Az orosz hadsereg a Krím félsziget 2014-es elcsatolásakor gyorsan legyőzte az ukrán hadsereget. Ukrajna azóta jelentősen javította védelmi képességeit, és ebben nem kis segítséget kapott a NATO-országoktól. A két hadsereg ereje ennek ellenére Dávid és Góliát összecsapásához mérhető.
Az Egyesült Államok januárban zöld utat adott, hogy a balti országokba – Észtországnak, Lettországnak és Litvániának – amerikai gyártmányú fegyvereket szállítsanak. Arvydas Anušauskas litván védelmi miniszter nyomban megerősítette, hogy országa védelmi és egyéb segélyt küld Ukrajnának egy orosz támadás elrettentése érdekében.
Tavaly a Biden-kormány 650 millió dollár értékű amerikai fegyverzettel segítette a támadással fenyegetett Ukrajnát, ebből kétszázmillió dollár értékű eszközt nem sokkal a viszály tetőzése előtt, decemberben szállítottak.
Ukrajna gőzerővel növelte arzenálját, Moszkva azonban nem illetődött meg.
Vajon az ukrán hadsereg szembeszállhat egy több százezer szárazföldi katonából, valamint harckocsikból álló, rövid hatótávolságú rakétákkal felszerelt, tengeri és légi erőkkel támogatott orosz haderővel?
A Krím annektálása során az orosz katonák könnyedén átjutottak az ukrán védelmi vonalakon. Akkoriban „az ukrán hadsereg elég katasztrofális állapotban volt” – idézte a France 24 Julia Friedrichet, a berlini Global Public Policy Institute kutatóját.
Ezt megerősítette a Birminghami Egyetem biztonsági szakértője is. A „durva kijózanodás után Kijev jelentős katonai reformokba kezdett” – mondta Nicolò Fasola.
Ennek eredményeként az akkor alig hatezer fős harcképes katonai állományt megsokszorozták. Ezzel párhuzamosan Kijev modernizálta a harckocsikat, a páncélozott járműveket és a tüzérségi rendszerét.
Az elmúlt hét évben tekintélyes összeget költöttek a hadsereg korszerűsítésére.
A Világbank adatai szerint az ukrán költségvetés katonai kiadásokra szánt része 2014-ben a GDP 1,5 százaléka volt. Ez az arány időközben 4,1 százalékra nőtt, ami sokkal magasabb arány a NATO-országokban a katonai kiadásokra fordított költségvetéshez képest, viszont hasonló ahhoz a szelethez, amennyit Oroszország szán nemzeti össztermékéből hadereje fenntartására, fejlesztésére és korszerűsítésére.
Területileg Oroszország és Ukrajna Európa két legnagyobb országa. A szomszédok a tizenöt tagú Szovjetunió köztársaságai voltak. A birodalom 1991-es összeomlását követően Ukrajna független állammá vált, és eltávolodott Oroszországtól.
Az ukrajnai kormányellenes tüntetések során, 2014 elején menesztették a Kreml-barát Viktor Janukovicsot, Oroszország megszállta és annektálta a Krím félszigetet. Egy hónappal később az oroszbarát szakadárok területeket foglaltak el a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk térségében. Az ott zajló harcok Kijev szerint több mint 14 ezer ember halálát okozták, több millióan kényszerültek otthonuk elhagyására.
Egyelőre nem tudni, hogy az orosz elnök megelégszik-e a „békefenntartással” a Moszkva által február 21-én elismert szakadár területeken, Donyeck és Luhanszk térségében, vagy étvágya ennél nagyobb.
Bevonulási szándéka már akkor világos volt, amikor az esetleges szankciókra felkészülve Vlagyimir Putyin kimenekítette jachtját Hamburgból.
Az orosz katonák száma az ukrán határon már eléri a 190 ezer főt – ezt állította Washingtonban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nagykövete, Michael Carpenter, aki azt mondta, hogy az orosz erők létszáma jelenleg eléri a 190 ezret, miközben az orosz elnök néhány nappal korábban azt állította, hogy a 150 ezer orosz katona egy jelentős részét visszavonták a határról.
A 190 ezer katona csaknem annyi, mint Ukrajna teljes sorkatonai állománya.
A 41,6 milliós Ukrajnának 209 ezer katonája van, szemben a 146 milliós Oroszország kilencszázezer katonájával a Global Firepower adatai szerint.
Ukrajnának ugyanennyi, kilencszázezer tartalékosa van. Oroszországnak kétmillió.
A tüzérségi ütegek száma Ukrajnában 2040, Oroszországban 7571. A páncélozott járművek száma az ukrán seregben 12 303, az oroszban 30 122. Ukrajnának 2596 tankja van, Oroszországnak csaknem az ötszöröse: 12 420.
Ukrajnának 34 harci helikoptere van, viszont Oroszország tűzereje 544 helikopterével sokkalta nagyobb.
Ukrajnának csupán 98 vadászgépe van, ezzel szemben Oroszországnak több mint tizenötször annyi: összesen 1511.
Ráadásul katonai szakértők úgy vélik, hogy Ukrajna légi erejének korszerűsítése marginális volt, ezért a légtér ellenőrzése továbbra is Ukrajna védelmi kapacitásának Achilles-sarka. Az ország bombázóinak és vadászgépeinek többsége kiöregedett, több mint harmincéves, a pilóták pedig rosszul képzettek és rosszul fizetettek.
A számítások szerint 2014 óta a NATO és egyes tagországai nagyjából 14 milliárd dollárnak megfelelő, jelentős segítséget nyújtottak Ukrajnának.
A fő beszállító az Egyesült Államok, amely többek között kommunikációs berendezésekkel, katonai szállítójárművekkel és több mint kétszáz, Javelin típusú hordozható páncéltörő rakétával segítette Kijevet. Az USA-n kívül Nagy-Britannia, Lengyelország és Litvánia is fegyverekkel látta el az ukránokat.
Még Törökország is a fenyegetett állam segítségére sietett kiváló, Bayraktar típusú felderítő drónjainak eladásával.
Noha a hír nem kapott nagy publicitást, a török támogatás riadalmat keltett Moszkvában – írta nemrég a Washington Post.
Ukrajna egyébként Magyarországtól is kért segítséget: többek között lőszert és golyóálló mellényeket.
Elemzők szerint az ukrán védelmi rendszer egyik fő gyengesége a szovjet korszakban kidolgozott katonai doktrína. „Moszkva pontosan tudta, hogy mire számíthat, és ennek megfelelően tudott felkészülni” – mondta Gustav Gressel orosz katonai szakértő.
(Borítókép: Az ukrán határőrség az orosz határ mentén állomásozik 2022. február 7-én. Fotó: Sergey Bobok / AFP)