A Moszkva területi ambícióit árgus szemekkel figyelő Svédország a legrosszabb forgatókönyvre készül. Gotland szigetét remilitarizálták, hogy megvédjék a Balti-tenger biztonsága szempontjából kulcsfontosságú régiót.
A szigeten évtizedekkel ezelőtt kötelező volt a sorkatonai szolgálat. Az ott élők már akkor megtanultak látatlanban harcolni az ellenséggel.
„Mindig az oroszok voltak” – idézte a Deutsche Welle Henrik Hellvardot, aki hozzátette: fegyverforgatás, célzás közben mindig csak az oroszokról beszéltek.
A Gotlandon született férfi azt mondja: jó okuk volt arra, hogy gyakorolják a geostratégiai szempontból kulcsfontosságú sziget védelmét, onnan ugyanis ellenőrzés alatt lehet tartani Észtország, Lettország, Litvánia és Finnország légterét és tengeri közlekedését egyaránt.
Oroszország – egy, a XIX. század elején bekövetkezett párhetes megszállást kivéve – soha nem támadta meg a szigetet. A hidegháborús korszak enyhülésével a svéd kormány annyira szilárdnak tartotta a Moszkvához fűződő kapcsolatait, hogy Gotland fegyvermentesítése mellett döntött, 2005-től pedig katonák sem tartózkodtak állandó jelleggel a szigeten.
Három évvel később, amikor Oroszország megtámadta Grúziát, a Nyugat reakciója túl langyos volt az elrettentéshez. „A vészharangok megkondultak, de megnyomtuk a szundi gombot, és visszaaludtunk” – mondta Niklas Granholm, a svéd védelmi ügynökség igazgatója.
A svéd kormány csak két évvel azután, hogy Moszkva annektálta a Krím félszigetet, 2016-ban irányított újra csapatokat és tankokat Gotlandra.
A megítélést az változtatta meg, hogy Oroszország kész volt katonai erőt alkalmazni szomszédai ellen
– magyarázta Granholm.
A feszültség fokozódásával a svéd hadsereg 2019-ben frissített föld-levegő rakétavédelmi rendszert telepített Gotlandra.
A megítélés azok után változott meg gyorsan, hogy Oroszország felsorakoztatta katonáit az ukrán határon, orosz hadihajók pedig a Balti-tengeren gyakorlatoztak. A svéd védelmi miniszter szerint nem zárható ki az országa ellen irányuló támadás sem.
Arra emlékeztetett, hogy Oroszországnak százezer katonája van Ukrajna körül, akik szabadon mozoghatnak Fehéroroszország területén is, ráadásul a Kreml hangvétele egyre brutálisabb.
„Nagyon világosan jelezzük, hogy készen állunk megvédeni Svédországot” – mondta Peter Hultqvist. A svéd védelmi miniszter szerint ezért fokozzák Gotland védelmét is.
Stockholm viszont változatlanul nem módosítana elhamarkodottan el nem kötelezett státuszán, és nem csatlakozna a NATO-hoz sem. Ezt maga Hultqvist is ellenzi arra hivatkozva, hogy csaknem húsz védelmi együttműködési megállapodást írtak alá más országokkal, köztük az Egyesült Államokkal, továbbá biztonsági garanciákkal rendelkezik az Európai Unión belül, és rendkívül szoros kapcsolatot ápol szomszédjával, Finnországgal.
A védelmi miniszterrel szemben a svéd parlament védelmi bizottságának elnöke kevésbé bizakodó.
Remélhetjük, feltételezhetjük, hogy bízhatunk a NATO-támogatásban, de biztosra csak akkor mehetünk, ha csatlakozunk a szövetséghez
– véli Pal Jonson. Példaként említette a mind gyakoribb kibertámadásokat, a dezinformációt, a propagandát és a kritikus svéd infrastruktúrába történő közvetlen külföldi befektetések növekedését. A képviselő szerint ezek miatt a svéd közvélemény alaposan megváltoztatta a NATO-ról alkotott véleményét a néhány évvel ezelőtti nézethez képest.
Szerinte ma a svédek egyharmada támogatja, egyharmada bizonytalan, egyharmada elutasítja a NATO-tagságot, ami Johnson szerint arra utal, hogy a dolgok jó irányba haladnak.
Ő maga azért lobbizik, hogy a svéd parlamenti képviselők többsége a NATO-csatlakozás mellett voksoljon.
A védelmi szakértő szerint az orosz elnök bármilyen hirtelen lépése a Balti-tengeren változtatna a svédek hozzáállásán. „Nagyon gyorsan kialakulna a NATO-párti koalíció” – véli Niklas Granholm.
A finnek több mint egynegyede, 28 százaléka támogatja, 42 százaléka pedig változatlanul elveti Finnország csatlakozását az Észak-atlanti szövetséghez – idézte a Helsinki Times a Helsingin Sanomat által megrendelt felmérés eredményeit.
A két évvel ezelőtti közvélemény-kutatáshoz képest nyolc ponttal ugrott meg a támogatók aránya a két évtized óta mért legmagasabb szintre.
Ebben az időszakban, 2002 óta a finn napilap összesen 23 alkalommal kérte ki a lakosság véleményét a védelmi paktumról.
A legszembetűnőbb változás, hogy csökkent a csatlakozást ellenzők aránya. Arányuk sosem volt kisebb 53 százaléknál, sőt egy időszakban a megkérdezettek több mint kétharmada, 68 százaléka ellenezte a tagságot.
A másik jelentős változás a bizonytalan válaszadók arányának növekedése harminc százalékra, vélhetően azért, mert a tagság körüli vita különösen élénk volt a felmérés időszakában, 2022 elején.
Változna-e az álláspontjuk, ha Svédország csatlakozna a NATO-hoz? – ezt is megkérdezték a válaszadóktól. Ebben a hipotetikus esetben már a finnek 38 százaléka egyetértene a tagsággal, az elutasítók aránya pedig 39 százalékra csökkent.
Sauli Niinistö finn elnök eközben nagy nyilvánosságot kapó újévi beszédében úgy értékelte, hogy Finnország kérheti a felvételét a NATO-ba. Egyes finn politikusok bejelentették, hogy megváltozott az álláspontjuk, és már nem idegenkednek attól, hogy az ország a katonai szövetség tagja legyen.
(Borítókép: A Patria finn páncélozott terepjármű a finn és svéd csapatok együttműködése során a svéd Gotland szigetén található Tofta lőtéren 2017. szeptember 19-én. Fotó: Anders Wiklund / Afp)