A Nyugat súlyos szankciókkal fenyegeti Oroszországot, ha az megtámadja Ukrajnát. A konkrét büntetéseket senki sem részletezi. Ezzel találgatásra kényszerítik Moszkvát, hogy maximalizálják az elrettentő hatást.
A nyugati országok számára a legfőbb nehézséget annak eldöntése jelenti, hogy mikor és milyen szankciókat kell bevezetni. Az álláspont nem egységes.
Az sem tisztázott, hogy a szankciók mennyire függnek az esetleges orosz támadás mértékétől és természetétől. Ha – Biden elnököt idézve – „kisebb behatolás” történik, milyen szankciók lennének indokoltak? És kinek kellene alkalmaznia?
Az amerikai tisztségviselők azt állítják, hogy a célok egységesek, ugyanakkor elismerik, hogy létrejöhet „munkamegosztás” a különböző szankciókat kiszabó országok között – írja a BBC. Ráadásul Oroszország a nyugati szankciók hatását enyhítheti, ha Kínától és más szövetségeseitől kap támogatást.
Nem téveszthető szem elől, hogy a leghatékonyabb gazdasági szankciók gyakran azokat is sújtják, akik a büntetést kiszabják. Vannak kompromisszumok, és Nyugaton nem mindenki hajlandó elismerni azokat.
Ezek után nézzük a lehetőségeket.
Az egyik fontolóra vett intézkedés Oroszország kizárása a Swift-rendszerből, egy globális pénzügyi szolgáltatásból. Több mint 200 országban sok ezer pénzintézet használja.
Oroszország kitiltása ebből a rendszerből „hatékony fegyver lenne” – állította Boris Johnson brit miniszterelnök a képviselőknek. A gyakorlatban ugyanis nagyon megnehezítené az orosz bankok számára a nemzetközi üzleti tevékenységet. Ezt a szankciót alkalmazták 2012-ben Iránnal szemben, ami után az ország jelentős olajbevételektől esett el, és megnehezült külkereskedelme is. Oroszország ennek ismeretében már 2014-ben felkészült saját bankrendszere kiépítésére.
Oroszország kitiltása a Swiftből egyébként költségeket róna az amerikai és a német bankokra, amelyek szoros kapcsolatban állnak az orosz pénzintézetekkel.
Az Egyesült Államok kitilthatja Oroszországot az amerikaidollár-alapú pénzügyi tranzakciókból. Lényegében minden nyugati cég, amely lehetővé teszi egy orosz intézmény számára, hogy dollárban kereskedjen, büntetést kapna. Oroszország ennek következtében rendkívül korlátozottan tudna vásárolni és értékesíteni szerte a világon. Az intézkedésnek hatalmas hatása lehet Oroszország gazdaságára, mivel olaj- és gázeladásainak nagy részét dollárban számolják el.
Oroszország mellesleg a kezdőbetűk alapján a BRICS-csoport tagjaként – Brazíliával, Indiával, Kínával és Dél-Afrikával együtt – már 2013-ban kezdeményezte, hogy a dollárt a Valutaalap elszámolási egysége váltsa fel a nemzetközi pénzpiacon.
Nem lett belőle semmi.
További lépések tehetők annak érdekében, hogy megakadályozzák Oroszország teljesebb hozzáférését a nemzetközi adósságpiacokhoz. A nyugati pénzintézetek már most is korlátozottak az orosz kötvények vásárlásában. A szigor fokozható.
A lépés elzárná Oroszországot a nemzetközi pénzcsapoktól, amelyekre gazdasága növekedéséhez szüksége van. Hitelfelvételi költségei emelkedhetnek, és a rubel értéke csökkenhet.
Oroszország erre a külföldi befektetők adósságállományának csökkentésével készült.
Az Egyesült Államok egyszerűen feketelistára tehetne néhány orosz bankot, ami megakadályozná, hogy bárki tranzakciókat bonyolítson le velük. Moszkvának meg kell mentenie ezeket bankokat, és egyúttal mindent megtennie, hogy elkerülje az infláció növekedését, illetve a bevételek csökkenését.
Ez azonban erősen hátrányos lenne azokra nyugati befektetőkre nézve, akiknek a pénzét orosz bankok kezelik.
Az egyik lehetőség a kulcsfontosságú áruk exportjának korlátozása Oroszországba. Az Egyesült Államok például megakadályozhatja, hogy amerikai technológiát, szoftvert vagy érzékeny berendezéseket szállítsanak a szankcióval sújtott országba. Az egyik kulcsfontosságú elem például a félvezető mikrochip, amelyet autókba, okostelefonokba, szórakoztató elektronikai cikkekbe, sőt szerszámgépekbe szerelnek.
Csupán ennek a terméknek az exporttilalma nemcsak Oroszország védelmi és repülőgépipari ágazatait sújtaná, hanem gazdaságának egészét is.
Oroszország gazdasága nagymértékben függ a földgáz és az olaj külföldi értékesítésétől, amely a Kreml egyik legfontosabb bevételi forrása. A Nyugat megakadályozhatja, hogy országok és cégek fosszilis energiát vásároljanak a Gazpromtól vagy a Rosznyeftytől.
Meghiúsítható az Északi Áramlat 2, a Balti-tenger alatt Oroszországból Németországba vezető gázvezeték üzembe helyezése. Már készen áll, csak hatósági jóváhagyásra vár.
Az orosz gázimport korlátozása azonban Európa-szerte emelné az árakat. A kontinens nagy része ugyanis a keletről érkező energiaszállítmányoktól függ.
Az új szankciók belengetett célpontjai lehetnek magánszemélyek, köztük nemcsak Vlagyimir Putyin munkatársai, hanem maga az orosz elnök is. Ezzel nagy valószínűséggel az Ukrajna elleni ellenséges akciókat, illetve szuverenitásának vagy területi integritásának a fenyegetését büntetnék.
A legvalószínűbb opció a magánszemélyek pénzének befagyasztása, valamint az utazási tilalom. Sok ilyen személyre szabott szankció ma is érvényes, az orosz magatartás megváltozása azonban még várat magára.
Az Egyesült Államok és az európai hatalmak abban bízhatnak, hogy az orosz elit nyomást gyakorolna Putyinra, ha külföldön nem tudnának hozzáférni vagyonukhoz, és nem tudnák gyermekeiket nyugati iskolákban és egyetemeken taníttatni.
Bizonyos intézkedésekkel korlátozni lehet az oroszok befektetési lehetőségeit Londonban, sőt még ottani életüket is. Annyi orosz tőke halmozódott fel a bankokban és a nagy-britanniai ingatlanokban, hogy a fővárost immár „Londongrádnak” is nevezik. A brit kormány azt állítja: a problémát vagyonbevallási nyilatkozatokkal kezeli, amely megköveteli mindenkitől, hogy számot adjon bevételi forrásairól.
A vagyonbevallási nyilatkozatokat azonban eddig csak elvétve kérték. Amerikai szervezetek arra szólították fel a Fehér Házat, hogy kényszerítse rá az Egyesült Királyságot az eszköz rendszeres bevetésére.
(Borítókép: Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott videófelvételről készült képen hadgyakorlaton vesz részt egy orosz katona 2022. január 25-én. Fotó: MTI / AP / Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata / Alexei Ivanov)