Felgyorsultak az események az orosz–ukrán konfliktusban hétfő este óta. A legfontosabb történéseket cikkünkben követjük:
Beszédet mondott hétfőn késő este Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök, amelyben nem zárta ki annak lehetőségét, hogy szerdán valóban támadást indítanak az oroszok, de azt is leszögezte, hogy nehéz komolyan venni az erről szóló nyugati sajtóértesüléseket úgy, hogy az utóbbi időben már több alkalommal is híreszteltek ehhez hasonló dolgokat.
Az ukrán kormány hétfőn még úgy vélte, hogy Oroszország nem fog támadást indítani. Erről Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára beszélt hétfői sajtótájékoztatóján.
Az ukrán elnök késő esti beszédében – amely a Facebook-oldalán is látható volt – lényegében ugyanezt az álláspontot hangoztatta, bár nem zárta ki egy orosz támadás lehetőségét sem.
Kifejtette: nem először érkeznek hírek arról, hogy Ukrajnát lerohanják az oroszok, és ezzel összefüggésben némi szkepticizmussal nyilatkozott azokról a külföldi sajtóértesülésekről, amelyek szerint február 16. lehet a támadás napja. Azt mondta: elképzelhető, hogy az oroszok csak meg akarják rémíteni Ukrajnát, és ezt a célt szolgálhatja az is, hogy most – nem először – megint egy lehetséges támadásról szólnak a hírek.
Ha az invázió kezdeti időpontja állandóan csak tolódik, akkor az erről szóló sajtóértesüléseket már csak iróniával lehet kezelni
– fogalmazott Vologyimir Zelenszkij.
Mindeközben az ukrán elnök a február 16-át munkaszüneti nappá és a nemzeti egység napjává nyilvánította (erről időközben az elnöki hivatal is kiadott egy rendeletet). Vologyimir Zelenszkij arra szólította fel az embereket, hogy szerdán mindenhol tegyék ki a nemzeti lobogót, és délelőtt tíz órakor énekeljék el a nemzeti himnuszt.
Leszögezte azt is, hogy a problémás kérdéseket tárgyalás útján szeretnék rendezni, azonban ettől függetlenül készek megvédeni az országukat. Hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg most sokkal erősebb, mint nyolc éve volt, és bízik abban, hogy képes lesz megvédeni az országot (arról, hogy valójában milyen állapotban vannak az oroszokhoz képest, ebben a cikkünkben írtunk).
Az elnök végezetül arra szólította fel a külföldön tartózkodó köztisztviselőket, hogy 24 órán belül térjenek haza.
John Kirby, a Pentagon szóvivője az ukrán elnök beszédére reagálva leszögezte: korábbi megnyilatkozásaikban azt kívánták hangsúlyozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bármelyik nap elrendelheti a támadást.
Nem mondanék pontos dátumot, az nem lenne bölcs dolog. Mindössze annyit mondanék, hogy bármiféle figyelmeztetés nélkül megteheti ezt a lépést
– mondta a riporterek kérdésére válaszolva a szóvivő. Hozzátette: a moszkvai kormány továbbra is növeli a haderejét az ukrán határ közelében.
Mindeközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter is arról beszélt, hogy az oroszok ereje drámai gyorsasággal nőtt a határ közelében. Bejelentette azt is, hogy az ukrajnai diplomáciai missziójuknak az országban maradt tagjait Kijevből az ország nyugati felére, Lvivbe helyezik át, továbbá közölte, hogy 1 milliárd dolláros kölcsönt nyújtanak Ukrajnának azért, hogy stabilizálják a piacot.
Oroszország visszavonja a csapatai egy részét az ukrán határ közeléből – közölte az Interfax hírügynökség az orosz védelmi minisztérium szóvivőjére hivatkozva. A minisztérium közlése szerint bizonyos egységek visszatérnek az eredeti bázisaikra azt követően, hogy befejezték a hadgyakorlatot az ukrán határ közelében. A szóvívő azt mondta:
néhány katonai körzetből már most elkezdték visszaszállítani a katonákat a határ közeléből.
Hozzátette, a hadgyakorlatok egy részét már befejezték, de vannak olyanok is, amelyek még folyamatban vannak. Ezeken a szárazföldi-, vízi- és légi haderő egyaránt képviselteti magát. A védelmi minisztérium szóvivője azt is közölte, hogy az oroszok és fehérorosz közös hadgyakorlata is zajlik még, annak várhatóan február 20-án lesz majd vége. A becslések szerint ezen körülbelül 30 ezer orosz katona vesz részt.
Liz Truss brit külügyminiszter kedd reggel a BBC Breakfast című műsorában – még az orosz csapatvisszavonásokról szóló hír megjelenése előtt – azt mondta: az orosz fél ugyan nem zárkózik el a tárgyalásoktól, de továbbra is fennáll az esély, hogy lerohanják az országot.
