Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet 2021. január 1-je óta hatályban van, de még sehol sem alkalmazták. Magyarország és Lengyelország az európai bíróságon indított pert tavaly márciusban, mert szerintük a jogszabály az uniós joggal ellentétes.

A bíróság történetében még sohasem fordult elő, hogy egy ítélethirdetést élőben közvetítsenek. Szerda reggel azonban így tesznek, amikor ismertetik, hogy összhangban áll-e az európai uniós joggal az a jogszabály, amely értelmében a jogállamisági normákat felrúgó tagállamokat pénzmegvonással büntetnék. Ha a bíróság azt mondja, hogy igen, akkor pénzügyi szankciók érhetik az országot,

A bíróság várhatóan elutasítja a magyar és lengyel keresetet, azaz jóváhagyhatja az említett rendelet alkalmazását. Campos Sánchez-Bordona, a bíróság főtanácsnoka tavaly novemberben közzétett indítványában megállapította: a rendelet jogalapja megfelelő, összeegyeztethető az uniós szerződésekkel és nem sérti a jogbiztonság elvét.

Ha most a bírói tanács is hasonlóképpen ítél, akkor minden akadály elhárul a jogállamisági mechanizmus alkalmazása elől. Ezt követően az Európai Bizottság eljárást indíthat a tagállamok ellen azokban az ügyekben, amelyekben a jogállamiság normáinak megsértése miatt sérülnek az EU pénzügyi érdekei. Ezzel összefüggésben tavaly novemberben már érdeklődtek a magyar hatóságoknál néhány üggyel kapcsolatban.

Eric Mamer bizottsági szóvivő szerint a magyar kormány erre már válaszolt, ezt jelenleg is értékelik. A folyamat még hetekig eltarthat, ami szintén lassíthatja a mechanizmus életbe léptetését. Didier Reynders igazságügyi biztos mindeközben azt mondta, hogy az áprilisi választások előtt elindulhat ugyan az eljárás Magyarországgal szemben, de a folyamat időigényessége miatt bármiféle eredmény csak a választások utánra várható.

Az ítélethirdetéssel párhuzamosan kezdődhet a Fidesz balatonfüredi, a kampányt előkészítő frakcióülése is, amelyről itt írtunk korábban. 

(Népszava)

(Borítókép:  John Thys / AFP)