Csaknem tucatnyi volt nyugati kormányfő és miniszter kapott zsíros állást orosz állami cégeknél, elsősorban az energiaszektorban. Többségük az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete után haladéktalanul lemondott tisztségéről. Volt, aki egyszerűen nem kívánt a háború részese lenni, más keményen nekiment Vlagyimir Putyin elnöknek. De van olyan is, aki nem válik meg a posztjától.
Matteo Renzi volt olasz miniszterelnök lemondott a Delimobil orosz autómegosztó szolgáltatás igazgatótanácsában betöltött posztjáról – közölte pártja. Finnország volt miniszterelnöke, Esko Aho pedig bejelentette, hogy kilépett a legnagyobb orosz pénzintézet, a Sberbank igazgatótanácsából – írta a New York Times.
Christian Kern volt osztrák kancellár, aki az ÖBB osztrák vasúttársaságot vezette, lemondott az orosz állami vasúttársaságban, az RZD-ben betöltött vezetői pozíciójáról, arra hivatkozva, hogy nem kíván részt venni a háborúban.
„Az RZD a háború logisztikájának része” – indokolta döntését a Standard című osztrák lapnak.
Egy másik osztrák exkancellár, Wolfgang Schüssel azonban az orosz invázió ellenére sem lát okot arra, hogy távozzon a Lukoil igazgatótanácsából. Hozzá hasonlóan Karin Kneissl, Ausztria volt külügyminisztere – akinek esküvői partiján Putyin 2018-ban váratlanul megjelent – még mindig a Rosznyeft igazgatótanácsában ül.
A Rosznyeftnek viszont hátat fordított a BP, a hét olajipari csúcscég, vagy ahogy becézik őket: a „nővérek” egyike. Az orosz gazdaság elszigetelésében ez dollárszázmilliárdos ütés lehet.
Bernard Looney, a British Petrol vezérigazgatója azonnali hatállyal lemondott a Rosznyeft igazgatótanácsi tagságáról, akárcsak a BP által jelölt Bob Dudley.
A norvég Equinor energiaipari óriásvállalat jelezte, hogy megkezdi a kivonulást oroszországi közös vállalataiból.
François Fillon volt francia miniszterelnök közölte, hogy lemondott két orosz cég, a Szibur és a Zarubesneft igazgatótanácsának tagságáról, tiltakozásul Oroszország ukrajnai inváziója miatt.
Ez egy kollektív kudarc, de a felelősségi hierarchiában Vlagyimir Putyin az egyedüli bűnös abban, hogy egy megelőzhető konfliktust indított el
– szögezte le a Journal du dimanche című francia hetilapban megjelent véleménycikkében. Fillon Nicolas Sarkozy elnöksége idején volt kormányfő.
Gerhard Schröder volt német kancellár, Putyin elnök meghitt barátja ismerős arc néhány neves vállalat igazgatótanácsában, köztük a Rosznyeft vezetésében. Ő az elnöke az Északi Áramlat 2. részvényesi bizottságának. A gázvezeték üzembe helyezését Berlin leállította. Schrödert egyébként meghívták a Gazprom orosz gázipari óriásvállalat igazgatótanácsába is, amely az Északi Áramlat 2. anyavállalata.
A 77 éves Schröder, aki 1998 és 2005 között volt kancellár, a háború befejezésére szólított fel LinkedIn-fiókján közzétett bejegyzésében.
Az európai vezetők kemény bírálatával szemben Schröder a „Nyugat és Oroszország között elszalasztott lehetőségeket” emelte ki, és „sok hibára” emlékeztetett „mindkét oldalon”.
Schröder szerint „Oroszország biztonsági érdekei nem indokolják a katonai eszközök alkalmazását”, de óva intette az európai vezetőket olyan lépésektől, amelyek „elvágják az Európa és Oroszország között még meglévő politikai, gazdasági és civil társadalmi kapcsolatokat”.
Németországban egyre hangosabban követelik Schrödertől, hogy szakítsa meg a kapcsolatait Oroszországgal.
Nincs nagyobb gyalázat, mint hogy Putyin égbekiáltó módon megvásárolt egy német exkormányfőt
– írta vezércikkében a Zeit című német hetilap. „Nemcsak magának Schrödernek, hanem a kancellári hivatalnak is kárt okoz” – állapította meg a szerző, Christian Bangel.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Gerhard Schröder volt német kancellár részt vesz a szentpétervári éves gazdasági fórumon tartott megbeszélésen 2012. június 21-én. Fotó: ALEXEI NIKOLSKY / RIA-NOVOSTI / AFP)