Tudjuk, hogy az oroszok nagyon felkészültek, a katonáik körbevették Ukrajnát. Bármikor bekövetkezhet a támadás
– mondta, hozzátéve: biztosra semmit sem lehet mondani.
Liz Truss később, az orosz csapatvisszavonásokról értesülve az LBC rádió adásában már azt mondta: meg kell vizsgálnia, hogy a gyakorlatban hány katonát vontak vissza az oroszok ahhoz, hogy erre érdemben reagálni tudjon. Hozzátette azonban, hogy ha az oroszoknak komolyak a szándékai és tényleg nem akarnak támadni, akkor minden csapatot vissza kell vinniük az eredeti rendeltetési helyükre.
Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője az orosz visszavonulásról szóló hír után azt írta, hogy a nyugati országok megszégyenültek emiatt.
2022 február 15-e úgy vonul be a történelembe, mint a nap, amikor a nyugati háborús propaganda kudarcot vallott. Megszégyenültek és megsemmisültek anélkül, hogy bárki is leadott volna egy lövést
– írta a szóvivő a Telegramon.
Dmitro Kuleba védelmi miniszter azt mondta: akkor hiszik el, hogy az oroszok tényleg megkezdték a visszavonulást, ha erre kézzelfogható bizonyítékot szereztek.
Van egy szabályunk: nem hiszünk annak, amit hallunk, csak annak, amit látunk is. Ha majd látjuk a visszavonulást, akkor elhisszük, hogy enyhült a helyzet
– mondta újságírói kérdésekre válaszolva. Hozzátette: az oroszoknak minden csapatot vissza kell vonniuk a határról, ha tényleg komolyak a szándékaik.
Több uniós vezető után most Olaf Schol lesz a soros: a német kancellár kedden találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A találkozóra hamarosan sor kerül, azt megelőzően egy ünnepélyes koszorúzást már tartottak az Ismeretlen Katona Sírjánál, a Kreml közelében.
Az orosz védelmi minisztérium közreadott egy videót, amelyen – állításuk szerint – a visszavonuló csapatok láthatóak:
Az ukránok mellett azonban egyelőre a nyugatiak sem veszik készpénznek, hogy tényleg visszavonulnak az oroszok.
A CNN azt írja, hogy az oroszok az utóbbi napokban szinte mindent mozgósítottak a határ közelében, ezzel kapcsolatban közzétettek több videót is. Ezek többsége az előző napokból származik, néhánynak a pontos földrajzi helyét is sikerült meghatározniuk.
A The Sun ennél is tovább ment, szerintük az orosz visszavonulásról szóló hír csak porhintés,
ÉS SZERDA HAJNALBAN, EGY ÓRA KÖRÜL JÖHET AZ OROSZ TÁMADÁS.
A brit lap egy nyugati hírszerzési forrásra hivatkozva azt írta, hogy az általános támadást 200 ezer katonával indíthatják meg, az akciót pedig nagy területekre kiterjedő rakétacsapásokkal előzhetik meg. A The Sun szerint Ukrajna határainál 130 ezer, Belaruszban pedig 40 ezer katona lehet, ami kiegészül még mintegy 30 ezer orosz fegyveres szakadárral is. A támadás célja Kijev és a nagyobb városok körbezárása lehet.
A jelentős nemzetközi piacokon olyan mozgások láthatóak, amelyek szerint a piacot megnyugtatta az orosz visszavonulásról szóló hír. A WTI-olaj ára ehhez hasonló mértékben, 2,7 százalékkal esett vissza 92,88 dollárra.
A dollár és az euró is erősödött a valuták piacán, valamint a londoni tőzsdén is növekedést eredményezett a hír: az FTSE 100 0,7 százalékkal, az FTSE 250 pedig 0,8 százalékkal nőtt a bejelentést után. Az arany – amely a háború esetén általában felértékelődik –ára pedig 0,5 százalékkal esett vissza rövid idő alatt.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője azt mondta: az „információs kampányok” folytatátsa helyett ők azt szeretnék, ha Oroszország és a nyugati tárgyalna biztonsági aggályaikról.
Ez az, amit Putyin elnök javasol, ez az, amit akar
– fogalmazott egy sajtótájékoztatón a szóvívő, miközben arra is utalt: nem újdonság a hír, hogy az orosz csapatokat visszavonják a határ közelében, mivel már korábban is ezt ígérték.
Semmi újdonság nincs itt, ez csak a szokásos eljárás
– állította.
A Ria Novosztyi hírügynökség és a The Moscow Times szerint az orosz parlamentben, a Dumában kedden szavaztak arról, hogy hivatalosan is elismerik a donyecki és luhanszki, az orosz párti szakadárok által létrehozott köztársaságokat.
