. Tisztségviselője a pillanatot megfelelőnek nevezte.
A kijevi amerikai nagykövetség Ukrajnát a járvány miatt már hónapok óta a legmagasabb, négyes szintű, utazásra nem alkalmas országnak minősítette. Decemberben a nagykövetség azzal frissítette figyelmeztetését, hogy „Oroszország jelentős katonai akciót tervez Ukrajna ellen”, ami „alaposan befolyásolná az amerikai nagykövetség képességét, hogy konzuli szolgáltatásokat nyújtson” az amerikaiaknak.
A külügyminisztérium szóvivője egyébként egy nappal korábban még azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem evakuál amerikaiakat,
mint tette tavaly augusztusban az afganisztáni művelet során.
A nagykövetség státuszának megváltozása után néhány, az orosz támadásban kétkedő ukrán tisztviselő úgy véli, hogy az intézkedés csak fokozza a nyomást és destabilizálja az országot.
Ukrajna szerint elhamarkodott az amerikai diplomaták családtagjainak hazahívása. A döntést „a túlzott óvatosság megnyilvánulásának” nevezték.
Nagy-Britannia is megkezdte a személyzet kivonását ukrajnai nagykövetségéről az orosz inváziótól való növekvő félelmek közepette.
A brit diplomatákat nem érte konkrét fenyegetés, de a Kijevben dolgozó személyzet mintegy fele visszatér az Egyesült Királyságba – jelentette a BBC.
A létszámcsökkentést elővigyázatossági intézkedésnek minősítették, noha a feltételezések szerint az elmúlt 24 órában nem történt olyan konkrét esemény, amely az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság döntéseit kiváltotta volna.
Az Európai Unió ukrajnai állománya egyelőre a helyén marad. Josep Borrell külügyi biztos azt mondta: nem kívánja dramatizálni a feszültséget.
Eközben a NATO-szövetség tagjai – köztük Dánia, Spanyolország, Bulgária és Hollandia – több vadászgépet és hadihajót küld Kelet-Európába a térség védelmére.
Becslések szerint jelenleg százezer orosz katona áll az ukrán határon. Erre hivatkozva a NATO vezetője arra figyelmeztetett, hogy újabb konfliktus veszélye áll fenn Európában.
Oroszország – emlékeztetőül – már korábban is foglalt el ukrán területeket, amikor 2014-ben annektálta a Krímet, miután heves ukrajnai tüntetések következtében megbuktatták az ország oroszbarát elnökét. Az orosz erők azelőtt vették át az ellenőrzést a félsziget felett, hogy az ott élők a Nyugat és Ukrajna által törvénytelennek tartott népszavazáson megszavazták az Oroszországhoz való csatlakozást.
Vasárnap a brit külügyminisztérium azzal vádolta meg Putyint, hogy egy Moszkva-barát politikust, Jevhen Murajevet szándékozik az ukrán kormány élére állítani. Ő maga szerint ez a verzió nem nagyon logikus, ugyanis kitiltották Oroszországból, apja cégének pénzét pedig az orosz hatóságok elkobozták.
Oroszország korábban közölte, hogy kijevi nagykövetsége normálisan működik.
A hír azok után jelent meg, hogy a New York Times szerint Moszkva még január elején megkezdte ukrajnai diplomáciai képviseletein dolgozók családjainak evakuálását.
Az amerikai lap egy magas rangú ukrán tisztviselőre hivatkozva azt írta: tizennyolc ember, többnyire orosz diplomaták családtagjai január 5-én távoztak Ukrajnából, majd a következő napokban még nagyjából harmincan hagyták el a kijevi nagykövetséget, illetve a nyugat-ukrajnai, lembergi konzulátust. Arról is beszámoltak: két másik orosz konzulátus diplomatáit is felszólították, hogy készüljenek fel Ukrajna elhagyására.
Az orosz külügyminisztérium nem kommentálta a híreket, csupán annyit közölt a Reuters szerint, hogy kijevi nagykövetsége a szokásos módon üzemel. További részletekkel nem szolgált.
Az ukrán külügyminisztérium nem kapott semmilyen információt Moszkvától az ukrajnai diplomáciai képviseletein dolgozó oroszok evakuálásáról. Azt viszont leszögezték, hogy Kijev nem tervezi ukrán diplomaták evakuálását Oroszországból.
Az Index kérdésére, hogy Magyarország tervezi-e Ukrajnába akkreditált külügyi képviselőinek hazahívását, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt közölte:
Egyelőre nem tervezzük sem a kollégák hazahívását, sem pedig az utazási tanácsok módosítását.
Magyarországhoz hasonlóan más országok sem lengették be a diplomaták vagy családtagjaik kimenekítését Ukrajnából.
A helyzet azonban képlékeny.
Az elmúlt hetekben fokozatosan körvonalazódik egy potenciális európai háború,
amelyben a szereplők csak emelik a tétet: Oroszország újabb hadgyakorlatokba kezdett Belaruszban, amely ezúttal Ukrajna északi határait is fenyegeti; az Egyesült Államok és Nagy-Britannia pedig több fegyverszállítmányt küldött Kijevnek.
Míg Moszkvának a NATO bővítésére vonatkozó ultimátuma színtiszta zsarolás, mégsem lehet elmenni mellette szó nélkül: arcvesztés nélkül a konfliktus már nem oldható fel, ezért kizárólag vagy megegyezés, vagy újabb eszkaláció tehet pontot a végére.
(Borítókép: Az Egyesült Államok felszólította a nagykövetség munkatársait és családtagjait, hogy hagyják el Ukrajnát, 2022. január 24-én. Fotó: Stringer / Anadolu Agency / Getty Images)