Miután Joe Biden megígérte, hogy katonákat és egyéb hadi támogatást küld Európába Ukrajna védelmében, szombat délután célba is értek az első amerikai csapatok Lengyelországban. Mindeközben Oroszország két nukleáris kapacitású bombázót küldött járőrútra Fehéroroszország felett, amiről Moszkva azt állítja, csupán hadgyakorlat volt a belorusz légvédelemmel.
Ezerhétszáz fős amerikai katonai csapat érkezett szombat délután Lengyelországba. A francia elnök és a német kancellár a következő hetekben ellátogatnak Moszkvába és Kijevbe is, hogy diplomáciai úton próbálják eltéríteni a két feszült felet a lehetséges háborútól.
Brüsszelben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kijelentette a Euronewsnak adott interjújában, ha Oroszország bármilyen hadi agressziót alkalmaz Ukrajnával szemben, súlyos következményekre számíthat, és hatalmas árat kell fizetnie.
A Kínai Népköztársaság elnöke, Hszi Csin-ping találkozott Vlagyimir Putyinnal a pekingi olimpiai nyitóünnepség előtt, és nyilvánosan kifejezte támogatását Oroszország felé az Ukrajnával szembeni konfliktusban.
A francia elnök, Emmanuel Macron szerdán telefonbeszélgetést folytatott Joe Bidennel, az Egyesült Államok elnökével a saját diplomáciai szándékaival kapcsolatosan. Ezután csütörtökön felhívta az orosz és ukrán államfőket is, és megkérte őket, hogy azonosítsanak olyan tényezőket, melyek segíthetnek a feszültség enyhítésében, továbbá nevezzenek meg követeléseket, melyek teljesülését követően együtt hajlandók volnának hozzájárulni egy stratégiailag egyensúlyban lévő Európa létrejöttéhez, mely minden európai nemzet számára biztonságot jelentene a kontinensen.
Olaf Scholz német kancellár szintén ellátogat Kijevbe és Moszkvába, de előtte Washingtonba megy, hogy tárgyalhasson Jon Bidennel. Ezek után a francia és a lengyel államfővel szándékozik egyszerre találkozni, de ennek pontos időpontját még nem szabták meg. Csütörtökön arról is szó volt, hogy Litvánia, Lettország és Észtország vezetőit várja vendégül a kancelláriába.
A Török Köztársaság elnöke, Tayyip Erdoğan béketárgyalást szeretne folytatni az ukrán és orosz vezetőkkel, és felajánlotta, hogy közvetít a két fél között. Az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel már találkozott, és a következőt jelentette ki neki:
Szeretném megismételni önnek, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajna függetlenségét és területi jogait, becsületét, a Krím félszigetet is beleértve. Törökország készen áll kivenni részét abból, hogy lezárjuk ezt a krízist két barátságos nemzet között.
Európa nemzeteinek nem kevés vezetője igyekszik tehát diplomáciai útra terelni az ukrán–orosz konfliktust. Számos ország polgárai szenvedhetnek egy esetleges háború során, és ezt szeretnék elkerülni. Moszkva kitart azon álláspontja mellett, hogy nem akar háborúzni, és a feszültséget az Egyesült Államok, valamint az Ukrajnát támogató nyugat-európai országok fokozzák.
Az Egyesült Államok nem azért küldött csapaterősítést Európába, hogy háborút robbantson ki Ukrajnában Oroszország ellen – szögezte le Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap amerikai televízióknak adott körinterjúi egyikében.
Az NBC „Találkozz a sajtóval” (Meet the Press) című műsorában a nemzetbiztonsági tanácsadó arról beszélt, hogy egy esetleges orosz katonai művelet többféleképpen is megnyilvánulhat. Magában foglalhatja például a nagy részben szakadárok uralta Donyec-medence annexióját, kibertámadásokat, de Ukrajna teljes lerohanását is. Hozzátette, hogy Moszkva akár már hétfőn cselekedhet, de akár heteket is várhat.
A Fox televízió hírműsorának nyilatkozva, szintén vasárnap, a nemzetbiztonsági tanácsadó úgy vélekedett, hogy Oroszország napokon, vagy heteken belül megtámadhatja Ukrajnát, de még mindig dönthet a tárgyalásos út mellett. De, mint mondta, Washington nem azért küldött katonákat Európába, hogy "háborút robbantson ki Oroszországgal Ukrajnában, hanem hogy megvédje a NATO határait".
(via MTI)
(Borítókép: Amerikai szállítógép a lengyelországi Jasionka repülőtéren 2022. február 4-én. Fotó: Ogorzalek / Agencja Wyborcza.pl / REUTERS)