A területeket felett Ukrajna már 2014-ben elvesztette az ellenőrzést, mindeddig azonban sem az nemzetközi közösség, sem Oroszország nem ismerte el ezeknek az államoknak a létezését.
Most viszont a parlamenti szavazást követően Vlagyimir Putyinnak is javaslatot küld a törvényhozás arról, hogy Oroszország hivatalosan ismerje el a két köztársaságot.
Tehát az elnöknek egyelőre még ezt a javaslatot jóvá kell hagynia, ha azonban ez megtörténik, akkor – a dokumentum szövege szerint – biztonságpolitikailag is garanciát vállalhatnak majd a két köztársaságért, valamint arra fognak törekedni, hogy megvédjék a lakosaikat a külső fenyegetéstől. Mindez azért fontos lépés, mert amennyiben Oroszország hivatalosan is elismeri a köztársaságokat és az Ukrajna elleni támadás indítása mellett dönt,
akkor ez is egy hivatkozási alap lehet majd a támadás megindoklásánál.
A parlamenti szavazás hírére már Ukrajna is reagált.
Dmitro Kuleba közölte: ha Oroszországh elismeri a két köztársaságot, akkor az úgy tekinthető, hogy kivonulnak 2015-ös minszki megállapodásból. Ez utóbbinak a jelentőségéről itt írtunk részletesen. A külügyminiszter hozzátette: korábban erre már figyelmeztették az orosz felet is, Moszkva pedig korábban azt a hivatalos álláspontot képviselte, hogy nem szól bele ebbe az ukrán belpolitikai ügybe.
Az orosz fél részéről erre reagálva Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő azt mondta: addig, amíg nem történik meg az állam részéről hivatalosan a jóváhagyás, nem kommentálja az ukránok reakcióját. Maria Zaharova külügyi szóvivő pedig úgy fogalmazott: Ukrajna már korábban kivonult a megállapodásból, csak ezt gyávák bevallani.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt mondta, az oroszok csapatvisszavonásokról szóló hírek, valamint a „Moszkvából érkező jelzés” bizakodásra adnak okot, de mivel ezeket még nem erősítették meg, ezért egyelőre még tartanak attól, hogy bekövetkezhet az orosz támadás.
Hozzátette: Az utóbbi időkben azt lehetett látni, hogy az oroszok néha növelték a határok mentén lévő haderejüket, máskor viszont hátrébb vonták azokat. Jens Stoltenberg leszögezte azt is, hogy továbbra is készek arra, hogy tárgyaljanak az oroszokkal. A főtitkár arról is beszélt, hogy csütörtökön összeülnek a NATO védelmi miniszterei és várhatóan Ukrajna szuverenitásának támogatása mellett foglalnak állást.
A Maxar Technologies nevű cég műholdas közölte, hogy vasárnap és hétfőn jelentős csapatmozgásokat észleltek Belaruszban, a Krím-félszigeten és Nyugat-Oroszországban is. közlésük szerint a katonák mellett helikopterek és repülőgépek is jelentős számban érkeztek a térségbe.
Kedden viszont több egység is konvojban távozott a határ közeléből. Hogy pontosan mekkora erőkről lehet szó, az a tájékoztatásukból nem derült ki.
Még az orosz visszavonulásról szóló hírek előtt az Al-Dzsazíra készített riportot az úgynevezett Babuska-zászlóalj tagjaival, amely idős asszonyokból áll.
A 79 éves Valentyna Konstantinovska elmondta: 2014-ben jelentkeztek az első önkéntesek a zászlóaljba, amelyet az Azov nevű szélsőjobboldali mozgalom szervezett meg. Azóta harci cselekményekben közvetlenül nem vettek részt, viszont lövészárkokat ástak, őrtornyokat építettek, valamint sebesülteket is elláttak. Mindemellett harci kiképzésen is átestek, vagyis elméletileg akár őket is bevethetnék a fronton.
2014 óta arról álmodtam, hogy megtanulok lőni, de azt mondták: »Babuska, túl öreg vagy már ehhez. A fegyver akkorát rúg vissza, hogy az ki fog ütni téged«
– mondta az asszony, egy AK-47-essel a kezében.
Az Azovnak egyébként kicsi a támogatottsága Ukrajnában (a parlamentbe se kerültek be 2019-ben), viszont nagy szerepük volt abban, hogy 2014-ben Mariupol városát sikerült visszafoglalni az oroszoktól egy rövid megszállást követően. Valentyna Konstantinovska elmondta: nem azonosul a szervezet politikai nézeteivel, őt egyedül az érdekli, hogy megvédhesse a hazáját.
(Borítókép: Vologyimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke 2022. február 12-én. Fotó: Konstantin Sazonchik / TASS / Getty Images)