Papíron úgy tűnik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem túl tehetős. A látszat azonban valószínűleg csal. A becslések szerint eltitkolt vagyonának értéke bőven meghaladja a 100 milliárd dollárt.
Amikor a Nyugat február utolsó napjaiban belengette a Putyin elleni, névre szóló szankciókat, semmi sem utalt arra, hogy tudnának hozzá köthető tekintélyes vagyonról.
Valójában elenyésző ismereteink vannak arról, hogy az orosz elnök mit birtokol, és hol rejtegeti. Az évek óta tartó spekulációk dacára személyes vagyona átláthatatlan, miközben dollármilliárdok csorogtak át közeli barátainak számláin, és luxusingatlanok kerültek a családtagjaihoz.
Hivatalosan Putyin évente körülbelül 140 ezer dollárnyi rubelt (48 millió forintot) keres, és egy kis lakást birtokol a nyilvános pénzügyi adatai szerint – jelentette a New York Times.
Ebből nyilván nem futja a Putyin-palotára, egy hatalmas, a Fekete-tenger partján álló birtokra, amely a becslések szerint több mint 1 milliárd dollárba került, és amelynek bizánci tulajdonosi története ugyan nem az orosz elnökhöz köthető, de különböző módokon kapcsolódik a kormányához.
A nyilvánosságra hozott adatok között nem szerepel Putyin jachtja sem, egy 100 millió dolláros luxushajó, amit már régóta hozzá kötnek. A Gracefult mellesleg alig néhány héttel az ukrajnai invázió előtt menekítették Németországból Oroszországba.
Ezenkívül van még a 4,1 millió dolláros monacói lakás, amit egy offshore cégen keresztül vásárolt egy nő. Azt állítják róla, hogy Putyin egy újabb szeretője a korábbi után. És van egy a drága dél-franciaországi villa, amely a volt feleségéhez köthető.
Az Egyesült Államok és szövetségesei számára gondot okoz, hogy a vagyontárgyak egyike sem kapcsolódik közvetlenül az orosz elnökhöz.
Eddig a nyugati szankcióik célkeresztjében azok álltak, akik Putyin megbízottjaiként szolgáltak. Így próbálták fokozni a rá nehezedő nyomást. Ezúttal az új szankciók többsége – akárcsak a Krím 2014-es orosz annektálását követően – továbbra is a Putyinhoz közel álló oligarchák ellen irányul. Közéjük tartozik Kirill Samalov, volt veje és egy orosz petrolkémiai cég fő részvényese; Borisz Rotenberg, egy építőipari mágnás; valamint Gennagyij Timcsenko, egy befektető, akit Oroszország hatodik leggazdagabb emberének tartanak.
A szankciók megakadályozzák, hogy hozzáférjenek vagyonukhoz, vagy pénzügyi tranzakciókat hajtsanak végre az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és az Európai Unióban.
Az orosz elit azonban, amely az elmúlt évtized nagy részében nyugati szankciók alatt élt, már régóta előnyben részesíti a vállalati tulajdonlás bonyolult útvesztőit, hogy elkerülje a büntetést.
Az amerikai tisztviselők számára nem mindig világos, hogy milyen vagyont sújtanak szankcióval.
A szankciók általában jól hangzó sajtóközlemények szintjére süllyednek, ha nem tudni, mire terjednek ki – mondta az amerikai Helsinki Bizottság vezető tanácsadója, aki a kongresszus tagjainak tanácsot adott az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban.
Paul Massaro szerint azonban a büntetést még ekkor is érdemes kiszabni, hogy a közvélemény lássa: a büntetettek „nem szívesen látottak a rendszerben”.
Egy európai diplomata ugyanakkor a szankciót „politikailag fontos jelzésnek” nevezte.
Azzal, hogy Putyin felkerült az amerikai pénzügyminisztérium „különleges” listájára, az államfők egy kis, elhíresült alcsoportjához csatlakozott, amelybe Nicolás Maduro venezuelai, Kim Dzsongun észak-koreai és Bassár el-Aszad szíriai elnök tartozik. Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere szintén a szankciók hatálya alá került.
„Nemzetközi szövetségeseinkkel és partnereinkkel közösen szavatoljuk, hogy Oroszország súlyos gazdasági és diplomáciai árat fizessen Ukrajna inváziójáért” – indokolta a döntést Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter.
A becslések nagyon eltérőek. Az egyik legszenzációsabb állítás Bill Browdertől származik, egy amerikai származású pénzembertől, akit 2005-ben kitiltottak Oroszországból, miután összeütközésbe került az ottani oligarchákkal.
A kongresszus előtt 2017-ben azt vallotta, hogy Putyin vagyona 200 milliárd dollárra tehető, ami olyan rendkívüli összeg, hogy akkoriban a világ leggazdagabb embere lett volna.
125 milliárd dollárra becsülte az orosz elnök vagyonát a Georgetown Egyetem adjunktusa, a 2019-ben megjelent, Oroszország haveri kapitalizmusa című könyv szerzője. Anders Aslund szerint a vagyon nagy része Putyin szövetségesei, barátai és rokonai által tartott offshore paradicsomok hálójában rejtőzik.
A Kreml közben módszeresen állítja, hogy Putyin szibériai tajgákon vakációzó, egyszerű ízlésű ember, és cáfolja, hogy bármilyen palotája lenne.
„Putyinnak nincs szüksége luxusra” – mondta Dmitrij Kiszeljov, az állami televízió műsorvezetője 2021 elején, miután Navalnij videós nyomozást folytatott a fényűző Putyin-palotáról.
A Putyin új szeretőjének tartott nőé egy monacói lakás – állították az offshore akták felderítésére szakosodott Pandora-iratokban, de ez csak egyik eleme a nő 100 millió dollárra becsült vagyonának.
Az orosz elnöknek ebből a kapcsolatából egy lánya is származik, akit most a interneten támadnak.
Végső soron azonban Putyinnak nincs is szüksége hatalmas vagyonra, mert egy autokrata, aki „mindent irányít” – hangoztatta a Hudson Intézet kutatója.
Nate Sibley kizártnak tartja ugyanis, hogy Putyin készpénzre váltsa vagyonát, és visszavonuljon az Azúr-partra.
(Borítókép: Putyin palotája a Fekete-tenger partján. Fotó: Wikipédia)