Az amerikai elnök éves bruttó bére 400 ezer dollár, amit nem kevés kiváltsággal is kiegészítenek. A ciklus lezárulta után ennek az összegnek több mint felét kapják nyugdíjként. A bevételük azonban általában a sokszorosa.
Az elnök megbízatása alatt a fizetésén kívül természetesen térítésmentesen mondhatja otthonának a Fehér Házat, évi 50 ezer dolláros költségtérítésből fedezheti az étkezést és a mosodai szolgáltatásokat, évi 19 ezer dollárból fogadásokat rendezhet, további évi 100 ezer adómentes dollárt pedig utazásaira költhet.
Ugyanekkora összegből felújíthatja és átalakíthatja a rezidenciát, rá és házastársára pedig élete végéig vigyáz a titkosszolgálat.
A First Lady semmilyen juttatásra nem jogosult. A megválasztott elnököt viszont élete végéig megilleti ciklusa alatt a fizetés, utána pedig a nyugdíj. Ezt az intézményt Harry Truman vezette be 1958-ban, aki anyagi gondokkal küszködött, de csak utóda, Dwight Eisenhower kapott elsőként járandóságot.
Az éves elnöki nyugdíj összege – kongresszusi határozattal – azonos egy szövetségi intézmény vezetőjének éves bérével, és 2021-ben 221 400 dollár, csaknem 70 millió, azaz havi 5,8 millió forint volt. Az apanázst az új elnök beiktatása utáni naptól folyósítják.
A nyugalmazott elnökök azonban már általában beiktatásuk előtt megalapozzák anyagi biztonságukat, és megbízatásuk lejárta után sincs okuk aggodalomra. Emlékirataikból, nyilvános szerepléseikből, ingatlanügyleteikből dollármilliókra tehetnek szert.
Az elnöki poszton Eisenhowert követő John F. Kennedy nem érte meg a nyugdíjkorhatárt, miután Dallasban Lee Harvey Oswald golyója végzett vele.
Alelnöke, majd az 1969-ig hivatalban levő Lyndon B. Johnson azonban tekintélyes vagyonra tett szert, és halálakor – mai árfolyamon – 109,3 millió dollárja volt. Családja egy texasi rádió- és tévéállomás tulajdonosa volt, amely már 1964-ben milliókat ért. A KTBC mind a mai napig működik, csak ma már a Fox tulajdonában.
Johnson emellett 600 hektár földterületet szerzett a texasi Blanco megyében, ahol feleségével, Claudia Lady Bird Johnsonnal egy fényűző farmot építettek, de magánrepülőgépekbe és állattenyésztésbe is befektettek. Két könyvet írt, a második a memoárja volt. Nem sokáig élvezte a nyugdíjas éveket: 1973-ban hunyt el, alig négy évvel visszavonulása után.
Richard Nixon mindenekelőtt a Watergate-botrányról marad emlékezetes. Hírnevének ártott, megbízatása utáni jövedelmével azonban csodát művelt a skandalum. Az amerikai történelem első lemondásra ítélt elnöke beleegyezett egy interjúsorozatba a neves brit műsorvezetővel, David Frosttal, amiért mai árfolyamon nagyjából 2,6 millió dollárt kapott.
Ráadásul tíz könyvet írt, amelyek közül már az első felkerült a sikerlistára. New York-i házát Szíria amerikai nagykövetének adta el, később pedig prémium kategóriás ingatlanokkal bővítette portfólióját New Jerseyben, Kaliforniában és Floridában. Vagyonát 17,2 millió dollárra becsülték.
Gerald Ford fényes katonai múltjával, lenyűgöző jogi karrierjével és odaadó feleségével, Bettyvel az amerikai álom megtestesítője volt. Élete nagy részét a köz szolgálatában töltötte. Csaknem 1 millió dolláros előleget kapott könyvéért, még mielőtt távozott a Fehér Házból, pedig az íráshoz addig hozzá sem fogott.
Jól jövedelmező nyilvános beszédeket tartott, és igazgatósági tagságai mellett az ingatlanbizniszt sem hanyagolta el Michiganben és Coloradóban, sőt olajba is befektetett. Hivatalba lépése előtti vagyonát a haláláig megnégyszerezte, és meghaladta a 8 millió dollárt.
Napjainkban a 97 éves Jimmy Carter a legidősebb élő, volt amerikai elnök. Vagyona a Fehér Házból való távozása után is gyakran került hullámvölgyekbe. Már beiktatása előtt sikeresen virágzó mezőgazdasági vállalkozássá alakította át családja georgiai mogyorófarmját, amit elnöksége alatt egy vagyonkezelőre bízott. Az elnökség lejárta után megdöbbenve tapasztalta, hogy birtokát nemcsak elhanyagolták, hanem 1 millió dolláros adósságot hagytak rá.
De talpra állt. A termékeny író eddig több mint 20 könyvet írt, köztük memoárokat, politikai köteteket, egy versantológiát, sőt még egy gyermekkönyvet is, amit lánya, Amy illusztrált. A számtalan előadás mellett Carter felügyelte a Jimmy Carter Könyvtár és Múzeum felépítését, tanított az atlantai Emory Egyetemen, és megalapította a nonprofit Carter Központot, amely az emberi jogok előmozdításán dolgozik. Vagyonát 8,1 millió dollárra taksálják.
Népszerű színész volt, így már politikai karrierje előtt is tehetősnek számított Ronald Reagan. A Fehér Házból történő távozása után karizmáját felhasználva több ezer akkori dollárt kért nyilvános fellépésekért. A becslések szerint évente 1,8 millió dollárt keresett azzal, hogy beszédeket tartott a Fortune 500 cégvezetőinek.
Több zsíros könyvszerződés jóvoltából növelte vagyonát, ráadásul az övé volt egy 278 hektáros farm. A rajta levő épületet akkoriban a „nyugati Fehér Háznak” nevezték. Vagyonát halálakor 14,2 millió dollárra becsülték.
A gazdag Bush család tagja, George H. W. Bush, a szenior, egy tengeri olajfúró cég vezetésével kereste a pénzét, mielőtt az Egyesült Államok 41. elnöke lett.
Az ezt követő években dollármilliókat fektetett ingatlanokba, a többi között a Maine állambeli Kennebunkportban lévő, több mint 5 millió dolláros birtokába. Emellett a Carlyle Group tőkealap tanácsadója volt, és céges beszédekért kapott tiszteletdíjat. Ő volt az egyetlen elnök, aki nem írta meg emlékiratait, bár személyes naplóinak egyes részét két nagy érdeklődéssel várt kötetben is közzétették. A 80. születésnapját egy ejtőernyős ugrással ünnepelte meg. George H. W. Bush 26,3 millió dolláros vagyonra tett szert.
Elnökké választása előtt Bill Clinton nem volt vagyonos, utána azonban alaposan kárpótolta magát, és mandátuma után 75,9 millió dollárt keresett. Mai árakon számolva csaknem 21 millió dollárt kapott a 2004-ben Az életem című önéletrajzi könyvéért, amelyből 2,3 millió példányt adtak el – nem véletlenül, hisz a Lewinsky-botrányról is vallott. A felkapott James Patterson regényíróval való együttműködése is jövedelmező volt: első, 2018-ban megjelent Az elnök eltűnt című fikciós könyvükből több mint hárommillió példány kelt el, a sikeren felbuzdulva pedig tavaly megjelentették Az elnök lánya című kötetet is.
Feleségével, Hillaryvel az elmúlt két évtizedben dollármilliókat kerestek nyilvános szerepléseikkel: 2012-ben a hírek szerint a pár 729 beszédért 153 millió dollárt keresett, beszédenként átlagosan 210 795 dollárt. A tiszteletbeli pozíciók és a tanácsadói munkák is jól fialtak. Nagyjából 18 millió dollárt kapott egy profitorientált főiskolai hálózat kancellárjaként.
George W. Bush apja, George H. W. Bush nyomdokaiba lépve 2001 és 2008 között volt elnök, de apjához hasonlóan előtte az olajiparban gazdagodott meg. A Texas Rangers nevű profi baseballcsapatban is volt tulajdoni részesedése. A Fehér Házból való távozása óta több mint 200 fizetett beszédet tartott, fellépésenként százezer dollárért.
Memoárjáért 7 millió dollárt kapott, ezek után művészi köteteket jelentetett meg. Ifjabb Bush vagyona megközelíti a 40 millió dollárt.
Barack Obama már hivatalában milliókat keresett bestsellereivel. Ezek egyike volt az eredetileg 1995-ben megjelent, majd 2004-ben újra kiadott Álmok apámtól című könyv, amelynek hangos változatáért Grammy-díjat kapott, további félmilliós előleget pedig a gyerekeknek szóló verzióért. Ezt követte még két, több millió példányban elkelt sikerkönyv, amelyek közül az egyik, Egy ígéret földje magyarul is megjelent.
Feleségével, Michelle-lel eddig dollártízmilliókat kerestek, az American University előrejelzése szerint azonban a karizmatikus házaspár a következő években akár összesen 242,5 millió dollárra is szert tehet, miután többéves szerződést kötöttek a Netflix és a Spotify streamingszolgáltatókkal.
Noha Donald Trump a becslések szerint legalább 1,6 milliárd dollárt keresett elnöki ciklusa alatt, szegényebben távozott a hivatalából, mint amikor 2017-ben beköltözött a Fehér Házba. Egyes beszámolók szerint vagyona csaknem 700 millió dollárral zsugorodott négy év alatt. A mindig ellentmondásos Trump változatlanul nem hajlandó közzétenni adóbevallásait, így nehéz pontos képet alkotni vagyonáról.
A koronavírus-járvány kemény pofon volt a luxusszállodák, kaszinók, irodaházak és golfpályák tulajdonosa számára Amerikában és világszerte egyaránt. A két alkotmányos vádemelés és a capitoliumi zavargások után a Wall Street intézményei és üzleti partnerei is kezdtek elhatárolódni tőle. A költséges jogi eljárások sorozata is sorvasztja vagyonát, így nem tudni, mennyi maradt belőle a következő évekre, amikor nem kizárt, hogy újra indul az elnökválasztáson. Aggodalomra egyelőre semmi ok: Trump vagyona nagyjából 2,5 milliárd dollár.
Ő volt egyébként az egyike annak a négy elnöknek, aki nem tartott igényt fizetésre, hanem adományokra fordította azt. Trump évi 400 ezer dolláros fizetését szövetségi minisztériumoknak ajánlotta fel.
Vele szemben John F. Kennedy 100 ezer dolláros fizetésével, korábban pedig hozzá hasonlóan Herbert Hoover jótékonykodott.
George Washington évi 25 ezer dolláros fizetésének nagy részét szintén adományokra fordította, töredékéből azonban utazásait finanszírozta. Szüksége volt ugyanis egy különleges szekérre, amellyel a déli kátyús utakon közlekedett.